ha van értelme, de úgy tûnik, hogy ez az elsõ fordulóban eldõlt. A szocialisták viszont vitáznának, ugyanakkor egyoldalúan visszaléptették négy jelöltjüket az LMP javára, azért, hogy ezzel megakadályozzák Orbán Viktor "túlhatalmát".

Vasárnap 643 ezer ember szavazott a Lehet Más a Politikára. Nemcsak a parlamentbe jutottak be, sok jelöltjükre a második fordulóban is lehet voksolni. Például négy szocialista jelölt helyett is, akik visszalépnek az LMP-sek javára.

„Jobb ma egy kompromisszum, mint holnap egy kontroll nélküli Orbán Viktor” – mondta Lendvai Ildikó.

A szocialisták szerint az LMP vezetésének nem kell elfogadnia az ajánlatot, mert nem nekik teszik, hanem a választóknak. Az LMP vezetése szerint az MSZP az egyik héten még rágalmazásokat terjeszt róluk, aztán hirtelen felfedezi bennük a szövetségest a demokrácia védelmében."Úgy látszik, nagyon kezdõk vagyunk a politikában, ezt a színeváltozást ugyanis nem tudjuk hová tenni" – mondta Schiffer András.

A választási matematika szerint a második fordulóban Fidesz esélyes a kétharmados parlamenti többség elnyeréséhez, 57 körzetbõl 44-ben kell nyerniük, egy kivételével most mindenhol õk vezetnek. Amire viszont valószínûleg már nincs esély, az a miniszterelnök-jelöltek vitája.

„Személyes véleményem szerint a miniszterelnök-jelölti vitának akkor van értelme, hogy ha van értelme, és hát én úgy látom, hogy ez a kérdés eldõlt az elsõ fordulóban” – mondta az RTL Híradónak Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetõje.

A szocialisták szerint ha nem lesz vita, azzal Orbán Viktor meghazudtolja magát. A Fidesz elnöksége mindenesetre keddi ülésén meghatározta a második forduló tétjét: ez a minél nagyobb felhatalmazású kormányzati egység.

„A választásoktól számított egy hónapon belül kell összehívni az alakuló ülést, ez a köztársasági elnök hatásköre, tehát a köztársasági elnök összehívja az Országgyûlés alakuló ülését” – mondta Cservák Csaba alkotmányjogász

Legkésõbb május 25-ig kell megalakulnia az új országgyûlésnek. Majd újabb egy hónapja van az államfõnek, hogy felkérje a gyõztes párt miniszterelnök-jelöltjét a kormányalakításra. A kormány akkor alakul meg, ha a parlament többsége elfogadja a miniszterelnök személyét és a programját.

A korábbiaknál hamarabb alakulhat meg az új kormány, mert a Fidesz az elsõ fordulóban kormányzóképes többséget szerzett. Például az elõzõ ciklusban több hétre volt szükség az új kabinet megalakulásához, mert a koalíciós pártoknak meg kellett egyezniük a kormányprogramról és a posztokról.