A parlament elfogadta a jövõ évi költségvetést

Az Országgyûlés elfogadta kedden a 2014-es költségvetést, amelyben az államháztartás központi alrendszerének bevételi fõösszegét 15 983 milliárd 668,7 millió forintban, kiadási fõösszegét 16 968 milliárd 306,1 millió forintban, hiányát pedig 984 milliárd 637,4 millió forintban állapította meg. A képviselõk 252 igen szavazattal, 84 nem ellenében hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jövõ évi büdzsérõl szóló javaslatát. Támogató voksot csak a kormánypárti honatyák adtak le és két független képviselõ, Põsze Lajos és Balogh József.

A parlament a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási alap egyenlegét is nulla szaldóval tervezte. A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi és kiadási fõösszegét így egyaránt 2 964 milliárd 608 millió forintban állapította meg, míg az Egészségbiztosítási Alap esetében ugyanezen fõösszegek 1 884 milliárd 177,5 millió forintot tesznek ki.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a törvényjavaslat parlamentnek történõ beterjesztésekor arról szólt, hogy a kormány a jövõ évi költségvetésrõl szóló törvényjavaslatot 2 százalék körüli növekedéssel, 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal, és 2,4 százalékos inflációval számolva állította össze.

A kormány a rezsicsökkentés költségvetésének nevezte a jövõ évi büdzsét, kiemelve, nincs olyan terület, amely kisebb összegbõl gazdálkodhatna jövõre, mint az idén, az esetleg kiesõ bevételeket pedig jelentõs tartalék fedezi a büdzsé. A nemzetgazdasági miniszter a benyújtáskor arról is beszélt, hogy a kabinet a háztartások fogyasztásának 1,9 százalékos bõvülésével és 2 százalékos reálkereset-emelkedéssel számolt a 2014-es költségvetés tervezésekor.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a zárószavazás elõtt elmondott felszólalásában az idei gazdasági fordulatra hivatkozva reálisnak nevezte a kormány növekedési prognózisát, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy jelentõs kockázatok rejlenek a hiánycél tartásában. Kiemelte: a jövõ évi költségvetéssel összességében javulhat a gazdasági környezet, valamint az ország megítélése, ami javíthatja a befektetési hajlandóságot.

Ezt követõen Veres János szocialista országgyûlési képviselõ kért szót ügyrendben. A volt pénzügyminiszter hétfõn is elmondott aggályait ismételte meg, miszerint a végkielégítéseket terhelõ különadó mértékének csökkentése a jövõ évi költségvetés elfogadása után változtathat a büdzsé bevételi elõirányzatain. Szerinte törvénytelen állapotot idéz elõ az, hogy úgy fogadják el a költségvetést, hogy ezt nem veszik figyelembe. Kovács Árpád válaszában hangsúlyozta, a KT megvizsgálta az ellenzéki politikus észrevételét és úgy látja, a szóban forgó összeg érdemben nem érinti a költségvetést.  A parlament döntése értelmében a jövõ évben esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 2,4 százalékos fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

A költségvetési törvény alapján a kormány 2014-ben együttesen 100 milliárd forint értékben vállalhat új egyedi állami kezességet és állami garanciát. A számvevõszéki és költségvetési bizottság javaslatára hétfõn úgy módosították a költségvetési javaslatot, hogy abban átvezessék az önkormányzatoktól történõ adósságátvállalás hatásait.

Az államadósság-mutató mértéke 2014 végén várhatóan 76,9 százalék lesz, ami csökkenés a 2013 végén várható 77,4 százalékhoz képest. A parlament 296,9 forint/euró, 240,6 forint/svájci frank és 225,0 forint/amerikai dollár árfolyammal kalkulálva számította ki a 2014 végi adósságot. A jövõ évi büdzsébe 269,4 milliárd forint pénzügyi tranzakciós illetéket terveztek be, távközlési adóként 57 milliárd forinttal számoltak.

Az Országgyûlés november 26-án fogadta el a költségvetés fõösszegeit, a képviselõk azóta csak a fejezeteken belüli átcsoportosításokról dönthettek. A parlament ezek egyikeként huszonhat stadion fejlesztésére különített el, összesen 12 milliárd forintot a Nemzeti Stadionfejlesztési Program részeként.

Pénzügyi törvényeket is módosított a Ház

Egyebek mellett az adótörvényeket, a biztosítási törvényt és az árfolyamgát igénybevételének szabályait is módosította az Országgyûlés kedden. A képviselõk 253 igen szavazattal, 77 nem ellenében és 13 tartózkodás mellett fogadták el a kormány pénzügyi tárgyú jogszabály-változtatási javaslatait.

A Ház döntött arról, hogy az állam a bevett egyházaknak felajánlott személyi jövedelemadó egy százalékát kiegészíti az összes szja-bevétel egy százalékára, ha az adózók felajánlásai nem érik el ezt a szintet. A támogatást az 1 százalékos felajánlások arányában osztják szét a bevett egyházak között. A törvény megnyitja az árfolyamgátat azon devizahitel-adósok elõtt, akik augusztus 11. és november 9. között 90 napot meghaladó késedelembe estek de a szerzõdésüket a bank még nem mondta fel. A rögzített árfolyamot az adósok 2014. február 7-ig kezdeményezhetik.

Az szja-szabályok módosítása beemeli az adómentes cafeteriajuttatások körébe a cég saját sportlétesítményének használatát, illetve az ott szervezett sportrendezvényeken nyújtott szolgáltatásokat. A jövedéki törvény is módosult, így a jövõben a cigarettapapír és -töltõ is csak trafikban árusítható. A biztosítási törvény több olyan fogalmat is definiál, amelyet eddig is használtak a biztosítók. Így például bekerült a törvénybe a jutalékvisszatérítés. A jutalékot akkor kell visszafizetnie az alkusznak, ha a biztosítási szerzõdés idõ elõtt megszûnik és a befizetett díjak nem fedezik a jutalékot.A megtakarítási jellegû életbiztosításoknál a kifizetett jutalék nem haladhatja meg a jutalékfizetés idõpontjáig a biztosítóhoz beérkezett biztosítási díj összegét.

A törvényhez számos zárószavazás elõtti módosítás is érkezett. Így például a nemzeti eszközkezelõrõl szóló törvény kiegészült a tartalék ingatlan fogalmával. Ebbe a kategóriába kerülnek az ócsai programban nem hasznosított lakások mellett a lakhatásra alkalmas, de nem lakás célú ingatlanok ugyanúgy, mint a bérlõvel nem rendelkezõ lakások. Az ilyen lakások bérét a kormány rendeletben állapítja majd meg.

Hetvenöt százalékra csökken a végkielégítések különadója

A parlament 2014. január 1-jével az eddigi 98 százalékról 75 százalékra csökkentette a közszférában kifizetett - kétmillió, illetve három és fél millió forint feletti - végkielégítéseket terhelõ különadót. A Ház errõl az agrár- és környezetügyi tárgyú törvénymódosítások között döntött, elfogadva Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter zárószavazás elõtt benyújtott javaslatát.

Állami és önkormányzati vezetõknek, képviselõknek, köztulajdonú cégek vezetõ tisztségviselõinek és felügyelõbizottsági tagjainak a jogviszonyuk megszüntetése miatt kifizetett összeg kétmillió forint feletti része után, más állami foglalkoztatottaknak a végkielégítésük három és fél millió forinti része után kell megfizetniük a különadót. A különadót 2010-ben vezették be, de a szabályozást alkotmánybírósági döntések miatt azóta kétszer is módosította a Ház.

A 98 százalékos különadó miatt korábban több érintett bírósághoz fordult, legutóbb novemberben mondta ki a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy ellentétes a magántulajdon védelmének elvével. A Miniszterelnökséget vezetõ Lázár János államtitkár - aki három éve még Fidesz-frakcióvezetõként kezdeményezte a pofátlannak minõsített végkielégítések megadóztatását - hétfõn azt mondta: vállalható kompromisszum a különadó csökkentése.

Az agrár- környezetügyi tárgyú törvénycsomag emellett 33 ágazati törvényt módosított. A változtatások között szerepel az Agrárgazdasági Kutatóintézet kijelölése statisztikai szervként. A vadászati törvény úgy változott, hogy a vadászvizsgát megelõzõ tanfolyam szervezésére a vadászati hatóság ad engedélyt.

Döntöttek a népszavazások eljárási szabályairól

Elfogadta kormánypárti szavazatokkal az Országgyûlés a népszavazásokról szóló törvényt idei utolsó ülésnapján. Az indítványt még 2011 júniusában nyújtotta be Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, tárgyalása azonban az általános vita után több mint két évre megakadt. A kormány érvelése szerint a folytatáshoz a választási eljárási törvény elfogadására volt szükség.

A népszavazások legfontosabb szabályait az alaptörvény tartalmazza. Legalább kétszázezer választó kezdeményezésére az Országgyûlés elrendeli az országos népszavazást, míg a köztársasági elnök, a kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére elrendelheti.

Szintén az alkotmány szabályozza, hogy országos népszavazás tárgya - a korábban is hatályos korlátozásokkal - a parlament feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele - nagyjából négymillió szavazásra jogosult - érvényesen voksolt, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

A most elfogadott, sarkalatos rendelkezéseket is tartalmazó jogszabály szerint ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a parlament 180 napon belül köteles az eredményes népszavazás döntésének megfelelõ jogszabályt megalkotni. A népszavazással hozott döntés az Országgyûlésre a referendum napjától vagy a törvény kihirdetésétõl számított három évig kötelezõ.

Országos népszavazás kitûzésére irányuló választói kezdeményezést választójogú magánszemélyek, pártok és egyesületek szervezhetnek. A szervezõknek a népszavazásra javasolt kérdést az aláírásgyûjtés megkezdése elõtt a kérdés hitelesítésére be kell nyújtaniuk a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB).

A komolytalan népszavazási kezdeményezések kiszûrése érdekében a parlament elõírta, hogy a kezdeményezést húsz választópolgárnak is támogatnia kell, a benyújtható aláírások számát viszont harmincban maximálták, megelõzve a már hitelesítés elõtt meginduló tömeges aláírásgyûjtést.

A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy egyértelmûen lehessen válaszolni rá, az Országgyûlés pedig el tudja dönteni, terheli-e jogalkotási kötelezettség. A kérdés nem tartalmazhat szeméremsértõ vagy más módon megbotránkoztató kifejezést.

Az NVB a kérdés hitelesítésérõl vagy annak megtagadásáról a benyújtástól számított harminc napon belül dönt.
Tilos aláírásgyûjtés a munkahelyeken, tömegközlekedési eszközökön, állami és önkormányzati hivatalokban, egészségügyi és oktatási intézményekben, tilos továbbá bármilyen elõnyt ígérni az aláírásért.

Az aláírásokat a hitelesítés utáni 120 napon belül kell benyújtani a választási bizottsághoz, amely ellenõrzi õket. A törvény részletezi az eljárási és a jogorvoslati szabályokat is. A kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntés ellen a Kúriától lehet felülvizsgálatot kérni, amely 90 napon belül határoz. Az országgyûlési, az EP- és az önkormányzati választás napjára, valamint a megelõzõ és azokat követõ 41 napon belül nem tûzhetõ ki országos népszavazás.

A most elfogadott törvény emellett megteremtette a levélben és a külképviseleten szavazás lehetõségét a referendumokon is. Helyi népszavazást a képviselõ-testület rendelhet el a hatáskörébe tartozó ügyben, kivéve a költségvetést, a zárszámadást, a helyi adókat, a személyi és szervezeti kérdéseket. Referendumot a testületi tagok legalább negyede mellett az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választó kezdeményezhet (legalább tíz, legfeljebb huszonöt százalék).

A törvény a helyi referendum kezdeményezésének szabályait az országos kezdeményezés mintájára állapítja meg, így a jegyzõ helyett a helyi választási bizottság feladata lesz a kérdés elõzetes hitelesítése, az összegyûjtött aláírásokat pedig a polgármester helyett a helyi választási bizottsághoz kell benyújtani. A népszavazási törvény a 2014-es parlamenti választás kitûzésének napján lép hatályba.

Új Ptk. - Elfogadták a hatálybalépéshez szükséges módosításokat

A 2014. március 15-étõl hatályos új polgári törvénykönyvhöz (Ptk.) kapcsolódó törvénymódosításokat fogadott el az Országgyûlés kedden. A változtatás mintegy száznyolcvan jogszabályt érint, köztük a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról szóló törvényt, egészségügyi törvényeket, agrár- és környezetvédelmi és az önkormányzatokat érintõ jogszabályokat.

A jogszabály egyebek mellett bevezeti az örökbefogadás utánkövetését, hogy terápiával, személyes tanácsadással segíthessék mind az örökbefogadott, mind az örökbefogadó problémáinak megoldását. A szülõk eldönthetik, hogy maguk választanak közvetítõt teljes költségtérítés mellett, vagy a megyei gyermekvédelmi szolgálatoknál dolgozó mediátorokat veszik igénybe. Az egészségügyi törvényekben átvezetik a támogatott döntéshozatalt mint új jogintézményt.

Változnak a kérelemre történõ mûvi meddõvé tétel feltételei. A negyven évesnél idõsebb vagy a három, vér szerinti gyermeket nevelõ - cselekvõképes vagy korlátozottan cselekvõképes - felnõttek kérhetik családtervezési célból a nemzõ-, illetve fogamzásképességet megakadályozó mûvi meddõvé tételt. Az elõterjesztõ közigazgatási és igazságügyi miniszter e feltételek bevezetését a meddõség visszafordíthatatlanságával, valamint népesedéspolitikai okokkal magyarázta.

Az agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvényeknél változás, hogy az új Ptk. a közkereseti és a betéti társaságokat jogi személyiséggel ruházza fel. Ezért az ágazati törvényekbõl is kivezetik a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság kategóriáját. A módosítások kiterjednek a helyi önkormányzatokkal, az építésüggyel, a rendõrséggel, a katasztrófavédelemmel, az idegenrendészettel, az élet- és vagyonbiztonság védelmével, a temetkezéssel, a kulturális örökségvédelemmel és a kéménysepréssel kapcsolatos szabályozásra is, mert utalást tartalmaznak a Ptk.-ra vagy annak 2014-ben módosuló jogintézményeire.

Önellátóvá tenné a börtönöket az új büntetés-végrehajtási kódex

Az Országgyûlés kedden elfogadta a büntetés-végrehajtási kódexet, amelynek egyik célja, hogy a börtönök önellátóvá váljanak. A 438 paragrafusból álló, 192 oldalas törvénykönyv 2015. január 1-jén lép hatályba az átfogó igazságügyi reform részeként. Ezzel elõször szabályozza törvény Magyarországon a modern büntetés-végrehajtást, a kódex ugyanis egy 1979-ben elfogadott, azóta számtalanszor módosított törvényerejû rendeletet vált fel.

A 251 igen szavazattal, 47 nem ellenében és 43 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály újítása, hogy olyan kockázatelemzési és -kezelési rendszert vezet be, amely a fogvatartottak besorolásával, személyiségük változásának nyomon követésével és a korábbi döntések rendszeres felülvizsgálatával elõsegíti társadalmi visszailleszkedésüket, a visszaesõk számának csökkenését.

Ennek érdekében jön létre 2016. január 1-jén a központi kivizsgáló és módszertani intézet. Itt döntenek majd a legalább másfél év szabadságvesztésre ítéltek elhelyezésérõl. Õk egy hónapig tartózkodnak az intézetben, amíg szakemberek összefoglaló kockázatelemzést készítenek róluk, illetve meghatározzák a visszaesési kockázat csökkentéséhez szükséges feladatokat.

A törvénykönyv fenntartja azt a már a 2010-es kormányváltás után hozott szabályt, hogy az elítélteknek - a munkaképtelenek, a tanköteles korúak, a nyugdíjkorhatárt betöltöttek, a terhességük 6. hónapját elérõ nõk és a gyermeküket gondozók kivételével - dolgozniuk kell. Az elítéltek által végzett munka szervezésekor törekedni kell a büntetés-végrehajtási szervezet önellátóvá és részben önfenntartóvá tételére - olvasható a jogszabályban.

A fogvatartottaknak nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk fogva tartásuk költségeihez, ennek napi összege nem lehet kevesebb, mint az egy havi alapmunkadíj egy százaléka. (Az alapmunkadíjnak el kell érnie a minimálbér legalább egy harmadát.) Az elítélteknek meg kell téríteniük a szándékos egészségsértés és az általuk okozott sérülések miatt adódó költségeket, de kötelezõen fizetniük kell a mosásért és az olyan többletszolgáltatásokért, mint a merülõ forraló és a hûtõszekrény használata. Újítás az is, hogy az elítélteknek a szabadulásra való felkészülés érdekében az eddigieknél nagyobb tartalékot kell képezni keresetükbõl vagy a nekik járó rendszeres ellátásból.

A kódex a különbözõ végrehajtási fokozatokhoz három-három rezsimkategóriát rendel általános, enyhébb és szigorúbb szabályokkal, amelyek elsõsorban az elítéltek intézeten belüli mozgatását, a zárkaajtó nyitva vagy zárva tartását, illetve a kapcsolattartást határozzák meg. Hogy ki melyik rezsimkategóriába kerül, azt elsõsorban biztonsági és visszaesési kockázati besorolása, magatartása és a reintegrációs programokban való elõrehaladása alapján állapítják meg.

A törvénykönyv emellett az eddiginél szigorúbban szabályozza a fogvatartottak nyilatkozattételi lehetõségeit. Új elem benne a szabadságvesztés alapelveinek rögzítése. Az eddiginél nagyobb szerepet kap az egyéniesítés, az elítéltek hatékonyabb oktatása és foglalkoztatása, a szabadulás utáni jogkövetõ életmódhoz szükséges feltételek biztosítása, valamint az önellátó büntetés-végrehajtás kialakítása. Szintén újdonság, hogy egyes erõszakos bûncselekmények - például a nemi erkölcs elleni bûntettek - sértettjei értesítést kaphatnak arról, ha bántalmazójuk szabadlábon van.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indoklása szerint a kódex elkészítését a társadalmi változások mellett a július 1-jétõl hatályos új büntetõ törvénykönyv (Btk.) elfogadása és az elmúlt évek tapasztalatai is aktuálissá tették. Emellett jogállami követelmény, hogy a személyi szabadság elvonását és korlátozását a legmagasabb jogszabályi szinten, vagyis végre törvényként szabályozzák - jegyezte meg. Expozéjában Répássy Róbert igazságügyi államtitkár arról is beszélt, hogy az új kódex érdemben csökkenti a túlzsúfolt megyei bv-intézetek telítettségét.

Elfogadták az újabb egészségügyi törvénycsomagot

Az Országgyûlés elfogadta az újabb egészségügyi törvénycsomagot kedden. A módosítás bõvíti az úgynevezett preferált referenciaár-sávba tartozó, vagyis legkedvezõbb árú gyógyszerek körét, rögzíti a támogatási szabályokat, bõvíti a betegek által igénybe vett ellátások lekérdezési lehetõségét és az Országos Mentõszolgálat (OMSZ) feladatait is.

A biológiai gyógyszerek esetében módosul a társadalombiztosítási támogatásból való kizárás feltétele, így a támogatott gyógyszerek köre szélesebbé válik, ami a betegek és az orvosok számára választékbõvülést jelent. A törvény a kevesebb mint 30 millió forint éves forgalmú, a terápiában nélkülözhetetlen gyógyszereknél bevezeti kedvezményezetti státuszú gyógyszer fogalmát. Ennek megítélésérõl az Országos Egészségbiztosítási Pénztár dönt, a státusz öt évre adható meg, de felülvizsgálat után meghosszabbítható. A jogszabály rendelkezik arról, hogy e termékek forgalomba hozatali engedélyének jogosultjai mentesülnek az igazgatási szolgáltatási díjak megfizetése alól.

Az elõterjesztõ emberierõforrás-miniszter szerint a területileg egyenletesebb gyógyszerellátás érdekében szükséges, hogy új gyógyszertár létesítésére kiírt pályázat elbírálásakor elõnyt élvezzen, aki olyan településrészen kíván patikát mûködtetni, amelytõl másfél kilométernél messzebb van a legközelebbi gyógyszertár. A "salátatörvény" lehetõséget teremt arra, hogy a háziorvoson kívül a beteg más kezelõorvosa is megismerhesse a páciens által a társadalombiztosítás terhére igénybe vett egészségügyi ellátásokat. Az orvosnak tájékoztatnia kell a beteget arról, hogy megtilthatja a betekintést.

Az OMSZ 2014. január 1-jével átveszi a sürgõsségi betegellátást koordináló tevékenységet és a sürgõsségi ügyeleti ellátás hatékonyságának növelése érdekében integrálja mûködõ mentésirányítási rendszerébe. A mentõszolgálat nemcsak elkészíti és kiadja az ügyeleti rendet, hanem a sürgõsségi ügyeleti ellátást koordinálja, irányítja és felügyeli is.

A jövõben az a magyar állampolgár, aki hitelt érdemlõen bizonyítja, hogy életvitelszerûen külföldön tartózkodik vagy él, és ott rendelkezik biztosítással, visszamenõleges hatállyal mentesülhet az egészségbiztosítási járulék megfizetése alól. Aki mégis úgy vesz igénybe magyarországi egészségügyi szolgáltatást, hogy nincs érvényes taj-kártyája, és már nem itt fizeti a járulékot, köteles a szolgáltatás árát megfizetni az egészségbiztosítónak.

Fideszes képviselõk módosító indítványának elfogadásával a Ház lehetõvé tette, hogy - egy késõbbi miniszteri rendeletben foglaltak szerint - mûködési engedélyt kapjanak azok a hagyományos kínai gyógyítók, akik legalább ötéves felsõfokú képzés után kaptak oklevelet. Az engedélyhez nincs szükség az oklevél hazai elismerésére, mivel az indoklás szerint hasonló magyarországi képzés hiányában ez nem is lehetséges. Az engedély kiadásának feltétele, hogy a hagyományos kínai orvoslást végzõ kérelmezõ indokolja, hogy hazájában (vagy ahol legutóbb dolgozott) nem tiltották el a tevékenység végzésétõl. Az engedélyt az Egészségügyi Tudományos Tanács adja ki.

Rezsicsökkentés - A társasházak áramköltsége is csökkenhet

A társasházak és a lakásszövetkezetek közös helyiségeinek villamosenergia-költsége is csökkenhet jövõre egy kedden elfogadott törvénymódosítással, amely azt is elõírja, hogy a közös képviselõknek tájékoztatniuk kell a lakókat a rezsicsökkentéssel elért megtakarításról.

Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelõs politikusa elõterjesztése indoklásában azt írta, a villamosenergia-törvény módosításával olcsóbb lehet például a lépcsõházi világítás és a lift mûködtetése. A politikus a javaslat benyújtása után azt mondta, hogy annak húszszázalékos csökkenést kell eredményeznie az érintett közmûszolgáltatásoknál. A kéményseprõ-ipari közszolgáltatásokról szóló törvény pontosításával azt is rögzítette a parlament, hogy a társasház vagy a lakásszövetkezet közös tulajdonában lévõ kémény ellenõrzésére is vonatkozik a rezsicsökkentés.

Újdonság, hogy jövõre a közös képviselõknek (lakásszövetkezeteknél az igazgatóságoknak) minden hónapban, többletdíjazás felszámítása nélkül, legalább 45 napig kifüggesztett hirdetményen tájékoztatniuk kell a lakókat arról, mennyit spórolt a társasház, illetve a lakásszövetkezet a rezsicsökkentéssel. Emellett minden év február 15-éig arról is be kell számolniuk, hogy éves szinten mennyivel kevesebb közös költséget kellett befizetniük a lakóknak, illetve hogy a külön tulajdonon belül nem mérhetõ közmûszolgáltatások mennyivel lettek olcsóbbak. Ha a közös képviselõ elmulasztja tájékoztatási kötelezettségét, a fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szabhat ki rá, amit nem terhelhet át a házra.

A törvénymódosítás kitér az önkormányzati tulajdonú bérlakásokra is, kimondva, hogy a jövõ évtõl kötelezõ lesz továbbszámlázni a víz- és a gázdíjak csökkentését a bérlõknek. A változtatások része, hogy az országos hálózattal rendelkezõ cégeknek február 1-jétõl fogyasztóvédelmi referenst kell alkalmazniuk, aki kapcsolatot tart a fogyasztóvédelmi hatósággal és a békéltetõ testületekkel. A törvényben elõírt képzettség nélküli fogyasztóvédelmi referens legkésõbb 2014. július 31-ig foglalkoztatható. A referensképzés és -vizsgáztatás szakmai felügyeletét a fogyasztóvédelmi hatóság látja el.

Állami vagyonkezelésbe kerülnek a városligeti ingatlanok

Kilencvenkilenc évre állami vagyonkezelésbe kerülnek a városligeti ingatlanok az Országgyûlés keddi döntésével. Az elõterjesztõk szerint erre a tervezett fejlesztések hatékony megvalósítása érdekében van szükség. A fideszes Papcsák Ferenc zuglói polgármester, valamint frakciótársai, Vas Imre és Lipõk Sándor törvényjavaslatát kormánypárti szavazatokkal fogadta el a parlament.

A jogszabály értelmében a Városligetben lévõ ingatlanok - a Mûcsarnok, a Széchenyi fürdõ, a mûjégpálya és a mûszaki építmények kivételével - 99 évre ingyenesen a száz százalékban állami tulajdonú Városliget Ingatlanfejlesztõ Zrt. vagyonkezelésébe kerülnek. Az egyéb vagyonkezelõi jogok, továbbá a fõváros forgalomszervezési és hulladékgazdálkodási feladatai változatlanok maradnak.

A vagyonkezelõ által létrehozott épületek az állam százszázalékos tulajdonába kerülnek, e beruházások közérdekû célú fejlesztésnek, az épületek pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû nemzeti vagyonnak minõsülnek majd. A jogszabályban kimondták, hogy a városligeti építési beruházások befejezése után a zöldfelületek aránya nem lehet kevesebb az idén december 31-ei állapotnál.

A törvény azt is tartalmazza, hogy a Városligetben kulturális, közösségi szórakoztató, oktatási-nevelési, sport- és szabadidõs célú, hitéleti, turisztikai, vendéglátó, kiskereskedelmi, közlekedési és biztonsági épületeket lehet emelni, valamint parkolót és kerékpártárolót lehet kialakítani. A fõvárosi önkormányzatnak 2014. június 30-ig városligeti építési szabályzatot kell megállapítania. A törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

A Városligetben a jövõben kiemelt állami beruházásokat valósítanak meg, köztük a múzeumi negyedet. Az elõterjesztõk javaslatuk indoklásában azt írták, hogy a Városligetnek és intézményeinek méltó megõrzése, megújítása és a liget történeti hagyományaihoz illeszkedõ fejlesztése kiemelt nemzeti cél és állami feladat. Az ellenzék kritizálta a törvényjavaslatot. A szocialisták az indítvány visszavonására szólították fel Papcsák Ferencet, mert szerintük a Fidesz el akarja rabolni a budapestiektõl legnagyobb közparkjukat, a Jobbik pedig kifogásolta, hogy a Regnum Marianum templom helyreállítása nem szerepel a tervekben.

Több, a bírósági szervezetet érintõ szabály változik

Zömmel a bírákat, a bírósági szervezetet érintõ rendelkezéseket tartalmaz az igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosítása, amelyet kedden fogadott el az Országgyûlés. A csaknem két tucat jogszabályt módosító elõterjesztés alapján a közalkalmazottaknak, a köztisztviselõknek és a kormánytisztviselõknek a fizetési számlához kapcsolódóan havonta legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott mértékû bankszámla-hozzájárulás adható. Ez vonatkozik a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira, az igazságügyi alkalmazottakra, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársaira, a bírókra, az ülnökökre, az ügyészekre és a honvédségi állományra.

Módosultak a Független Rendészeti Panasztestület tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok. Eltörölték, hogy nem lehet tagja a testületnek, aki a megválasztását megelõzõ két évben párt alkalmazottja vagy tisztségviselõje volt. Egy hónappal ezelõtt is módosították már az összeférhetetlenségi szabályokat, akkor lehetõvé vált, hogy a parlamenti képviselõk mandátumuk megszûnése után a panasztestület tagjai legyenek.

Zárószavazás elõtti módosító indítvánnyal került a törvénybe a gazdasági kamarákról szóló jogszabály módosítása egy kamarai nyilvántartás létrehozása érdekében. Ezt azzal indokolták, hogy a kötelezõ regisztráció nagymértékben hozzájárulhat a kamarai feladatok hatékonyabb ellátásához, továbbá a létrejövõ adatbázis segítségével részletes és naprakész információ nyerhetõ a gazdálkodó szervezetekrõl. A törvény értelmében 2014. július 1-je helyett csak egy évvel késõbb kötelezõ a polgári perekben elektronikusan benyújtani a keresetleveleket, okiratokat a vállalkozásoknak és a jogi képviselõknek.

A jogszabály lehetõséget biztosít arra, hogy a Kúrián és az Országos Bírósági Hivatalban (OBH) szakirányú felsõfokú végzettségû tisztviselõként fõtanácsadók dolgozhassanak, s ugyancsak lehetõség lesz arra, hogy a bírákhoz hasonlóan a bírósági titkárt is beoszthassák az OBH-ba. A jövõben az egyes bíróságoknál a bírói mellett a szükséges igazságügyi alkalmazotti létszámot is az OBH elnöke határozza meg.

Törvényben szabályozzák a Kúrián a fõtitkári és a fõtitkár-helyettesi posztot. Ezek a bírósági vezetõk a Kúria elnökének igazgatási tevékenységét segítik, például ellátják a legfelsõbb bírói fórum mûködésével, az elnöki döntések elõkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos szervezési, ellenõrzési, koordinációs feladatokat. Újdonság, hogy a bíró öt helyett három évente lesz köteles igazolni a munkáltatójának, hogy részt vett a kötelezõ továbbképzésen.

Az elfogadott törvény az Alkotmánybíróság júniusi határozata miatt a bírák jogállásáról szóló jogszabályt is módosítja. Az Ab azt kifogásolta, hogy a bírói álláshelyre kiírt pályázati eljárásban nincs megfelelõen szabályozva, milyen esetkörökben, milyen indokok alapján lehet eredménytelennek nyilvánítani az olyan pályázatot, amelyre több érvényes és rangsorolt pályázat is idõben beérkezett.

Most kiegészítették azokat az esetköröket, amelyek esetén az OBH, illetve a Kúria elnöke dönthet úgy, hogy a pályázók egyikével sem kívánja betölteni az álláshelyet, és így eredménytelenné nyilvánítja a pályázatot. Ilyen döntés hozható összeférhetetlenség, eljárási szabálysértés esetén, vagy ha a pályázat kiírása után bekövetkezett munkaszervezést, munkaterhelést vagy költségvetést érintõ változások igazgatási szempontból indokolatlanná teszik az álláshely betöltését, továbbá ha a pályázat kiírása után olyan körülmény vetõdött fel, amely miatt az állást pályázat kiírása nélkül szükséges betölteni.

Kiegészítették a fegyelmi eljárás során a bírói tisztségbõl való kötelezõ felfüggesztésre vonatkozó szabályozást is. Az eddigi esetek mellett elõírták, hogy azt a bírót is fel kell függeszteni a tisztségbõl, akivel szemben büntetõeljárás folyik, és ennek során vádemelés is történt. Egy új fegyelmi büntetés is lesz: két fizetési fokozattal visszavetés. Módosult az országgyûlési törvény is, így a képviselõk kétharmadának szavazata lesz szükséges a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökének és választott tagjának megválasztásához.

Gyermekvédelmi törvénycsomagot fogadott el a parlament

Január 1-jétõl az erkölcsi bizonyítvány minden esetben jelzi azt, ha valakit gyerek ellen elkövetett bûncselekmény miatt eltiltottak foglalkozásától. Az Országgyûlés kedden 289 igen szavazattal, 46 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett fogadta el a gyermekek védelmérõl szóló törvénycsomagot, amelyet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter terjesztett be.

Ezzel ellenõrizhetõvé válik, hogy a gyermekek sérelmére súlyos bûncselekményeket elkövetõk ne dolgozhassanak gyermekekkel foglalkozó munkakörben vagy munkahelyen. A szigorítás értelmében az ilyen bûncselekményeket elkövetõk nemcsak tanári, nõvéri, orvosi vagy nevelõi munkát nem végezhetnek, hanem olyan feladatokat sem, amelyek azzal járnak, hogy huzamosabb idõt töltenek el gyerekekkel.

Szigorítás, hogy már nemcsak a szexuális, hanem más, brutális bûncselekmények elkövetõit is eltilthatják.
A fiatalkorú bûnismétlésének megelõzését célozza a megelõzõ pártfogó jogintézményének bevezetése, ami a társadalmi visszailleszkedéshez nyújt segítséget. A 2015 januárjától létezõ új jogintézmény, amely szakembert rendel ki a fiatalkorú mellé, nem lesz kötelezõ, de azokat is segítheti, akiknek a szülei börtönben vannak.

Az internetszolgáltatók 2014 júliusától a gyerekek védelmében kötelesek lesznek megfelelõ ingyenes szûrõszoftvereket a felhasználók rendelkezésére bocsátani. Jövõ szeptembertõl az iskolákban és a könyvtárakban is kötelezõ lesz olyan szûrõszoftvereket használni, amelyek biztosítják, hogy a gyermekek ne férhessenek hozzá a számukra káros tartalmakhoz.

A változtatás azt is lehetõvé teszi, hogy a gyermekek személyiségi jogai elleni jogsértések esetén (például a magántitokhoz, a képmáshoz vagy a hangfelvételhez kapcsolódó személyiségi jogok megsértésekor) egy speciális eljárási rend szerint, még a polgári peres vagy a büntetõeljárás elõtt vagy ahelyett fel lehessen lépni az internetszolgáltatónál.

A szolgáltatóknak emellett fel kell tüntetniük honlapjukon tárhelyszolgáltatójuk elérhetõségét, hogy jogsértõ tartalmak közzététele esetén könnyebben és gyorsabban el lehessen érni a szerver üzemeltetõjét. A kiskorúak védelme érdekében a Magyarországon forgalomba hozott játékszoftvereken is kötelezõ lesz a 18 éven aluliak számára nem ajánlott tartalmakra való figyelmeztetés feltüntetése. Változás továbbá, hogy a mindennapos testnevelési kötelezettség sportegyesületben is teljesíthetõ lesz.

A külföldön munkát vállaló szülõk gyermekei magántanulóként folytathatják hazai tanulmányaikat. Egy módosító javaslat elfogadásával a parlament azt is lehetõvé tette, hogy az önkormányzatok a hírközlési szolgáltatók közterületen álló adótornyain térfigyelõ kamerákat helyezhessenek el. A változtatás érinti továbbá a büntetõ törvénykönyvet is, e szerint már 5 kilogrammnyi vágott dohány is jelentõs mennyiségnek számít a jövedékkel visszaéléseknél.

Új törvény szabályozza a fizetési szolgáltatókat

Az Országgyûlés a kormány javaslatára kedden törvényt fogadott el a fizetési szolgáltatókról. Ez alapján ilyen szervezetnek minõsül a pénzforgalmi intézmény, valamint az elektronikuspénz- és az utalványkibocsátó is. A képviselõk 263 igen szavazattal, 70 nem ellenében és öt tartózkodás mellett hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kezdeményezését.

A törvény alapján a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó csak a felügyeletüket ellátó Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyével tevékenykedhet, míg az utalvány kibocsátónak elég ugyanitt bejelentést tennie tevékenysége megkezdéséhez. A parlament döntése értelmében elõbbi két típusú szervezet pénzügyi szolgáltatást is végezhet, az utalványkibocsátók azonban csak kiegészítõ pénzügyi szolgáltatásra jogosultak. Pénzforgalmi szolgáltatás alatt számlavezetés, valamint készpénz-helyettesítõ fizetési eszközök kibocsátása érthetõ, nem tartozik ugyanakkor ebbe a körbe a csekk és az elektronikus pénz kibocsátása. Szintén pénzforgalmi szolgáltatásnak minõsül a távközlési, illetve digitális eszközökkel teljesített fizetési mûvelet.

A pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátók ügyfeleiknek saját eszközeikbõl kölcsönt nyújthatnak legfeljebb egy éves lejáratra. A pénzforgalmi intézményeknek tevékenységükhöz legalább 37,5 millió forint induló tõkével kell rendelkezniük, az utalvány kibocsátónál ugyanez a minimális tõkekövetelmény 10 millió forint.

Új hitelintézeti törvényt hozott a parlament

Az Országgyûlés kedden elfogadta az új hitelintézeti törvényt, a változtatások középpontjában a fogyasztóvédelem és a banki mûködés átláthatóságának erõsítése áll. A képviselõk 261 igen szavazattal, 71 nem ellenében és öt tartózkodás mellett hagyták jóvá a kormány elõterjesztését. Az új jogszabály célja megerõsíteni a bankok vállalati irányítási rendszerét, és egyértelmû, átlátható felelõsségi hatásköröket elõírni a pénzintézetek vezetésére, mûködésére. A parlament egyúttal szigorú szabályokat határozott meg a bankok csõdközeli helyzetére is.

Az Országgyûlés döntése az Európai Unió bankuniós terveinek szabályozásával is összefügg. Az új törvény a pénzügyi stabilitás megerõsítése mellett a fogyasztóvédelmi szempontok komolyabb érvényesítését állítja fókuszába, emellett a bankszanálási mechanizmus kialakításának feltételrendszerét is rögzíti. A fogyasztóvédelem erõsítésével függ össze, hogy a jövõben az ügyfelek bármikor átszerzõdhetnek egy átlátható árazású termékre. Emellett a deviza alapú jelzáloghitel-szerzõdésekre kiterjesztik a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamának alkalmazását.

A jelzáloghitel felmondása esetén az adott banknak elõre, meghatározott idõben értesítenie kell az ügyfelet. A törvény pontosítja a lakáscélú kölcsönszerzõdés fogalmát is a bizonytalanságok elkerülése érdekében. A lakáscélú felhasználás fogalma kiegészül a lakáscélú pénzügyi lízingszerzõdés megkötéséhez szükséges önerõ finanszírozásával, lízingbe vétel vagy haszonélvezeti jog alapján használt ingatlan felújításával, korszerûsítésével, lízing kiváltásával, továbbá a lakáscélú hitelek kiváltására felhasznált kölcsön kiváltásával. A módosítás egyértelmûvé teszi továbbá, hogy nemcsak a lakáscélú kölcsön teljes, hanem részleges kiváltása, elõtörlesztése is lakáscélú felhasználásnak minõsül. A futamidõ díjmentes meghosszabbításának lehetõségét szabályozó rendelkezés pedig nemcsak a lakáscélú, hanem minden jelzáloghitelre kiterjed majd.

A korábbi szabályozás az uniós jogszabályok által leginkább érintett prudenciális követelményekkel is kiegészül, különös tekintettel a tõkepufferek bevezetésére, a vállalatirányítási és kockázatkezelési szabályok elõírására, valamint a felügyeleti szabályok változására.

Kötelezõvé tették a nemzetbiztonsági bizottság elõtti megjelenést

Szabálysértéssé minõsítette az Országgyûlés azt, ha valaki önhibájából nem tesz eleget adatszolgáltatási, megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettségének a parlament nemzetbiztonsági bizottsága elõtt. Az errõl szóló törvényt kedden fogadta el az Országgyûlés Mile Lajos LMP-s képviselõ javaslatára nagy többséggel.

Ha a nemzetbiztonsági bizottság ténymegállapító vizsgálatot folytat, az ezzel összefüggõ irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkezõ személyt, szervet vagy szervezetet kötelezheti a közremûködésre. Ez lehet adatszolgáltatási, megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettség, amely kiterjed a minõsített adatokra is - tartalmazza a jogszabály. Aki kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, szabálysértést követ el, amiért a bizottság elnöke vagy tagja a vizsgálat idõtartama alatt, illetve a befejezését követõ nyolc napon belül feljelentést tehet. A tényállás elbírálása bíróság feladata.

A közremûködési kötelezettségrõl a nemzetbiztonsági ügyekben illetékes volt vagy jelenlegi kormánytagok, illetve a nemzetbiztonsági szolgálat állományába tartozók esetében a jelen lévõ tagok többségének szavazatával, mindenki más esetében kétharmados többséggel dönt a bizottság. A testület errõl levélben értesíti az érintettet, megjelölve, hogy milyen ügyben kívánja meghallgatni. Az új szabályokat a már folyamatban lévõ ténymegállapító vizsgálatokra is alkalmazni kell.

Lehetõvé tette a parlament a kormányzati fejlesztéspolitika átalakítását

Az Országgyûlés kedden felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben állítsa fel az új fejlesztéspolitikai intézményrendszert. A képviselõk 239 igen szavazattal, 62 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett fogadták el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter errõl szóló javaslatát.

A parlament részletszabályokat nem határozott meg az új fejlesztési intézményrendszerre. A kormány elképzelései szerint az uniós fejlesztési programok végrehajtása a szaktárcákhoz kerül az év végén megszûnõ Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtõl (NFÜ), míg a források felhasználását a Miniszterelnökség koordinálja. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár hétfõn a tervezett változtatásokról szólva elmondta, Brüsszelbõl várhatóan januárban kapják meg az új mûködési rend végleges jóváhagyását, de Johannes Hahn uniós biztos támogatásáról biztosította a kialakított modellt.

A kormány képviselõje a hét elején szólt arról is, hogy az NFÜ munkatársainak fele, köztük a szakmai vezetõk a tárcákhoz kerülnek, míg a dolgozók másik része a Miniszterelnökségen folytatja munkáját. A képviselõk döntésükkel lehetõvé tették, hogy a minisztériumokban helyettes államtitkárokat nevezzenek ki, az uniós források felhasználásának irányítására.

Az Országgyûlés a tervezett átalakításokat más érintett jogszabályokon is átvezette. Így például a fõvárosi 4-es metró beruházásának állami finanszírozásáért ezentúl a fejlesztési miniszter felel az NFÜ helyett. A kabinet szándéka szerint a fejlesztéspolitika új intézményrendszere a korábbinál hatékonyabban és ügyfélbarátabb módon biztosíthatja a 2014–2020 között rendelkezésre álló európai uniós források felhasználását.