Korlátot szabnának a törlesztés jövedelemhez mért arányában, illetve megszabnák, hogy a hitelhez mekkora önrésznek kell, a gépjármûvekre pedig legfeljebb öt év futamidejû kölcsönt vagy lízinget lehetne felvenni. A bankokkal sikertelenül egyeztettek önkéntes szabályok bevezetésérõl, ezért az MNB javaslatot készített Oszkó Péter pénzügyminiszternek a devizahitelezési szabályok jogszabályba öntésére - mondta el Tabák Péter, az MNB igazgatója hétfõn sajtótájékoztatón. Céljuk az ország sérülékenységének és a devizaadósok kockázatának mérséklése.

Jelenleg a lakosság törlesztési terhe a rendelkezésre álló jövedelmének átlagosan 13 százaléka. A hitelt felvett háztartásokban a jövedelemarányos törlesztõrészlet 20 százalék körüli, a legalacsonyabb jövedelmûeknél 22 százalék, miközben pénzügyi tartalékaik elenyészõek - állítják az MNB-ben, a statisztikákra hivatkozva. Tavaly a felvett hitelek 80 százaléka devizaalapú volt. Ezzel az MNB szerint túlzott mértékben eladósodott a lakosság, nincsen tartaléka az árfolyam változása vagy a kamatok emelkedése esetére.

A kormányrendelettel bevezetendõ - de törvénymódosítást is igénylõ - szabályrendszer limitálná a törlesztõrészlet jövedelemhez viszonyított arányát. A háztartási hiteleknél - az összevont - nettó 250 ezer forint jövedelemig forintkölcsön esetén legfeljebb 30 százalékot érhetne el a havi törlesztõrészlet, devizakölcsönöknél ennyit sem. Félmilliós jövedelemig 40, afölött 50 százalék lenne a korlát. A jövedelemnek dokumentáltnak kellene lennie.

Megszabnák azt is, hogy - például lakás, autó esetében - mekkora lehet az úgynevezett hitelfedezet-arány, vagyis mekkora hányadot engednek kölcsönben felvenni. Háztartási jelzáloghitelnél a hitelfedezet-arány forinthitelnél maximum 70 százalék lehetne, az euró-alapúaknál csak 54 százalék, az efeletti hányadot tehát önrészként kellene elõteremteni.

A gépjármûvek vásárlásakor a forintos konstrukcióban 80 százalék lenne a hitelplafon, eurós kölcsönnél (és lízingnél) 62 százalék. (Tavaly írták elõ a legalább 10 százalékos önrészt, eurós devizaalapú hitelnél ez 38 százalékra növekedne.) Az autók esetében legfeljebb öt év lehetne a hitel futamideje. Tabák Péter szavaiból kiderült, hogy az autós szakma érdekeivel nem találkozik az MNB elképzelése.

Ha 2004 elején már a most javasolt szabályok lettek volna, a hitelkibocsátás 15-20 százalékkal kisebb lenne - így évente 0,3 százalékponttal volna alacsonyabb a gazdasági növekedés, de egészségesebb szerkezetû lenne, mérsékeltebb külsõ adósságot eredményezve.