Az egyezmény kihirdetését a kormánypártok és a Jobbik-frakció támogatta, a jelen lévõ MSZP-s, LMP-s képviselõk nemmel szavaztak. Szintén nemmel voksoltak a Párbeszéd Magyarországért független képviselõi, a független Ángyán József, Endrésik Zsolt és Szili Katalin, valamint a jobbikosok közül egyedüliként Gaudi-Nagy Tamás. A Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselõk nem vettek részt a szavazásban. A független Lenhardt Balázs és a jobbikos Nyikos László tartózkodott.

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke Moszkvában január 14-én írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttmûködésrõl szóló megállapodást, ennek keretében két paksi erõmûblokk megépítésérõl is megegyeztek. Az aláíráson jelen volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfõ. Az együttmûködés kiterjed a paksi erõmû teljesítményének fenntartására és fejlesztésére, beleértve két új blokk tervezését, megépítését, üzembe és üzemen kívül helyezését, mindkét blokkra vonatkozóan legalább 1000 megawatt beépített kapacitással, a jövõben leálló elsõ négy blokk teljesítményének kiváltására. Az egyezmény biztosítja, hogy a paksi atomerõmû magyar állami tulajdonban marad.

Oroszország állami hitelt ad Magyarországnak a bõvítéséhez. Az államközi hitelszerzõdés megkötése az egyezmény végrehajtásának feltétele. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán elmondta, hogy megállapodtak a részletekrõl: Oroszország tízmilliárd eurós hitelkeretet biztosít, a szerzõdést néhány napon belül aláírják. A kölcsön az elsõ tizenegy évben 3,95 százalékos, a második szakaszban 4,5, a harmadik, befejezõ idõszakban pedig 4,9 százalékos kamatozású lesz.

A kormány múlt pénteken nyújtotta be a parlamentnek az Oroszországgal kötött megállapodást. A Ház hétfõn és kedden tárgyalta, és most azért szavazhattak róla, mert a kormánytöbbség egyetlen módosító indítványt sem támogatott. A név szerinti szavazást az LMP kezdeményezte, a párt több képviselõje azonban folyamatosan szirénázó megafonokkal megzavarta a voksolást, így egy órára félbe is szakadt a határozathozatal. A rendzavarás miatt négy LMP-s képviselõt - köztük Schiffer András frakcióvezetõt - kizártak az ülésnap hátralévõ részébõl. Az orosz-magyar megállapodás indoklása szerint a paksi erõmû kapacitásának fenntartása jelentõsen növeli a GDP-t. A beruházás a rendszerváltás óta a legjelentõsebb infrastrukturális fejlesztés az országban. Az egyezmény lehetõvé teszi, hogy 40 százalékos legyen a hazai beszállítók aránya a kapacitásfenntartás során.

Varga Mihály indoklásában rámutatott: a magyar villamosenergia-rendszerben meghatározó az atomerõmû szerepe: 2012-ben 45,9, tavaly 50,7 százalékát adta a hazai termelésnek, és Magyarországon több évtizede a Pakson termelt villamos energia a legolcsóbb. A meglévõ négy blokk a tervezett húszéves üzemidõ-hosszabbítással számolva várhatóan 2032-37-ig mûködik. Az atomerõmû kapacitásának fenntartására idõben fel kell készülni, ezért írták alá az egyezményt - olvasható az elõterjesztésben. A gazdasági miniszter emlékeztetett: a Nemzeti energiastratégia két, nagyjából 1000 megawatt teljesítményû új atomerõmûvi blokk üzembe állásával számol 2030-ig. Belépési idejüket nem határozza meg, azonban rögzíti, hogy az ötödik blokk várhatóan 2025-ig, míg a hatodik 2030-ig áll üzembe.

A javaslat indoklása szerint a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító elemzése alapján 2030-ra a jelenlegi erõmûvi kapacitásoknak várhatóan csak a fele maradhat meg. Pótlására a következõ húsz évben mintegy 6300 megawatt új kapacitás rendszerbe állítása szükséges. Az egyezmény garantálja az atomerõmû ellátását friss üzemanyaggal a blokkok teljes élettartamára, és rendezi az ott keletkezõ kiégett üzemanyag oroszországi tárolását és kezelését is. A használt fûtõelem-kazettákat Oroszországban tárolják legalább húsz évig, majd visszaszállítják Magyarországra.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár korábban úgy fogalmazott: Magyarország addig biztosít az oroszoknak nukleárisüzemanyag-szállítási szerzõdést, amíg az elhasznált nukleáris fûtõanyagot el is viszik. Ez "elsõ körben" egy húsz évre tervezett megállapodás, amely azonban meghosszabbítható - tette hozzá. A jogorvoslatról annyit írnak, hogy a szerzõdõ felek tárgyaláson rendezik az egyezmény alkalmazása, értelmezése során felmerülõ a véleménykülönbségeket, amennyiben nem állapodnak meg másban.

A Nemzetközi Energia Ügynökség tavalyi elõrejelzése a világ villamosenergia-igényének 45 százalékos növekedésével számol 2035-ig. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatbázisa szerint jelenleg 438 reaktor mûködik, és további 71 reaktor épül a világon. A Miniszterelnökséget vezetõ Lázár János is elmondta korábban, és a javaslat indoklásában is jelezték: a magyar-orosz egyezmény tervezetét megküldték az Európai Bizottságnak, amely nem emelt kifogást a megállapodás megkötése ellen.

A baloldali ellenzéki pártok tiltakoztak az Oroszországgal kötött szerzõdés ellen. Az Együtt-PM népszavazást kezdeményezett arról, hogy az államadósságot növelõ hitelbõl ne épüljenek új atomerõmûvi blokkok, ezt az MSZP is támogatja, társadalmi és szakmai vitát szorgalmazva a bõvítésrõl. Az LMP nyílt levélben kérte Áder János köztársasági elnököt, hogy kezdeményezzen népszavazást az atomenergia magyarországi középtávú kivezetésérõl. A Jobbik szerint a kormány hibát követett el azzal, hogy kampányidõszakban írta alá a megállapodást, ám károsnak tartják a baloldali ellenzék "hisztériakeltését", amely ellehetetleníti a tisztességes szakmai vitát.