Meglehetõsen széles sávban ingadozott a forint az idén: ha jegybank adatsorát nézzük, kiderül, hogy július 18-án volt a legolcsóbb az euró, ekkor a közös európai fizetõeszköz hivatalos kurzusa 229,11 forint volt, október 22-én pedig 275 forint felett volt a jegyzés, utóbbi volt az árfolyamcsúcs.

Ha a bankközi devizapiac adatait nézzük, akkor az október 23-i ünnep elõtt bõven 280 forint felett is járt az euró jegyzése, sõt a londoni devizapiacon ennél is gyengébb volt a magyar fizetõeszköz, október 23-án, amikor 286-287 forintot is adtak egy euróért.

Sáveltörlés

Az évet gyengüléssel kezdte a magyar deviza, februárt és a márciust többnyire 260 forint felett töltötte az euró jegyzése. A legfontosabb esemény a Magyar Nemzeti Banknak volt köszönhetõ: a jegybankárok ugyanis eltörölték a forint ingadozási sávját.

A február 25-én kiadott közleményben ez állt: "...a monetáris tanács a kormánnyal egyetértésben 2008. február 26-tól eltörölte a forintárfolyam euróval szembeni sávos rögzítését, és lebegõ árfolyamrendszer bevezetésérõl döntött. A Magyar Nemzeti Bank elsõdleges és legfontosabb céljának az árstabilitás megteremtését és hosszú távú fenntartását tekinti. Az inflációs célkövetõ rendszerben a jegybank a makrogazdasági és pénzpiaci folyamatok széles körét figyelembe véve, ezek együttes inflációs hatására reagál. Az árfolyam ingadozásának korlátozása inflációs célkövetés mellett nem járul hozzá a hosszú távú inflációs várakozások lehorgonyzásához".

Az árfolyamsáv eltörlésének váratlan bejelentését londoni elemzõk kedvezõen fogadták, Wike Groenenberg, a Citigroup londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci stratégiáért felelõs igazgatója a bejelentés után azt mondta, hogy a sáv eltörlésének idõzítése "tökéletes", mivel a forint "éppen jó messze volt" a sáv erõs végétõl. Raffaella Tenconi, a Dresdner Bank londoni befektetési érdekeltségének (Dresdner Kleinwort) elemzõje pedig azt emelte ki, hogy a forint árfolyamsávjának eltörlése "rendkívül kedvezõ", mivel annak jele, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök "továbbra is erõs vezetõ pozícióban van", és változatlanul elkötelezett a mély szerkezeti reformok mellett.

Erõsödés, gyengülés

Késõbb pont a politika okozott problémát, márciusban a következõt írta az [origo]: rövid távon komolyabb tõkekivonást és a forint jelentõsebb gyengülését is hozhatja a reformok megállása, ami a kormányválság miatt egyre nyilvánvalóbb. Az euró jegyzése simán elmehet 265 forintig és semmi biztosíték nincs arra, hogy az lenne a kurzus teteje.

A magyar deviza gyengülését követte egy korrekció, majd jött Szlovákiában jött az euró 2009-es bevezetésérõl és az euróhoz rögzített árfolyamról szóló bejelentés, ami az egész régióra pozitív hatással volt. Ez komoly szerepet játszott abban, hogy az euró árfolyama 230 forint alá került a nyár folyamán.

Ezt követõen ismét irányváltás következett, a forint és a feltörekvõ devizák nyár közepétõl gyengülõ trendet mutattak, vagyis fokozatosan veszítenek értékükbõl. A válság súlyosbodásával egyre nehezebb helyzetbe került a forint, október végén már óriási ingadozások mellett 270-280 forint körül járt az euró jegyzése.

A magyar fizetõeszköz gyengülését látva, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa rendkívüli, drasztikus mértékû kamatemelést hajtott végre, 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte a kamatszintet október 22-én. (Azóta az MNB háromszor csökkentette az alapkamatot, amely jelenleg 10 százalékos.)

A jegybank szakértõi a novemberben kiadott, Jelentés az infláció alakulásáról címû dolgozatban elemezték a forint helyzetét. Augusztus végéig a forint jó erõben volt, ám a pénzügyi válság mélyülése - összefüggésben a Lehman Brothers csõdjével - a kockázati étvágyat globálisan csökkentette - állt a jegybanki elemzésben.

A mélyponthoz képest erõsödött az forint az euróval szemben, az elmúlt napokban 265 forint környékén mozgott a közös európai fizetõeszköz kurzusa. A magyar pénz erõsödésben közrejátszott az IMF, az Európai Unió és a Világbank közös, 25 milliárd dolláros hitelkeretének felajánlása, illetve a kormány 2009-es költségvetésre vonatkozó modósítása, amely immár csak 2,6 százalékos hiánnyal kalkulál.

Prognózisok

A válság miatt megváltozott körülmények jól látszanak a Magyar Nemzeti Bank prognózisain is. Az alábbi ábrán az augusztusi és a novemberi inflációs jelentésben felvázolt elõrejelzések láthatóak. (Mindkét prognózis változatlan kamatszintet feltételez.)

Az MNB prognózisa változatlan kamatszint mellett

Azt egyelõre nem lehet tudni, hogy a mostani bizonytalan piaci helyzetben miként alakul a jövõben a árfolyam. A Reuters hírügynökség legutóbbi - december 18-án, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának december 22-én tartott ülése elõtt közölt - felmérése meglehetõsen széles sávban szóródó prognózisokat tartalmaz a forint árfolyamára vonatkozóan.

Január végére tizenegy elemzõ adott elõrejelzést, 250 és 273 forint között szóródtak a prognózisok, az átlag pedig 261,11 forint lett. A jövõ év végére vonatkozó elõrejelzések még szélesebb sávban mozognak, akad 305 forintos euróárfolyamot váró elemzõ, míg legalacsonyabb euróárfolyamot valószínûsítõ szakértõ 250 forintos kurzusra számít. Az átlag ugyanakkor 264 forintos kurzust mutat, ez alig tér el a január végi konszenzustól.

A jelenlegi helyzet alapján készített elõrejelzések alapján 2010 végére valamelyest erõsödhet a forint az euróval szemben. A prognózisok átlaga alapján két év múlva 252 forintos euróval lehet számolni, ám az elõrejelzések erre az idõszakra nézve is jelentõsen szóródnak, méghozzá 248 és 260 forint között.