A dizájner drogokról beszélt az orvos, toxikológus és „szabvány A/4-es apuka, otthon egy 17 éves versenyzõvel” nézõpontjából Zacher Gábor, aki nemrég az igazságszolgáltatás képviselõinek tartott elõadást a témáról közérthetõen és humorral, de a szükséges szakmai precizitással.

Már rögtön a dizájner drogok definíciójánál egy ellentmondásra hívta fel a figyelmet: bár többségükben új anyagok, az igen veszélyes MDPV-t azonban már 1960-ban elõállították. Sok közülük gyógykészítményként kezdte karrierjét, vagy gyógyszerkutatás során szintetizálták. Jellemzõen azonban gyógyászati használattal nem rendelkeznek ezek a pszichoaktív szerek. Az velük a probléma, hogy keveset tudunk róluk, nem ismerjük a hatásukat – figyelmeztetett a toxikológus.

Beszámolt arról, hogy a törvényalkotás során ma már a szakma véleményét is figyelembe veszik. Így például az új büntetõ törvénykönyvben (Btk.) használhatóbb a kábítószerek mennyiségének meghatározása mint a régiben, ahol a „csekély” adagot sok szernél 900 mg morfium élettani hatásának kellett megfeleltetni, csakhogy ez olyan, mintha azt kérdeznénk, két alma hány tojással egyenlõ? A hatás ugyanis attól függ, kinek adjuk a morfiumot, milyen formában, és így tovább. A szakértõ emiatt gyakran bajban volt: vagy a törvény szerint, de szakmailag helytelenül járt el, vagy a szakma szerinti véleményét mondta, és akkor a bíróság számára segítség helyett inkább gondot okozott. Mindez sok patthelyzetet eredményezett – idézte fel Zacher Gábor, hozzátéve, hogy az új Btk. már többnyire konkrét mennyiségeket határoz meg (például kokain 2 gramm), és több más szempontból is életszerûbbé vált.

Azt is elmondta, az idén közel 900 alkalommal foglaltak le pentedront és AM-2201-et, a többi gyakori anyagot tízes nagyságrendû esetben, de a régi klasszikusokból alig: vagyis nem alkalomszerû a dizájnerdrogok terjedése.

Az elosztóközpont

Éppen december 1-jétõl változik a tiltott szerek jegyzéke: az új anyagok elõször ideiglenesen törvényen kívül helyezettként a C-listára kerülnek, s esetenként onnan feljebb, a pszichoaktív anyagok B, majd a kábítószereket tartalmazó A-listára.

Ennek kapcsán Zacher Gábor felidézte 2012 tavaszát, amikor a budaörsi fõposta egy e „blama” miatt egy hónapig Európa dizájnerdrog elosztó központja volt. Akkor lépett életbe hazánkban a C-lista, de az eljárásba adminisztratív hiba csúszott, és a javításig nálunk még legálisan lehetett az érintett vegyületeket tartalmazó anyagokat forgalmazni: óriási internetes kiárusítás volt… Magyarországon egyébként lényegében nincs droglabor, legfeljebb olyan, ahol a Kínából érkezõ porból tablettát csinálnak egy sufniban, betonkeverõvel.

– A boldog békeidõkben volt a heroin, LSD, szipu, stb., mi egyetemista korunkban láttunk olyan embert, aki már hallott olyanról, aki elszívott egy spanglit. Ezek az anyagok kiszámíthatóak, a maiakhoz képest „szerethetõk” voltak – mondta Zacher Gábor. – A dizájnerdrogok arról szólnak, hogy megváltozott a világ. Kihalóban a klasszikus dealer, más a marketingstratégia is.

A dizájnerdrogot a neten rendelik, és futár hozza a pizza mellé. Piacuk fõleg az elmúlt 1,5 évben alakult át. Régen fõleg Hollandiában, Belgiumban állították elõ, ma Kínában és Indiában. Olyan szerek vannak, amikrõl még nem is hallottunk: például, aminek ára tizede a kokainénak, a hatása pedig a fele, ez már megfizethetõ és jól be lehet vele tépni… Többüktõl pedig néhány hét alatt függõvé lehet válni, s szövõdményeket, például szívproblémákat okozhatnak.

Emberkísérlet folyik

– Sajnos, a szerhasználók maguk sem ismerik az új drogokat, e téren emberkísérletek folynak! Az interneten cserélik ki tapasztalataikat, megírják, hogy elszívtam ezt és ezt, mit éreztem 10 perc múlva, 20 perc múlva. A szakma egy-másfél év késéssel követi a piacot, vagyis egy-egy új drog utcára kerülése után ennyivel publikálják az elsõ tudományos írásokat róla. És nehéz fellépni ellenük: zacskóban árulják a növényi tápsót, ráírják hogy emberi fogyasztásra nem alkalmas, ha én mégis elszívom, az árus nem tehet róla. Magyarországon fekete labor sincs, ami be tudná vizsgálni, mi jött Kínából, így az új drogok fogyasztása egyre inkább orosz rulett. A vásárlásuk olyan, mintha bemennék a boltba, kérnék egy pár virslit; kapok egy dobozt, otthon kibontva látom, van benne egy fél virsli, egy fél kolbász megy egy fadarab. Vagyis a dizájnerdrog 25 százalékban lesz az a szer, amit a dealer ígért.

A jövõ kapcsán nem nagyon biztatott a gyakorló orvos: becslések szerint még háromezer drog alapanyagként használható vegyület állítható elõ: számítógépen megtervezik, majd legyártják, és amíg van rá felvevõpiac – és mindössze a dizájnerdrogok néhány százalékát tudják a hatóságok lefoglalni –, meg is éri elõállítani.

– Az egyetlen megoldás az értékrendváltozás, amire nincs kereslet, azt nem árusítják. S hogy mit tehetünk szülõként? A szer módosítja a tudatot, megváltoztat minket oly módon, hogy a folyamatba nem tudunk beleszólni. Ezt kell megértetni a gyerekünkkel, mert a döntéskor, amikor megkínálják egy spanglival, nem leszünk ott.

Hét haláleset az ördög lehelete miatt



Zacher Gábor bemutatta a jelenlévõknek a dizájnerdrogok leggyakoribb csoportjait. Így például azokat, melyek fogyasztószernek is alkalmasak, drogként pedig rendkívül agresszívvé tesznek. Közéjük tartozik az MDPV, mely 2011-ben „szétütötte” a budapesti Péterfy Sándor utcai kórház toxikológiai osztályát: három hónap alatt 500 túladagolásos eset érkezett.


A dizájnerdrogok alapmolekulája gyakran közönséges köhögéscsillapító gyógyszerbõl származik, ezt túladagolva és alkohollal keverve tudatmódosítóként hat, az USA-ban évi 600 ezer ilyen eset kerül a kórházakba. Az oroszoknál elterjedt „krokodilt” szintén köhögéscsillapítóból állítják elõ három lépésben, sikátorban, konzervdobozban, gázolaj, hígító, vörös foszfor és hasonlók felhasználásával.A para-metil-4-metilaminorex, vagy utcai nevén „az ördög lehelete” azért különösen veszélyes, mert a hatása nem 4–8, hanem 12–36 óráig tart; nincs az az egészséges fiatal, aki ezt bírná.

Hazánkban hét haláleset ismert a szer miatt. Jellemzõje, hogy megemeli a testhõmérsékletet akár 42 fokra, a máj nem tud tovább véralvadásenzimet termelni, és a beteg mindenütt vérezni kezd.

A triptaminok egy természetes anyag származékai, amivel mind találkoztunk 4 évesen: a varangyos béka bõre rokon váladékot termel, a csók után ezért hallucinálja õt királyfinak a hõsnõ – mutatott rá Zacher Gábor, aki szerint a gyerekmesék tele vannak tudatmódosító szerekkel (gombák, hupikék törpikék, stb.)

A spice és rokonainak elsõdleges összetevõje a JWH, mely nevét egy kémia professzorról kapta, aki orvosi okból kísérletezett vele. Ezen csoport tagjai jól mutatják a dizájnerdrog elõállítás új trendjét: többféle molekulát összekevernek és egészen új hatóanyag jön létre.

– Az egyik hazai kórházban tíz napja lélegeztetnek egy fiatalt, aki egy Fuginaka nevû szert fogyasztott, melyrõl gyakorlatilag semmit sem tudnak a szakemberek – mutatott rá az elõadó, milyen hátrányból kell az orvosoknak a dizájnerdrogok következményei ellen küzdeniük.A GHB (közismert származéka a Gina) régi ismerõse az orvostudománynak, mert eredetileg altatásra használták. – A Ginát mindenkinek „beleteszik az italába”, önként senki se veszi be – jegyezte meg a szakértõ, hozzátéve, hogy az alkoholon kívül a GHB az a szer, aminek a megvonásába bele lehet halni.

Nem állunk rosszul

Magyarországon becslések szerint 45 millió droghasználat történik évente, vagyis fejenként 4,5. Ezzel az adattal nem állunk olyan rosszul a szlovák 7, cseh 8, brit 28, ír 30 mellett, de jóval több a dél-európai 22–24-es éves szerhasználat is, nem beszélve az orosz kb. 40-rõl, ott a lakosság 1 %-a intravénás kábítószerfüggõ – sorolta a szakértõ.