Az aszpartám nevû, alacsony kalóriatartalmú italok és ételek édesítésére használt szer nem veszélyezteti az egészséget, ha a jelenleg ajánlott mennyiségben fogyasztják - olvasható az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kedden kiadott nyilatkozatában. Az aszpartám irányadó napi beviteli értéke 40 milligramm testsúlykilogrammonként, és nincs szükség ennek felülvizsgálatára - áll az Európai Unió élelmezésbiztonsági szervezetének közleményében.

Egy húsz kilogrammos kisgyermek másfél liter aszpartámos üdítõt ihat anélkül, hogy ezt a küszöböt átlépné - közölte Claude Lambré, a szakértõi bizottság egyik alelnöke sajtótájékoztatóján. Egy doboz diétás szénsavas üdítõital rendszerint mintegy 180 milligramm aszpartámot tartalmaz, ami azt jelenti, hogy egy 75 kilogramm súlyú felnõttnek napi több mint 16 doboz diétás üdítõt kellene elfogyasztania ahhoz, hogy túllépje az uniós küszöbértéket. (Az Egyesült Államokban valamivel magasabb, kilogrammonként 50 milligramm az ajánlott felsõ érték.)

Az aszpartámmal édesített üdítõk, desszertek, rágógumik és fogyókúrás termékek gyártóival szemben évek óta bizalmatlanok a fogyasztók és a tudósok, az adalékanyag biztonságát megállapító, átfogó tanulmány azonban eloszlathatja a gyanakvást. A szektort és mindenekelõtt az amerikai Coca-Colát képviselõ Nemzetközi Édesítõszer Szövetség (ISA) üdvözölte a döntést, "amely megerõsíti negyven év több mint hatszáz tudományos munkájának következtetéseit".

A rendelkezésre álló kutatási adatok alapján az EFSA kizárhatónak tartja, hogy az aszpartám károsítaná a géneket és rákot okozna. A szakértõk azt is megállapították, hogy a mesterséges édesítõszer nem okoz agyi és idegrendszeri károsodást, és nem befolyásolja sem a gyermekek, sem a felnõttek viselkedését vagy gondolkodási képességeit.

Ebben az esetben tilos a fogyasztás:

Az EFSA azt azonban elismerte, hogy az aszpartám egyik hatóanyaga, a fenilalanin fogyasztása a fenilketonuria (PKU) nevû örökletes, ritka anyagcsere-betegségben szenvedõk számára szigorúan tilos. A kórt Európában a csecsemõ születése után három nappal vett vérmintából diagnosztizálják.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) szerint az aszpartám biztonságosságáról kiadott EFSA-nyilatkozat hozzájárulhat a kiegyensúlyozott, változatos étrend kialakításához. A szakemberek eddig is tisztában voltak azzal, hogy fogyasztása nem hoz az étrendbe semmi olyat, amely már ne lenne annak része - értékelte a friss EFSA-határozatot Kubányi Jolán, az MDOSZ elnöke.

Az aszpartám ugyanis két olyan aminosavból áll, amely számos fehérjetartalmú élelmiszerben megtalálható, így például a tejben is. Egy adag tejben nyolcszor több fenilalanin, és tizenháromszor több aszparaginsav van, mint egy csésze aszpartámmal édesített kávéban vagy teában - olvasható a dietetikusok közleményében. A cukornál 200-szor édesebb aszpartám élelmiszeripari alkalmazását 1994 óta engedélyezik az Európai Unióban.

Mi az aszpartám?

Az aszpartam egy alacsony kalóriatartalmú, intenzív, a szacharóznál mintegy 200-szor édesebb édesítõszer, mely Európa sok országában több mint 20 éve engedélyezett élelmiszer-adalékanyag. Egyik bomlásterméke, a fenilalanin, mely a fenilketonuria nevû betegségben szenvedõ várandós nõk fejlõdõ magzataira jelent nagy veszélyt.  Az aszpartámot felhasználják italok, desszertek, édességek, rágógumi, joghurt, csökkentett energiatartalmú és diétás termékek édesítésére, valamint asztali édesítõszerként.

A fenilalanin (Phe) a fehérjék felépítésében résztvevõ aminosavak egyike. A szervezetben tirozinná alakul át. A tirozin szintén aminosav, amely fehérjék alkotórésze, illetve hormonok és neurotranszmitterek elõanyaga.. A fenilalanin úgynevezett esszenciális aminosav, ami azt jelenti, hogy a szervezet képtelen az elõállítására, ezért a bevitelt az étkezéssel kell biztosítani. A fenilalanin számos élelmiszerben megtalálható. Ha nagy mennyiségben kerül a szervezetbe, mérgezõ lehet, különösen a fenilketonuriában (PKU) szenvedõ várandós nõk esetében, mivel a fenilalanin vérszérumban lévõ mérgezõ koncentrációja a magzat agyfejlõdését visszafordíthatatlanul károsítja. A fenilketonuria (PKU) öröklött rendellenesség, ami magas fenilalanin és alacsony tirozin koncentrációval jár. A betegség során, kezeletlen esetben, a vérszérum magas fenilalanin koncentrációja  visszafordíthatatlanul károsítja az agy fejlõdését, így a szellemi képességek fejlõdésének elmaradásához, megrekedéséhez, hangulati zavarokhoz és viselkedési problémákhoz vezet.

A fenilketonuriás betegek terápiájának célja az elfogadható fenilalanin szérumkoncentráció fenntartása, aminek alapja a restrikciós diéta, ami a fehérjében gazdag élelmiszerek (hús, hal, tojás, tejtermékek, diófélék és magvak), magas keményítõtartalmú élelmiszerek, valamint az aszpartamot tartalmazó ételek és italok fogyasztásának korlátozását jelenti. Az Európai Unióban épp ezért a fogyasztók védelmében a címkéken minden aszpartámot tartalmazó terméket fenilalanin forrásként kell feltüntetni. Elõzmények és további információk a kockázatértékelésrõl

A szabályozó szervezetek szerte a világon az 1980-as évek óta értékelik az aszpartam biztonságosságát. Az aszpartam elsõ Európában végzett biztonsági értékelését 1984-ben tették közzé. Késõbb, 1988-ban, 1997-ben és 2002-ben további kiegészítõ felméréseket is végeztek. Az EFSA 2002-es létrehozása óta már 2006-ban, 2009 és 2011-ben is megfogalmazta az aszpartam biztonságosságára vonatkozó ajánlásait, ám teljes körû kockázatértékelésre a mai napig nem került sor.

Az ANS Bizottság átfogó felülvizsgálatát az adatok összegyûjtése érdekében tett nyilvános felhívás tette lehetõvé, melynek segítségével nagy mennyiségû, korábban publikált és publikálatlan tanulmányok eredményeit is reprezentáló tudományos információ vált elérhetõvé. Az összegyûjtött anyagban az a 112 eredeti dokumentum is szerepel, melyet az aszpartam engedélyezési kérelmének alátámasztására nyújtottak be az 1980-as évek elején Európában.

Az átláthatóság és nyitottság érdekében az EFSA a tudományos tanulmányok teljes listáját és az eddig kiadatlan tudományos adatokat is elérhetõvé tette a nyilvánosság számára. Az EFSA emellett összeállított egy listát Gyakran Ismételt Kérdések címmel, mely segít megmagyarázni a véleménytervezet kulcsfontosságú tudományos fogalmait és következtetéseit. A nyilvános konzultáció visszajelzéseit egy jelentésben foglalják össze, melyet az ANS Bizottság a vélemény 2013 májusára tervezett végsõ kialakításához is felhasznál.