A hindu vallás életmódot, lelki gyakorlatot és temérdek filozófiát kínál, melyek napjainkban is érvényesek és használhatóak. Gondoljunk bele: ha bajba kerül egy keresztény, általában csak egy istenhez fohászkodhat, míg egy hindu több százhoz! Ja, és aki betartja az életvezetési szabályokat, akár több ezer évig is élhet.
Világvallások sorozatunk második részében a hinduizmust szemléljük kicsit közelebbrõl.
Kecsegtetõ perspektíva az élethossz növelés maratoni versenyzõinek, viszont nincs annál kiábrándítóbb, mint végignézni, ahogy minden barátunk és ismerõsünk kihal mellõlünk. De a tudat, hogy az örök élet megvalósítható, mindenképpen lelkesítõ.
Mivel maga a hinduizmus hatalmas falat, röviden összefoglalni lehetetlen, ezért szeretnénk csupán azokat a lényegi információkat kiemelni, melyek a modern ember számára is hasznosíthatók. A hinduizmus rendkívül õsi és heterogén vallás: több száz, vagy ezer isten, vagy istenként imádott „létezõ" szerepel a gyakorlatában - eligazodni köztük és átlátni egymáshoz való viszonyukat kihívást jelentõ feladat az elmének, ugyanis minden isten különbözõ, mégis egy tõrõl fakadó.

A hinduizmus nehezen körülhatárolható, ugyanis a történelem során indult fejlõdése a mai napig tart. A kereszténység és az iszlám után a harmadik legnépesebb vallási formáció, a világon több mint 900 millió ember világnézete. A hindu filozófusok a Dharmát, illetve a Karma törvényét, mint a világ felett álló legfõbb princípiumot tekintik elsõdlegesnek, szemben a Visnut vagy Sivát, mint a mindenben jelenlévõ és megnyilvánuló legfõbb urat imádó istenhívõkkel. A hindu pantheon megszámlálhatatlan istent tart számon, melyek a mitológiák különbözõ változataiban eltérõ, önmaguknak is ellentmondó tulajdonságokkal rendelkeznek - istenek és istennõk, akik hol jóságosak és gondoskodók, hol vérengzõk és pusztítók.

A csodák földjén - mágikus hangok

A hinduizmust mélyen áthatja a lélekvándorlás és a karma tana. A hívek körében kiemelt helyen áll a mantrák, illetve a jelképek használata. A mantra isteni eredetû mondat, szótag, esetleg vers, amely az ember kapcsolatát erõsíti Istennel. Folyamatos ismétlésük átlényegíti a hétköznapi ember tudatát. A lelki gyakorlatok alapja egy bizonyos mantra ismétlése, melyet a hívõ többnyire a gurujától kap, sokszor személyre szabottan. Ezt meghatározott helyen, idõben és módon kell gyakorolnia. Az egyik legfontosabb, a bráhmanák által naponta háromszor végzett mantra a Gájatri mantra. A monda szerint, aki százezerszer elismétli, annak teljesül a kívánsága, bármi legyen is az. Mivel a mantra akkor hatásos, ha azt egy mester személyesen átadta nekünk, így most nem közöljük, de akit érdekel, rákereshet a neten. A tantra mesterek úgy tartják, hogy az istenek és a világ bizonyos hangokon alapulnak, így a világ harmóniájának megbomlása a hangok által helyre is hozható. Ezek a hangok mágikus felépítésû sorok, melyek õsi nyelven szólalnak meg.


A szimbólumok közül az OM jelet és a svasztikát (szvaszti= jólét, boldogság) érdemes kiemelni. Az utóbbit kicsit mosdatni is kell, ugyanis a náci horogkeresztrõl van szó. Hitler a hatalommánián kívül az ezoterikus tanok megszállottja is volt, és így „lopta kölcsön" a hindu vallás egyik szimbólumát, melynek egy bizonyos (jobb sodrású) változata a pusztítással éppen ellenkezõ fogalmat takar. A végükön jobbra vagy balra hajló, megtört keresztek az állandó mozgást jelképezik. A napisten, Szúrja jeleként értelmezik és az ajtófélfára festve az ártó szellemek elûzésében tulajdonítanak neki szerepet. A jobbra tört svasztika Visnu és Ganésa jelképei és a négy életcélt, illetve a szerencsét jelenti. A balra hajló svasztika viszont szerencsétlenséget, romlást jelképez.

Jézus Indiában?

Aki egész életét és idejét a Legfõbbnek szenteli, és lemondott a személyes énjérõl, hogy átadja egész lényét Istennek, szádhunak (aszkétának) nevezik. Õk azok, akik átmenetet képeznek a szentek és az egyszerû halandók között, az emberi létezés anyagi és misztikus határán léteznek. Legfõbb céljuk a moksa (megszabadulás) és a szellemi megvilágosodás elérése. A ma ismert aszkéták külsõ megjelenése nagyon hasonlított a szentiratokban foglalt õsi aszkétákéhoz: többnyire meztelenek voltak, testüket sárral vagy hamuval kenték be, jeleket festettek az arcukra és a hegyekben, erdõkben éltek. A mítoszok szerint hihetetlen energiák mozgósítására képesek, amelyek akár megbonthatják a világrend egységét is. Ilyenek az általunk természetfölöttinek tartott jelenségek, melyek a megvilágosodás természetes velejárói. A hindu eposzok szerint még az istenek is féltek hatalmuktól. Állítólag nem csupán több száz, de több ezer éves szádhukat is nyilvántart a hindu legendárium. Azonban közel sem alaptalan a hosszú élet lehetõsége - hazai és külföldi természetgyógyászok egybehangzó állítása szerint, ha helyesen felügyelnénk testünk folyamatait, akár háromszáz évig is élhetnénk. Azonban ennek a folyamatnak a fenntartása minden idõnket felemésztené és mással alig tudnánk foglalkozni. Ez az igazi dilemma: akarunk-e háromszáz évig élni?

Állítólag Jézus Krisztus is Indiában tanulta a „szakmát", magas szintû jógamesterektõl. Abban minden teológus egyet ért, hogy Jézus életébõl hiányzik 18 év. Állítólag ezt az idõt a Himalájában töltötte önfejlesztéssel, mely idõ alatt számos spirituális beavatáson esett át. 30 éves korában visszatért szülõföldjére, hogy tanítsa az embereket. Keresztre feszítését és feltámadását követõen szinte az egész Földet bejárta, hogy életmûvét Indiában fejezze be. Egy darabig itt vezette ashramját, és itt is temették el, 120 éves korában. Sírja ma is ismert zarándokhely Kashmirban, Srinagar városában.

Lélegezz helyesen!

A látszat csal: Siva, a hindu mitológia félistene nem nõ, hanem férfi. Õ az, aki egyszerre jelképezi az univerzum teremtõ és pusztító erõit. Az anyagi világ ura, élet és halál ura. Ábrázolhatják kettõ, négy, nyolc, tíz vagy akár harminckét karral is. Három szeme van, melyek közül a harmadik a homlokán található. Ezt csak akkor nyitja ki, ha pusztítani kíván. A Siva szó puszta kiejtése folytán hatalmas áldásban részesülünk és minden negatív dolog elkerül minket. 2008-ban jelent meg Leonard Orr amerikai misztikus Halhatatlanság c. könyve, mely nagy részben támaszkodik a hindu vallásra. A könyvben leírja, hogy minden problémánk arra a metódusra vezethetõ vissza, hogy rosszul vesszük a levegõt. Ritmus nélkül, összevissza. A helyes légzés elsajátításával életünk meghosszabbodik.

Mûködését tekintve, a helyes légzés a be-és kilégzések hosszának megegyezése. Ez az ún. csecsemõ légzés, ugyanis a babák teljesen szabályosan veszik a levegõt. Lassan beszívjuk a levegõt, majd a gravitációra bízva - anélkül, hogy a kilégzésre figyelnénk - hagyjuk, hogy magától távozzon. A könyv szerint, amíg erõsítjük magunkban a létezés tudatát, megtartjuk az egészség és fiatalság állapotát. A szerzõ azt állítja, hogy azért adjuk át magunkat a halálnak, mert akarjuk - magyarán: ezt láttuk az õseinktõl, és azt hisszük, ez a törvény. Pedig nem. Ha naponta több idõt engedünk a helyes légzés gyakorlására és utána még elmondanánk néhányszor az OM NAMAH SHIVAYA mantrát, életünkbe lényegi változások, pozitív folyamatok indulnának be.

„Gondolkodásunk könnyen kedélytelenné válhat, ha újra és újra elhisszük, a halál elkerülhetetlen, s nem áll módunkban felülkerekedni rajta. Ha gondolataink, érzelmeink, cselekedeteink teremtik meg a valóságot (már pedig így van), a meg nem válaszolt és meg nem vizsgált halál utáni vágy, melyet a kizárólagos testi létezés tudatban élt nemzedékektõl, végül szüleinktõl és kultúránktól örököltünk, életünk nem kívánatos részévé válik és létrehozza jövõbeli gyümölcseit. Azaz a halál és nem az örökkévalóság kultúráját. Sokat bírált modern civilizációnk elszívhatja minden energiánkat, de támogathatja is örömteli, örök életünket. Nem szükséges és nem is lehetséges mindenkit meggyõznünk a halhatatlanságról. Néhányan vágynak a halálra, és ehhez joguk is van. Ugyanakkor mindenkinek joga van választani az élet és halál között. A legtöbb ember annyira belemerül a halál kötelezõ eljövetelének gondolatába, hogy fel sem merül benne a halhatatlan jógik, a felemelkedett mesterek által feltárt, valójában minden emberben benne rejlõ isteni képességek kibontakoztatása."

( Leonard Orr )

Krisna magyar földön

Szinte alig akad olyan ember, aki fiatalkorában ne gondolt volna rá, hogy Krisnás lesz. Kreatív terület, hisz nem egy híresség megjárta már õket. Aztán valaki kilépett, valaki maradt.
A lelki gyakorlat akkor kezdõdik, amikor komolyan vesszük. Amikor már nem divatként tekintünk rá és nem a ruhákért, hangszerekért és a társaságért öltjük magunkra a sáfránysárga ruhát vagy szerzetesi palástot - amikor a lelkünket is felöltöztetjük, akkor kezdõdik az utazás. A Hare Krisna maha mantrának nagy hatást tulajdonítanak, már pusztán a Krisna szó kimondása, a mantra összetett rezgése révén, jó érzéssel tölti el a lelket. Ne hidd el: próbáld ki!

A hinduizmus legismertebb hazai képviselõi a Krisnások, akik magukat inkább Krisna Tudatú híveknek tekintik és a hinduizmus vaisnava irányzathoz tartoznak. A Krisna-tudat vallástörténeti szempontból a hinduizmus része. Mint már említettük, a hinduizmus hatalmas gyûjtõfogalom, India azon több ezer éves vallásait foglalja magában, amelyek a védikus irodalmon (India õsi szanszkrit nyelvû szentírásain) alapulnak. A vaisnavizmus, vagyis Visnu, illetve Krisna-hit a hinduizmus legõsibb, legismertebb és legelterjedtebb irányzata.


Krisna az Istenség Legfelsõbb Személyisége. A Krisna név arra utal, hogy Õ mindenki számára vonzó. Õ a legfelsõbb élõlény, Aki minden más dolog forrása, Neki magának azonban nincs más eredete. Õ az anyagi és a lelki világ, minden energia és tudás oka, és Belõle származik minden egyes lélek is. Eredeti, örök, tudással és boldogsággal teli transzcendentális alakjában - kékesfekete bõrû, elbûvölõ, fuvolázó fiúként - mindig lelki-világbeli lakhelyén tartózkodik. Személyes kiterjedésein és energiáin keresztül azonban egyszerre mindenhol jelen van, és mindenrõl tud.

„Egyházunk, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívõk Közössége elsõ avatott tagjai a rendszerváltozás elõtt, már 1976-tól tevékenyen jelen vannak hazánkban" - meséli Govardhana das (Tornóczky Gusztáv) sajtóreferens. „Az egyház bejegyzése óta a társadalomban is egyre ismertebbé és elfogadottabbá váltunk, jelenleg több olyan társadalmilag hasznos projektünk van, amirõl egyre többen tudnak és részt is vesznek benne. Ilyenek a somogyvámosi Krisna-völgy és az itt mûködõ civil Öko-völgy Alapítvány, amely turisztikai látványossága mellett tagja a Magyarországon mûködõ öko-falvak hálózatának és már hét felsõoktatási intézménnyel kötött kölcsönös együttmûködési megállapodást. Önálló felsõoktatási intézményünk a Bhaktivedanta Hittudományi Fõiskola, ahol a hitoktatók képzése mellett akkreditált jógainstruktor szak is mûködik nagyon sikeresen. Az Ételt az Életért Közhasznú Alapítvány már hosszú évek óta oszt napi rendszerességgel 300 adag meleg ételt - több önkormányzattal és alapítvánnyal is együttmûködve ezen a területen."

A védikus bölcsesség szerint a tisztaság, a lemondás, az igazmondás és a kegyesség a vallás négy egyetemes alapelve. Ezek következetes alkalmazása a vallási gyakorlatok végzésével együtt biztosítja az ember lelki felemelkedését, elutasításuk pedig erkölcsi és lelki hanyatláshoz vezet.

Az erkölcsi alapelvek szellemében a Krisna-hívõk négy szabály követését tartják különösen fontosnak:


1. A húsevés beszüntetése, könyörületesség az állatok iránt, ugyanakkor fejleszti az együttérzésre való képességet;
2. a kábító- és mámorítószerektõl való tartózkodás a lemondásnak, a mértékletes életmódnak kedvez;
3. a korlátozatlan nemi élet elkerülése biztosítja a belsõ tisztaságot;
4. a szerencsejátékok és a pénzügyi spekuláció elkerülése pedig abban segít az embernek, hogy igazmondó és becsületes maradjon.