Az aradi vértanúk emlékezete élénken foglalkoztatja Tóth Sándor nyugállományú ezredest. Evidencia számára minden esztendõben felidézni a szabadságharc megtorlását a szomorú évfordulón. Október 6-át a magyarság egyik gyásznapjának tartja.

– Kossuth Lajos a magyar Golgotának nevezte az Aradon történteket, ahol tizenhárom tábornokot végeztek ki. A hatalom példátlan módon reagált az ellenszegülésre, Európa-szerte tiltakoztak a leszámolás rendkívüli formája ellen – idézte fel történelmünk vérzivataros idõszakát a helytörténeti kutató, majd áttért a szabolcs-szatmár-beregi vonatkozásra:

– Kazinczy Ferenc fia, Lajos volt a tizennegyedik tábornok, õt 1849. október 25-én végezték ki. A Gyulaházán élõ nõvérénél tartózkodott, ott szervezte a nemzetõrséget, Kossuth Lajos hívó szavára Pestre utazott, ám az Aradon kivégzett tábornokok sorsára jutott. Sok szabolcsi embert érintett a megtorlás a politikai és katonai színtéren egyaránt. A megyét hat országgyûlési képviselõ reprezentálta, közülük Nyíregyháza polgármesterét, Hatzel Mártont 1849. október 11-én tartóztatták le. Két évet raboskodott a pesti börtönben, halálra ítélték, aztán tizenkét esztendei börtönre változtatták az ítéletet. Szabadulása után magvakulva hunyt el Nyíregyházán Kossuth egykori kormánybiztosa. A leszámolás részeként a honvédeket besorozták az osztrák hadseregbe, majd többek között Itáliába és Csehországba vezényelték õket.

A kiegyezés után a megyeszékhelyen a Honvéd Egyesület szervezte meg a megemlékezést. Az elmúlt években az evangélikus templomban idézzük fel a magyarság egyik gyásznapját. 

Az események alakulása:

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, mely társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója
A magyar sereg 1849. augusztus 13-án a Világos közelében levõ szõlõsi mezõn adta meg magát az orosz csapatoknak
Schwarzenberg miniszterelnök utasítására, Ferenc József jóváhagyásával hadbíróság elé állították, majd halálra ítélték és kivégezték a 13 magyar tábornokot
Az ítéletet október 6-án – a bécsi forradalom és Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának elsõ évfordulóján – hajtották végre, a kivégzések mikéntje és sorrendje részletes meggondolások alapján történt
A legtöbb bosszúságot Damjanich okozta a császáriaknak, ezért õt illette volna az utolsó hely, de Haynau személyes bosszúja ezt is felülírta és így Gróf Vécsey került az utolsó helyre, aki, miután nem volt kitõl elbúcsúznia, Damjanich elõtt letérdelve, kezet csókolt neki.
Golyó általi halált halt Lázár Vilmos, gróf Dessewffy Arisztid, Kiss Ernõ és Schweidel József
Kötél általi halált halt lovag Poeltenberg Ernõ, Török Ignác, Lahner György, Kneziæ Károly, Nagysándor József, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, gróf Vécsey Károly
Ugyanezen a napon végezték ki Pesten gróf Batthyány Lajost.

A kivégzés elõtt elhangzott utolsó mondatok:

Leiningen-Westerburg Károly: A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.
Damjanich János: Legyõztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.
Török Ignác: Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Õt szolgáltam.
Aulich Lajos: Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.
Vécsey Károly: Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.
Lázár Vilmos: Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.
Dessewffy Arisztid: Tegnap hõsök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata.
Nagy-Sándor József: Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hõssé, igaz emberré, jó katonává tett.
Knézich Károly: Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.
Schweidel József: Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.
Kiss Ernõ: Árpádok dicsõ szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.
Lahner György: Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.
Poeltenberg Ernõ: Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.
Batthyány Lajos: Gyerünk vadászok, éljen a haza!