Döntött a Ház a gyed extra bevezetésérõl

Elfogadta a parlament hétfõn a gyed extra bevezetésérõl szóló törvénycsomagot, amely a gyermekvállalás ösztönzését célozza. A törvénycsomag értelmében a jövõ évtõl a gyes és a gyed folyósítása mellett is vállalható munka a gyermek egyéves kora után. Testvér születése esetén gyermekenként válik jogosulttá a szülõ az ellátásokra. Újdonság, hogy a nappali tagozatos felsõoktatási hallgatóknak és a friss diplomásoknak is jár majd gyed bizonyos feltételek mellett. A három- vagy többgyermekes kismamákat foglalkoztatók pedig újabb adókedvezményt kapnak.

Balog Zoltán emberierõforrás-miniszter törvényjavaslatát 321 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyûlés. A részletszabályok alapján ha a gyermekgondozási ellátások folyósításának ideje alatt újabb gyermek születik, a korábbi ellátás nem szûnik meg, hanem a jogosultság teljes ideje alatt továbbfolyósítják az összeget. Ez a hatálybalépés elõtt világra jött gyermekekre is vonatkozik, ha 2014. január 1-je után újabb gyermek születik a családban. Zárószavazás elõtt rögzítették a törvényben, hogy az ikrek szülei egy évvel tovább jogosultak gyedre, azaz legfeljebb a gyermekek hároméves koráig.

A szülõknek a közös háztartásban élõ gyermekeik után legfeljebb két gyest folyósíthatnak. A gyermekgondozási ellátásokat a szülõk választása szerint bármelyikük igénybe veheti, egyidejûleg mindkét szülõ azonban nem igényelheti. A jelenleg hatályos szabályok szerint a gyed ideje alatt nem lehet dolgozni, a gyes mellett pedig - a gyermek egyéves kora után - legfeljebb heti harminc órában. Az elfogadott törvénycsomag ezen is változtat: korlátlanul engedélyezi a munkavállalást a gyermekgondozási ellátások mellett a gyermek egyéves korától.

A jövõben azok is jogosultak lesznek a gyedre, akik nappali tagozaton folytatnak felsõfokú tanulmányokat, és megfelelnek az elõírt feltételeknek, így magyar nyelvû képzésben vettek részt a szülés elõtti két évben, és volt legalább két félév aktív hallgatói jogviszonyuk. A hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszûnését követõ egy éven belül szülõ nõk is jogosultak lesznek gyedre. Ennek összege - ha a hallgató még nem dolgozott korábban - a képzés formájától függõen vagy a minimálbérrel, vagy a garantált bérminimum 70 százalékával egyenlõ.

Január 1-jétõl a nevelõszülõi feladatok keresõtevékenységnek minõsülnek majd, ami a terhességi-gyermekágyi segélyre (tgyás) való jogosultság szempontjából kizáró feltételt jelentene. A módosítás azonban lehetõvé teszi, hogy a nevelõszülõ a feladatait a tgyás folyósításának idõtartama alatt is elláthassa. A kormány indoklása szerint a gyed extrát a gyermekvállalás ösztönzése, az élve születések számának növelése, valamint a kisgyermekes szülõk munkaerõpiacra visszatérésének támogatása érdekében vezetik be.

Közjegyzõi közremûködés nélkül lehet bejegyezni az ingójelzálog-jogot

Az új hitelbiztosítéki nyilvántartásba nem a közjegyzõk, hanem a zálogszerzõdés érintettjei, a zálogjogosult és a zálogkötelezett jegyzi be a zálogjogot - döntött a parlament hétfõn. A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló kormányjavaslatot 294 igen szavazattal, egy nem ellenében és 36 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A 2014. március 15-én hatályba lépõ új polgári törvénykönyvhöz számos részletszabályt kell megalkotni, ezek sorába tartozik a hitelbiztosítéki nyilvántartásé is.

Ha valaki ingóságot zálogosít el, akkor azt a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara által vezetett zálogjogi nyilvántartásba kell bevezetni. Harmadik személy innen szerezhet tudomást arról, hogy az adott ingóság tehermentes vagy zálogjog terheli. Jelenleg a nyilvántartásba csak közjegyzõk jegyezhetik be a zálogjogot, az általuk hitelesített zálogszerzõdés alapján.

Az új hitelbiztosítéki nyilvántartásba ezzel szemben a zálogszerzõdés felei vagy törvényes képviselõik jegyezhetik be a zálogjogot az interneten. Ha a zálogjogosult kezdeményezi a bejegyzést, azt csak a zálogkötelezett hozzájárulásával teheti meg, míg a törlésnél fordított a helyzet. A hitelbiztosítéki rendszert a közjegyzõi kamara hozza létre és üzemelteti naponta reggel 8 és este 8 óra között.

A bejegyzés menete a következõ: akik zálogjogosultként vagy -kötelezettként használni akarják a rendszert, azoknak regisztrálniuk kell. A megadott adatok valódiságáról közjegyzõ elõtt kell nyilatkozniuk. A nyilvántartás - amelyben személyre lehet keresni - csak a zálogjog bejegyzésének tényét tanúsítja hitelesen, a valódiságát nem. A kívülállók - attól függõen, hogy milyen mélységig akarnak keresni - az interneten szabadon vagy személyi adataik megadásával léphetnek be a nyilvántartásba.

Bármilyen ingóságon fennálló követelés csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel zálogosítható el. Az új Ptk. kiemeli, hogy ebbe a nyilvántartásba kell bejegyezni a tulajdonjog fenntartásával történõ eladást, a lízing- továbbá a faktoring szerzõdéseket is. A bejegyzésért fizetniük kell az érintetteknek, és csak azután lesz érvényes a bejegyzés, ha a díj megérkezik a közjegyzõi kamara számlájára. A fizetendõ díjat miniszteri rendelet állapítja meg.

Könnyebben juthatnak támogatáshoz a megváltozott munkaképességûek

Elfogadta a parlament hétfõn azt a törvényjavaslatot, amelynek alapján könnyebben juthatnak támogatáshoz a megváltozott munkaképességûek. Kormánypárti képviselõk javaslatát 285 igen szavazattal, 40 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyûlés. Az eddigi szabályok 5 év alatt 1095 nap - vagyis 3 év - biztosítási idõ meglétét írták elõ az ellátás odaítéléséhez.

Az indoklás szerint azonban a 45 és 60 év közöttieknél sokan egészségi állapotuk miatt az elmúlt öt évben nem tudtak dolgozni. Ezért kiegészítették a szabályozást, így 10 éven belül 2055 nap vagy 15 évben belül 3650 nap - azaz tíz év - biztosítási idõ megléte esetén is jár támogatás. A változtatás értelmében akkor válik valaki jogosulatlanná a rokkantsági ellátásra, ha keresõtevékenységbõl származó jövedelme három egymást követõ hónapban meghaladja a minimálbér másfélszeresét, vagyis a jövõben egyszeri jutalmak miatt nem fog megszûnni a jogosultság.

A módosítás kimondja, hogy megváltozott munkaképességûnek kell tekinteni azt a munkavállalót is, aki rehabilitációs járadékban részesül. Mivel ez kifutó ellátás, az érintettek részesülhetnek a támogatott foglalkoztatásban. Az elõterjesztés azt is általánossá teszi, hogy a fogyatékossági támogatásban részesülõk is részt vehetnek támogatott foglalkoztatásban.

A jogszabályba egy módosítással az is bekerült, hogy a rehabilitációs hatóság nyilvántartást vezet a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülõ megváltozott munkaképességûekrõl, az akkreditált munkaadókról és a megváltozott munkaképességûek számára felajánlott betöltetlen álláshelyeikrõl. A törvény január 1-jén lép hatályba.

Kulturális tárgyú törvényeket módosított az Országgyûlés

Több kulturális tárgyú törvény alapvetõen jogtechnikai jellegû módosítását fogadta el az Országgyûlés hétfõn 278 igen, 49 nem szavazattal és egy tartózkodással. A Balog Zoltán emberierõforrás-miniszter által beterjesztett javaslat a muzeális intézményekrõl szóló törvényben többek között kiegészíti a nyilvános könyvtárakra vonatkozó alapkövetelményeket, valamint rögzíti, hogy a nyilvános könyvtárak jegyzékét a miniszter vezeti.

A kulturális örökség védelmérõl szóló törvény módosításával a Magyarország területén kincskereséskor elõkerülõ és így közgyûjteménybe nem kerülõ régészeti leletek is - a törvény erejénél fogva - védett javaknak minõsülnek, így azokat csak a hatóság engedélyével és ideiglenesen lehet kivinni az országból. Ezentúl a miniszter jóváhagyása szükséges állami tulajdonban álló mûemlékek átruházásához és megterheléséhez, vagyonkezelõjének kijelöléséhez vagy megváltoztatásához, továbbá bármely olyan jogügylethez, amelynek következtében az állam tulajdonjoga megszûnik a mûemlék felett.

A kulturális diplomácia érdekében a kulturális javak védettsége megszüntethetõ lesz abban az esetben, ha a tárgy végleges külföldre vitelét nemzeti kulturális érdek indokolja, tehát amennyiben az közérdekbõl történik, és a széles körû bemutatás, valamint hozzáférés biztosítva lesz. A módosítás ugyanakkor rögzíti, hogy védett kulturális javak csak ideiglenesen, ideiglenes kiviteli engedéllyel hagyhatják el az országot.

A kulturális javakkal kapcsolatban új kategóriákat hoz létre a jogszabály-módosítás. A közgyûjtemények és a magántulajdonban lévõ, védetté nyilvánított kulturális javak mellett megjelenik a nemzeti érdekû nyilvános gyûjtemény és a közérdekû kulturális értékek kategóriája, amelyeket a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Mûtárgyfelügyeleti Irodája vesz nyilvántartásba. A módosító szerint a Forster-központ látja el a Magyarország területén jogellenesen eltulajdonított, valamint az országból jogtalanul kivitt vagy ilyen módon behozott kulturális javak visszakövetelésével, illetõleg visszaadásával kapcsolatos teendõket is. A kulturális örökség védelmérõl szóló törvény módosításával a nemzeti emlékhelyek körébe bekerült a Fiumei úti temetõ, valamint a pannonhalmi Bencés Fõapátság is.

Zárószavazás elõtt rögzítették a törvényben azt is, hogy létrejön a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság, amelynek a házelnök lesz a vezetõje. A testület feladata lesz, hogy õrködjön a kiemelt nemzeti emlékhelyek és azok környezete történelmi és mûemléki megjelenésének, egységes arculatának megõrzése felett. A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló törvény a mûvészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselõ nemzeti kincsek fogalmi körének meghatározásával egészült ki, tekintettel arra, hogy a vonatkozó uniós jogszabály a visszaszolgáltatási eljárás feltételeként határozza meg az érintett tárgynak besorolását ebbe a körbe.

Létrejön az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztetõ Fórum

A területi önkormányzatokhoz kerülnek jövõre a regionális fejlesztési ügynökségek, az Országos Területfejlesztési Tanács helyett pedig létrejön az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztetõ Fórum a területfejlesztésrõl és -rendezésrõl szóló törvény módosításával. A változtatásokat az Országgyûlés hétfõn 246 igen szavazattal, 79 nem ellenében, 11 tartózkodás mellett hagyta jóvá. A jogszabály-módosítás alapján a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelõs nemzetgazdasági miniszternek 2014. február 28-áig kell összehívnia az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztetõ Fórum alakuló ülését.

A fórum - amely megalakulásától jogutódja az Országos Területfejlesztési Tanácsnak - feladata a kormány, a fõvárosi önkormányzat és a megyei önkormányzatok területfejlesztési és -rendezési terveinek egyeztetése, megállapodások létrehozása, továbbá a megyei jogú városok és a fõvárosi kerületi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek és célkitûzéseinek összehangolása. Több területen véleményezõ, javaslattevõ szerepe lesz a testületnek. A törvény szerint a felelõs miniszternek a tárgyévet követõ június 15-éig kell beszámolnia a kormánynak a megyei önkormányzatok területfejlesztési feladatairól és a térségi fejlesztési tanácsok mûködésérõl.

Az ombudsman is kezdeményezhet alkotmányértelmezést az Ab-nál

A jövõben az alapvetõ jogok biztosa is kezdeményezheti az alaptörvény értelmezését az Alkotmánybíróságnál (Ab), miután a parlament hétfõn elfogadta a fideszes Gulyás Gergely és Berényi László errõl szóló törvénymódosító javaslatát. Az indítványt 290 igen szavazattal, 43 nem ellenében hagyta jóvá az Országgyûlés.

Az elõterjesztõ szerint az alapjogi biztos "következetesen, zsinórmértékként" támaszkodik az Ab-nak az alapvetõ jogállami garanciákkal és az alapjogok tartalmával kapcsolatos elvi megállapításaira. Ezért szükséges, hogy az ombudsman az általa vizsgált konkrét alkotmányjogi problémával kapcsolatban indítványozhassa az Ab alaptörvény-értelmezését.

A törvénymódosítással a képviselõk arról is döntöttek, hogy az ombudsman jövõ nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese a jövõ nemzedékek szószólója, a Magyarországon élõ nemzetiségek jogainak védelméért felelõs helyettes pedig a nemzetiségi jogok védelmezõje címet használhatja majd. A törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

2015 végéig kell vízórát felszerelni az átalánydíjas fogyasztóknál

Több energetikai tárgyú törvényt is módosított hétfõn a parlament: az egyik újdonság, hogy 2015 végéig kell vízórát felszerelni a ma még mérõ nélküli, átalánydíjas fogyasztóknál. A kormányzati elõterjesztést 246 igen szavazattal, 53 nem ellenében, 33 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyûlés.

Változott a villamosenergia-törvénynek a villanyóra éves leolvasására vonatkozó szabályozása. Bár tovább él az a rendelkezés, hogy a leolvasás legkésõbbi idõpontja az a nap, amelyen az elõzõ évben is leolvasták a mérõt, újdonság, hogy az áramot használó, továbbá a rendszerirányító és az elosztó más idõpontban is megállapodhat. Ha - bármelyik esetben - a leolvasási határidõ utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a rákövetkezõ elsõ munkanapon kell leolvasni a villanyórát.

Rögzítették azt is, hogy ha a közvilágítás üzemeltetõje megszegi a kötelezettségét, akkor a Magyar Energetikai és Közmû-szabályozási Hivatal - a közbiztonság érdekében - másik szolgáltatót jelölhet ki. Ha az eredeti szolgáltató bírósági felülvizsgálatot kér a hivatal határozata ellen, felfüggesztõ hatálya annak sincs. A földgáztörvény ugyanúgy módosítja a gázóraleolvasás szabályát, mint ahogyan azt a villamosenergia-törvény tette.

A víziközmû-törvénybe új elemként került be, hogy a hivatal víziközmû-védelmi bírságot szabhat ki például jogszabálysértõ díj vagy ár alkalmazása, felújítás elmulasztása vagy keresztfinanszírozás miatt. Ha a fõ- és a mellékvízmérõ más mennyiséget mutat, akkor a különbözetet a fõmérõ tulajdonosa fizeti meg. Kivétel, ha a mellékmérõ hiteles, azt leplombálták, és az azon keresztül vizet fogyasztó külön szerzõdéssel rendelkezik. A szociálisan rászoruló a vízdíjat részletekben is fizetheti, illetve fizetési haladékot kaphat. A jogszabály szerint a ma még vízmérõ nélküli, átalánydíjas fogyasztóknak 2015 végéig kell felszereltetniük a vízórát az eredetileg tervezett idén december 31. helyett. A szolgáltató köteles felszerelni a mérõt, ha a fogyasztó biztosította a feltételeket.

A jövõben bányajáradékot kell fizetnie annak is, aki szilárd ásványi energiahordozót úgy termel ki, hogy azt a föld alatt elgázosítja. A bányajáradék ekkor az igénybe vett ásványi nyersanyag értékének a 2 százaléka. A szilárd energiahordozók után eddig is ennyi volt a bányajáradék, de ezt a speciális esetet nem szabályozta a bányászati törvény. A szóban forgó technológia lényege az, hogy a föld alatti szénmezõig lyukat fúrnak, majd a szenet meggyújtják, és a részleges égés során keletkezõ gázt a fúrólyukon át a felszínre hozzák. Új szabályként került be a jogszabályba az, hogy a telek tulajdonosa tûrni köteles azt, hogy a használaton kívüli mélyfúrás tulajdonosa a tájrendezést elvégezze. A telektulajdonos ebbõl eredõ kárát azonban meg kell térítenie.

Az atomenergia-törvény kiegészült a hatásterület meghatározásával. A nukleáris biztonsági eljárásban, továbbá a létesítési engedélyben is a nukleáris létesítmény telephelyének határától számított 500 méteres körzet minõsül hatásterületnek. Kutató- és oktatóreaktornál ez a távolság csak 100 méter. A hatásterület a nukleáris létesítmény normál üzemi körülményei között értelmezett.

Szintén kiegészítésként került be a törvénybe az, hogy ha az atomkár miatt valaki meghal, akkor a nem vagyoni kár megállapításához elegendõ az üzemeltetõ jogsértését megállapítani. Az elszenvedõ oldalán a további hátrányokat - például a családot ért anyagi veszteséget - nem kell bizonyítani. Az anyagi kompenzációt a polgári törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó szabályai szerint kell megállapítani.

Gyorsulhat a kormányablakokban az ügyintézés

Csökken a kormányablakokban az ügyintézési idõ, a jelenleginél több ügyet is el lehet majd intézni, és ingyenes lesz a bûncselekmény miatt elvesztett vagy megrongálódott személyi okmányok pótlása - minderrõl hétfõn döntött az Országgyûlés, elfogadva a kormányablakok kialakításával, valamint a kormányhivatalok mûködésével összefüggõ törvények módosítását. A kormányzati elõterjesztést 256 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 35 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselõk. Január 1-jétõl az eljárás ideje harmincról huszonegy napra csökken.

Családi pótlék vagy TAJ-kártya igénylésekor a kormányablaknál elég lesz egy példányban benyújtani a kérelmeket, és egyszerûsödnek a nemzetközi jogsegéllyel kapcsolatos szabályok is. A változtatás értelmében az anyakönyvi kivonat már a legközelebbi anyakönyvvezetõnél is átvehetõ. Emellett nem kell illetéket fizetni azoknak a személyi okmányoknak a pótlásakor, amelyek bûncselekmények során rongálódtak meg vagy vesztek el. A pótolt papírokat az eredeti kártyák érvényességével állítják ki.  A jogszabály módosít a kedvezményes honosítás szabályain is, és lehetõvé teszi, hogy az állampolgári eljárással kapcsolatos beadványok a kormányablakoknál is benyújthatóak legyenek.

Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása értelmében a hiteles tulajdonilap-másolat és térképmásolat kiadására is lehetõség lesz a kormányablakban. A jövõben a járási hivatalvezetõkkel szemben a fegyelmi eljárást a kormánymegbízottak végzik, és nem a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Hivatalvesztésnél is õk tesznek javaslatot a tárca vezetõjénél. A törvénycsomag azt is tartalmazza, hogy az önkormányzatok által kiszabható közigazgatási bírság összege magánszemélyeknél legfeljebb 200 ezer forint, jogi személyeknél pedig maximum 2 millió forint lehet.

Tizenkétmilliárd jut huszonhat stadion fejlesztésére

Huszonhat stadion fejlesztésére különített el pénzt a parlament a jövõ évi költségvetésben a Nemzeti Stadionfejlesztési Program részeként. A kormány által beterjesztett javaslat 12 milliárd forintot szán a program megvalósítására. A parlamenti szakbizottság ezt - egy hétfõn elfogadott - módosító indítványban pontosította, tételesen felsorolva, hogy mely 26 - elsõ- és másodosztályú csapatnak otthont adó - létesítmény fejlesztésére jut pénz jövõre.

A javaslat alapján a gyõri, a kaposvári, a kecskeméti, a paksi, a pápai és a békéscsabai stadion felújítására egyenként 560 millió forintot fordítanak. Ugyanennyi pénz jut a budapesti Szusza Ferenc és Hidegkuti Nándor Stadion fejlesztésére. Félmilliárd forintot különítenek el a 2014-es költségvetésben a pécsi, a nyíregyházi és a zalaegerszegi, valamint a fõvárosi Illovszky Rudolf Stadion felújítására.

A legtöbb pénz, egyenként 600 millió forint a siófoki, a dunaújvárosi és a gyirmóti stadion fejlesztésére jut, míg a budapesti Bozsik Stadion, valamint az ajkai, a balmazújvárosi, a ceglédi, a kozármislenyi, a soproni, a szolnoki és a tatabányai létesítményekére 400-400 millió. A mezõkövesdi stadion fejlesztésére 220 millió forintot, a szigetszentmiklósi és a kisvárdai futballpálya felújítására 120-120 millió forintot költenek, míg 95 millióból tartalékot képeznek.

A 2014-es költségvetés - amelyet várhatóan jövõ kedden fogad el az Országgyûlés - az említett fejlesztéseken túl több stadionépítést is elõirányoz. A debreceni stadion építésére 1,8 milliárd, a szombathelyiére 4,6 milliárd, a székesfehérváriéra 4,5 milliárd, a diósgyõriére 1,75 milliárd forintot különítenek el, míg a ferencvárosiéra 8,4 milliárd forintot.

Megszüntethetõk a kiemelt beruházást akadályozó lakásbérleti szerzõdések

A törvény erejénél fogva is megszüntethetõvé tette a lakásbérleti szerzõdéseket a parlament hétfõn. Ennek feltétele, hogy a bérleti jogviszony fennmaradása egy kiemelt beruházás megvalósítását akadályozza. A törvényjavaslatról - amelyet a fideszes L. Simon László terjesztett be - azért szavazhatott már hétfõn az Országgyûlés, mert az elõterjesztõ egyetlen módosító indítványt sem támogatott. A képviselõk 239 igen szavazattal, 72 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el az indítványt.

A vonatkozó jogszabály jelenleg nyolc esetet sorol fel, amely miatt megszûnik a lakásbérleti szerzõdés: a közös megegyezést, a lakás megsemmisülését, a felmondást, a cserét, a bérlõ utód nélküli halálát, illetve az országból való kiutasítását, továbbá a bírósági és a hatósági döntést. Ezt egészítették ki azzal, hogy a törvény erejénél fogva megszûnik a lakásbérlet, ha nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházás megvalósítását akadályozza. A módosítás ugyanakkor differenciáltan kezeli az ott lakó és a lakásban nem életvitelszerûen tartózkodó bérlõket.

Az ott lakóknak haladéktalanul megfelelõ cserelakást kell felajánlani. A lakásbérlet ez esetben csak akkor szûnik meg - a cserelakás felajánlását követõ 91. napon -, ha a bérlõ a cserelakást egy hónapon belül nem fogadja el. Határozott idejû szerzõdés esetén, ha másik bérleménybe kell költöznie, a bérlõnek a szerzõdésbõl hátralévõ idõre megtérítik a díjkülönbözetet, határozatlan idejû lakásbérletnél pedig teljes, feltétlen és azonnali kártalanításra lesz jogosult.

Ha viszont a bérlõ a területet kiemelt beruházás helyszínévé nyilvánító döntés hatályba lépését megelõzõ legalább hat hónapban nem tartózkodott életvitelszerûen az ingatlanban, a bérlet a kiemelt jelentõségû beruházásról szóló kormányrendelet hatályba lépésétõl számított 91. napon mindenképp megszûnik. Ebben az esetben a bérlõ legfeljebb három havi bérleti díjra jogosult.

A rendelkezés miatt a polgári jogi szabályoknak megfelelõen bírósághoz lehet fordulni. Ha így történik, az államnak vagy az önkormányzatnak kell bizonyítania, hogy a lakásbérlet fennmaradása akadályozza a kiemelt beruházás megvalósítását. A törvényt a már kiemeltté nyilvánított beruházásoknál is alkalmazhatják. L. Simon László indoklása szerint bár az ingatlanvagyonnal való gazdálkodás szabályait makrogazdasági szempontok felülírhatják, a bérlõk lakhatása nem válhat bizonytalanná. Ezért javasolt eltérõ kompenzációt függõen a szerzõdés idõtartamától és attól, hogy a bérlõ az ingatlanban lakik-e.

Vizsgálóbizottság tárja fel a magyarországi szálakat

Március közepéig készíti el jelentését az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálait vizsgáló parlamenti bizottság, amelynek létrehozásáról kedden egyhangúlag döntött az Országgyûlés. A testület feladata lesz feltárni, megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak politikai, közéleti, gazdasági szereplõket, azaz hogy Magyarország az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által lehallgatott országok közé tartozott-e, vagy "csak eszköze volt az NSA egyéb tevékenységének".

Tisztáznia kell azt is, mi volt az információszerzés célja, kik voltak az alanyai, illetve hogy az ország szuverenitásának befolyásolására milyen eszközöket használtak fel, milyen adatokhoz férhettek hozzá, továbbá hogy magyarországi hírszerzõ szervezetektõl érkeztek-e jelzések a külföldi befolyásolási szándékra vonatkozó információk. A megválaszolandó kérdések közé tartozik az is, hogy külföldi érdekcsoportok kiket és milyen céllal támogatnak Magyarországon érdekeik érvényesítésére.

A bizottság - amely meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be - munkájáról március 18-áig készít jelentést a parlamentnek, elkülönítve a minõsített adatot tartalmazó részeket. A testület létrehozásáról szóló határozati javaslat alapján a kért adatokat mindenki köteles a vizsgálóbizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a bizottság elõtt megjelenni.

A nyolctagú bizottság elnökét a Fidesz adhatja, két alelnökére a Fidesz és az MSZP frakcióvezetõje tehet javaslatot. A bizottságba három tagot a Fidesz, egyet-egyet a KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP frakciója delegálhat, és helyet kap benne egy független képviselõ is. Bizottsági taggá csak a legmagasabb szintû nemzetbiztonsági ellenõrzésen megfelelt képviselõk választhatók, ugyanez igaz a megbízott szakértõkre.

Tizenegy kaszinó mûködését engedélyezték

Tizenegy játékkaszinó és bennük összesen 3300 nyerõgép mûködését engedélyezte az Országgyûlés keddi döntésével. A KDNP-s Aradszki András és a fideszes Balla György vasárnap benyújtott és hétfõn megtárgyalt törvényjavaslatát kivételes sürgõs eljárásban, kormánypárti szavazatokkal fogadták el. E szerint ötszázezer lakosonként legfeljebb egy játékkaszinót lehet üzemeltetni, azzal a megkötéssel, hogy a fõvárosban és Pest megyében összesen maximum ötöt, a Dunántúlon és a keleti országrészben pedig hármat-hármat. A kaszinókban egyenként legfeljebb háromszáz pénznyerõ automata mûködhet.

A parlament tavaly októberben törvényben tiltotta meg a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését, pénznyerõ gépek azóta csak játékkaszinókban mûködtethetõk, a korábban kiadott engedélyek hatályukat vesztették. Azóta három kaszinó van az országban: kettõ Budapesten, egy Sopronban. A Világgazdaság tavaszi cikke szerint egyikben sem mûködött száznál több nyerõgép, noha erre vonatkozó korlátozás nem volt.

A Népszabadság nyáron arról írt, hogy több ezer félkarú rabló és több száz játékasztal üzemeltetésére írna ki meghívásos koncessziós pályázatot a nemzetgazdasági tárca. Varga Mihály miniszter levélben kérte a nemzetbiztonsági bizottság véleményét a meghívásos pályáztatásról, miután a kormány így tartotta elkerülhetõnek azt a nemzetbiztonsági kockázatot, amelyre hivatkozva tavaly õsszel betiltották a nyerõgépeket és az elektronikus kaszinókat. A bizottság július közepén támogatta a vidéki kaszinók meghívásos koncessziós pályáztatását.

A parlament egy hónapja úgy döntött, a nemzetgazdasági miniszter kiemelt díj ellenében pályázati eljárás nélkül is koncessziós szerzõdést köthet legfeljebb öt játékkaszinó üzemeltetésére a megbízhatónak minõsített szerencsejáték-szervezõkkel. A módosítás alapján a szerencsejáték-szervezõk levonhatják játékadójukból a koncessziós díj összegét.

A most elfogadott törvény a nemzetközi együttmûködéssel szervezett sorsolásos játékok - vagyis például az eurólottó - nyereményének halmozódására vonatkozó szabályokat is megállapítja, elhárítva az akadályt a magyar részvétel elõl. A jogszabály egy további pontja a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvényt módosította, igazodva ahhoz, hogy az MFB megvásárolta a stratégiai, illetve kereskedelmi célú földgáztárolást végzõ MMBF Zrt. többségi tulajdonrészét.