Az, hogy a rakparttól nem láttuk reggel a Margitszigetet, bizonyítja, hogy ködrõl van szó, és nem sima páráról. A köd definíciójába tartozik ugyanis, hogy a látótávolság egy kilométernél kisebb. Az sem tévedés, hogy felhõszerû a jelenség, hiszen a felhõk is ilyen, nagy páratartalmú levegõbõl vannak, csak a ködnek a legalsó rétege a földfelszínt éri.
De hogyan keletkezik? És fõleg: MIÉRT?!

– kérdezzük az állandó szürkeség depressziós nyomása alatt.

A levegõben állandóan van vízgõz, de amikor a hõmérséklet eléri a harmatpontot, a pára kicsapódik (ezt hívjuk kondenzációnak). Vagy még tudományosabban, a levegõ folyékony vízre nézve telítetté válik. Egyszerûbben: a levegõben lévõ vízgõz vízként csapódik ki. Amikor a harmatpont a fagyáspont alá süllyed, azt fagypontnak hívják, ekkor a vízgõzbõl nem harmat, hanem zúzmara vagy dér lesz. A víz egyébként azért nem folyik el, és marad a levegõben, mert a vízcseppek csak a milliméter ezredrésze méretûek.

Köd akkor képzõdik, amikor

• nagy a pára
• lehûl a levegõ
• két különbözõ hõmérsékletû, de a telítési viszonyokhoz közel álló levegõréteg keveredik

Általában a feltételek közül egyszerre több is fellép.

A ködnek fajtái is vannak, attól függõen, hogyan keletkezik. Lehet kisugárzási köd, advekciós köd vagy lejtõköd. Nekünk ezekben a hetekben a nyugvó vagy kisugárzási köddel (más néven páraköd) van dolgunk, de egyébként is ez a leggyakoribb ködfajta. Általában szárazföld felett alakul ki, derült hûvös éjszakákon, amikor a szél sem fúj, és a földfelszín kisugárzása miatt a talaj feletti légréteg a harmatpont alá hûl. Pontosan ez történik most Magyarországon, tudtuk meg Cséki Gergõtõl, az Idõkép meteorológusától.

A városokban azért is gyakoribb a köd, mint a vidéken, mert itt szennyezettebb a levegõ. Por, füst, korom- és hamurészecskék lebegnek itt a levegõben, és a vízgõz kicsapódását igencsak megkönnyítik. Ezek lesznek a kicsapódást elõsegítõ, úgynevezett kondenzációs magvak. Ráadásul városban általában gyengébb a légmozgás, mint mondjuk az alföldi prérin, nincs szél, ami elfújná a szürkeséget.

A lényeget: mikor tûnik el?

A köd általában akkor oszlik, amikor a Nap végre melegíteni kezdi a talajt és a levegõt, az pedig egyre több páraszemcsét vesz újra magába. A köd eloszlását a szél is segíti, ha pedig nem melegszik a levegõ, hanem tovább hûl, a kicsapódott vízszemcsék megnagyobbodnak, nem tudnak tovább lebegni a levegõben, és egyszerûen leesnek.

Az Idõkép nem sok jóval kecsegtet:  egészen a hónap közepéig marad a köd, pára, amit 15-e körül havas esõ vált majd. Igaz, most hétvégén, szombat este és vasárnap átmenetileg esõ lesz földre szállt felhõk helyett, de lehet ennek örülni? A köd várhatóan jövõ hét elején tér vissza.

Az sem jó hír, hogy másoknak még rosszabb. A világ legködösebb településén, a kaliforniai Point Reyesben vagy az új-fundlandi Argentiában évente több mint kétszáz nap ködös. Ehhez képest Magyarországon csak évi 20-100 napot kell egy-egy felhõben eltöltenünk.

Ezeken a napokon jobban oda kell figyelni arra, mit veszünk fel reggel, ugyanis ilyenkor könnyebben megbetegszünk. Az autósoknak és a bicikliseknek nappal, a városban is lámpát kell használniuk (bizonyos esetekben ködlámpa fel, távolsági fényszóró le), és érdemes lassabban közlekedniük, a gyalogosoknak pedig nem árt kétszer körülnézniük a zebránál.