A kiberbûnözõk egyre gyakrabban próbálnak kerülõúton eljutni áldozataik bankszámlájához: a viszonylag jól védett bankok helyett vagyonkezelõ menedzserek becsapásával szerzik meg a hamis átutalásokhoz szükséges információt. Legkevesebb hat olyan ügyrõl tud E.J.Hilbert, az amerikai FBI terroristaelhárító osztályának korábbi ügynöke, a brit Kroll kockázatelemzõ cég internetes ügyekkel foglalkozó részlegének feje, amikor Nagy-Britanniában ezzel a módszerrel károsítottak meg embereket.

És ezek az esetek négy hónapon belül történtek - írja a Financial Times (FT). A Kroll vizsgálatai szerint a támadók úgy férnek hozzá a vagyonkezelõ menedzserek számítógépén lévõ információkhoz, hogy hamis wifihálózatoat építenek ki nyilvános helyeken, például szállodákban és repülõtereken. Ha az utazás közben is dolgozó menedzserek gondatlanságból ezekhez kapcsolódnak, akkor a bûnözõk átvehetik a helyüket.

Zseniális trükk

Helyettük üzenetet küldhetnek a vagyonkezelési mûveleteket elszámoló bankoknak, amelyben - a vagyonkezelõ menedzser szerepét játszva - egy ügyfél nevében megbízást adnak egy csinos kis összeg átutalására. A bank persze óvatos, ezért egy válaszmailben megerõsítést kér. Ez azonban soha nem jut el a címzetthez, hanem a támadóknál landol, akik persze jóváhagyják az utalást.

A bûnözõk zseniálisak, csoportjaik szervezettsége meglehetõsen kifinomult, és ezt a erõt fineszes módon használják. A bankok rengeteget költenek biztonságra, de minden tranzakciónak két vége van, és ott kell támadni, ahol sebezhetõbb - idézi az FT egy iparági szakértõ véleményét.

Kiberkiskapu

John Barrass, a vagyonkezelõk szakmai szövetségének elnökhelyettese tagadja, hogy szakmájának képviselõi könnyû célpontok lennének. Az erkölcsi felelõsségen túl komoly anyagi ösztönzés hivatott gondoskodni arról, hogy alaposan végezzék a munkájukat.

Hilbert ezzel nem ért egyet, szerinte az érintettek nem értik a kiberbûnözés lényegét. Száz biztonsági õrrel védik magukat és ügyfeleiket a való világban, miközben négy embert tartanak az interneten keresztül érkezõ támadások elhárítására. Ezzel nyitva hagynak egy kiskaput - igaz, ez egy virtuális, online kiskapu - fogalmaz. A szakértõ szerint Európa és a Közel-Kelet három-öt évvel le van maradva az USA mögött a kiberbûnözés elleni védekezésben.