Novemberben a keresetek reálértéke 4,8 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. A visszaesést elsõsorban a költségvetési szektor bérstopja okozza, a versenyszférában a reálbérek stagnálás közeli állapotban vannak. Utóbbinak azonban ára van: a vállalatok nem a béreken, hanem az elbocsátásokon keresztül alkalmazkodtak a válsághoz.

A 4,8 százalékos reálkereset-csökkenés mögött az áll, hogy a költségvetési szektorban a nettó átlagkereset bõ 10 százalékkal kisebb mint egy éve - kommentálja az adatokat a Portfolio.hu. Ebben a szigorú bérstop mellett az összetétel-hatás is szerepet játszhat: a közmunkaprogramokba felvett mintegy 50 ezer ember bére vélhetõen kisebb, mint az átlag.

A 2009-es év egészében 3 százalékot megközelítõ lehet a keretesek reálértékének csökkenése, a versenyszektorban a stagnálás, a költségvetési szegmensben pedig a 10 százalékos visszaesés a jellemzõ.

A versenyszféra alkalmazkodása tehát csak részben zajlott le a béreken keresztül, bár a rendszeres keresetek dinamikája (eltekintve a novemberi kisebb megugrástól) látványosan mérséklõdött.

Az igazi korrekciót azonban sajnos a foglalkoztatottság visszaesése jelenti: a 4 fõnél több alkalmazottal rendelkezõ vállalati szegmensben egy év alatt 125 ezer fõvel csökkent a foglalkoztatottság.