Nem csak az egyre morcosabb idõjárás, de az adventi idõszak is azt jelzi: menthetetlenül beköszöntött a tél, és persze azt is, hogy nyakunkon  a karácsony. Ilyenkor szokás adventi koszorút készíteni - vagy manapság inkább vásárolni - négy gyertyával, és vasárnapról vasárnapra meggyújtani mindig eggyel többet. Az advent négy hetét jelképezõ négy gyertya egy-egy fogalmat szimbolizál: a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt - az elsõ három gyertya hagyományosan lila (ami a bûnbánat színe), míg a negyedik rózsaszín.

Az elsõ ilyen koszorút Johann Hinrich Wichern, az evangélikus szeretetszolgálat elindítója készítette, aki egy fából készült kerek csillárra 23 gyertyát erõsített, ebbõl négy nagyobb a vasárnapokat, a 19 kisebb a hétköznapokat szimbolizálta - mostanra a kicsi gyertyákat már nem használjuk, maradt a  vasárnapot jelképezõ négy nagy.

Adventi koszorút leggyakrabban fenyõágból, szalmából, szárított növényekbõl gyártunk, pedig ebbõl is készíthetõ ehetõ fajta.

Mi is az advent?

Az advent szó várakozást, a bûnbánást jelent. A hagyomány Galliából ered: az V. századtól az a karácsonyt megelõzõ böjti idõ volt, amely Szent Márton ünnepével kezdõdött, és hat hétig tartott. A VI. században Róma is átvette az ünnepet, itt lett a böjti idõbõl liturgikus idõ, öt vasárnappal. Végül VII. Gergely pápa volt az, aki négyben határozta meg az advent vasárnapjainak a számát. Az ünnep kezdete évrõl évre változik, mivel Szent András napjához legközelebb esõ vasárnapon ünnepeljük advent elsõ vasárnapját. Idén ez pont november 30-ra esik.