Akár 8-9 ezer embernek is munkát adhat Magyarországon a Paksi Atomerõmû bõvítése - jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában. Varga Mihály beszélt arról is, hogy az orosz fél a fejlesztés 40 százalékával köteles lesz magyar vállalkozásokat megbízni, a beruházás így a gazdaság teljesítményét körülbelül egy százalékkal növeli.

Csaknem fél évszázada, 1966-ban született meg a döntés a Paksi Atomerõmû építésérõl. A kivitelezés 1974-ben kezdõdött, az építkezésen csúcsidõszakban több mint 10 ezer ember dolgozott. A munkások napi ezer köbméter betont, összesen pedig több tízezer tonna rozsdamentes acélt és több ezer kilométer kábelt építettek be az erõmû szerkezetébe.

A Paksi Atomerõmû egyes blokkját 1983-ban adták át, ezt 1987-ig még másik három követte. Jelenleg ezek biztosítják Magyarország energiaellátásának 40 százalékát. A most mûködõ négy reaktorból kettõt valószínûleg a következõ évtizedekben le kell állítani, ezért szükség van az erõmû bõvítésére.

A Híradónak nyilatkozó paksiak többsége azt mondja, a bõvítéstõl új munkahelyekre számítanak a városban. A Paksi Atomerõmû a térség legnagyobb foglalkoztatója: több mint 2500 munkavállalója van, a beszállítóival együtt pedig több tízezer embernek ad megélhetést.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Kossuth Rádió reggeli mûsorában azt mondta, a megállapodás része az is, hogy a munkák 40 százalékát magyar beszállítók végzik majd. Így a beruházás összköltségébõl 3-4 milliárd euró hazai vállalkozásokhoz kerül. Egy jelentõs támogatást kap ezen a beruházáson keresztül a magyar gazdaság is. Számításaink szerint 8-9 ezer fõ foglalkoztatása fog pluszban megvalósulni már a beruházás során. A gazdaság teljesítményét ez körülbelül egy százalékkal növeli majd, már magának a beruházásnak is a végrehajtása, kivitelezése – mondta Varga Mihály, miniszter.

Varga Mihály hozzátette: a bõvítés nem jelenti azt, hogy a megújuló vagy a fosszilis energiaforrások eltûnnek a magyar energiaszerkezetbõl. A Paksi Atomerõmû ugyanis az új blokkokkal is csak az ország szükségleteinek 50-60 százalékát fedezi majd.

Támadják az ellenzéki pártok az energetikai együttmûködést

A pártok azt mondják, hogy a kormány felhatalmazás nélkül, titokban írt alá egy Magyarország jövõjét hosszú távon befolyásoló megállapodást. Ezért az MSZP és PM népszavazást tartana a paksi erõmû bõvítésérõl, a DK és az LMP parlamenti vitanapot kezdeményez a döntés hátterének kivizsgálására. A Fidesz szerint a döntés nem volt titkos, arról már decemberben tájékoztatták az országgyûlési képviselõket, ráadásul, a kormányt most támadó baloldali politikusok 2008-ban maguk is a bõvítés mellett érveltek. Kedden egyezett meg Vlagyamir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor Moszkvában arról, hogy orosz segítséggel bõvíti Magyarország a paksi atomerõmûvet. A megállapodást szinte az összes ellenzéki párt támadta.

Az LMP szerint a kedden aláírt szerzõdéssel nemcsak a Fideszt, de Magyarországot is Moszkvából fogják irányítani. A párt társelnöke, Szél Bernadett ezért a megállapodás teljes szövegének nyilvánosságra hozatalát sürgeti. „Tegnap Moszkvában olyan döntések születtek, amelyek Magyarország szuverenitását, függetlenségét veszélyeztetik” – mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke. A Demokratikus Koalíció bejelentette: rendkívüli parlamenti vitanapot kezdeményez a paksi atomerõmû tervezett bõvítésérõl, a PM pedig népszavazást tartana errõl.

Az MSZP elnöke, egy 2008-as Orbán-beszédet játszott le a sajtónak, amelyben a Fidesz elnöke azt tette szóvá, hogy hosszú távra titkosított szerzõdést köt Oroszországgal az energia kérdésében az akkori kormány. Mesterházy Attila szerint, a miniszterelnök saját korábbi véleményének mondott ellent kedden, amikor egyedül, társadalmi és országgyûlési felhatalmazás nélkül, száz évre eldöntötte Magyarország energiapolitikáját a keddi szerzõdéssel. Ezért a szocialisták népszavazást írnának ki a bõvítésrõl és felülvizsgálnák a megállapodást is. Tessék nyilvánosságra hozni, ezeket a szerzõdéseket, tessék beszámolni a magyar parlamentnek, hogy mi miért történik és ne hazudjon a magyar választópolgároknak, hogy ettõl olcsóbb lesz az energia, meg neki van rá jogi felhatalmazása, meg errõl már döntött a parlament, mert kérem ezek mind tételesen hazug állítások, mindegyik – mondta Mesterházy Attila.

Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetõ is egy felvétellel érkezett és emlékeztetett arra, hogy az Országgyûlés döntését még 2008-ban Gyurcsány Ferenc és kormánya kérte a paksi bõvítésérõl. A fideszes politikus közölte: 2009-ben még a baloldali politikusok is szükségesnek tartották a bõvítést, amelyet az Országgyûlés - köztük az MSZP képviselõi így Mesterházy Attila is - megszavaztak.

Nekünk ez volt az álláspontunk 2009-ben is, akkor még ez volt a szocialisták álláspontja. Mesterházy Attila álláspontja, Bajnai Gordon álláspontja és Gyurcsány Ferenc álláspontja is. Mesterházy Attilát arra szeretném kéri, hogy ne Gyurcsányosodjon. ne tegye azt, hogy egyébként a politikai céljai érdekében egészen mást csinál, mint amit egyébként 2009-ben, vagy éppen 2010-ben tett – nyilatkozta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetõje.

Az LMP-s Csiba Katalin is ott volt a sajtótájékoztatón, és a bõvítéshez szükséges orosz államközi hitelrõl is kérdezett. Rogán Antal ezzel kapcsolatban azt mondta: minden kormány hitelbõl tervezte az erõmû megújítását. Hozzátette: a blokkok építése megtérülõ beruházás, nyereséget termel, amelybõl a hitelt vissza lehet fizetni. Rogán Antal azt is elmondta, hogy az államközi szerzõdés részleteit az Országgyûlés elé kerülõ dokumentumból minden képviselõ megismerheti.