Szokatlan elgondolás volt a kínai építészmérnököktõl, hogy elõször a társasházakat húzták fel, majd csak azt követõen kezdték kialakítani az épületek közötti mélygarázsokat. A szerencsétlenül járt ház déli részén kezdték el ásni a munkagödröt, a kitermelt földet pedig az északi oldalon halmozták fel több méteres magasságban.
Az épületre nehezedõ oldalirányú terhelés folyamatosan nõtt, majd amikor - a statikai számítások szerint - a nyomás elérte a 3 ezer tonnát, amely már nagyobb volt, mint amit a ház betonpillérei el bírtak viselni, az épület megadta magát és a gravitáció törvényeinek engedelmeskedve beledõlt a kiásott árokba.
Óriási szerencse a szerencsétlenségben, hogy az épületeket nem építették egymáshoz közelebb, különben a világ legnagyobb dominója indulhatott volna el.
A tervezés másik hatalmas hibája, hogy a masszív vasbetonpillérek helyett üreges betoncölöpöket használtak az egyébként is enyhén lejtõs területen.
Érdemes belegondolni, hogy ebben az országban gyártják a használati cikkeink jó részét, itt készülnek a gyermekeink játékai, ráadásul a kínaiak rövidesen élen akarnak járni a világ autógyártásában is...