A vagyonjogi szerzõdés, mint minden vitát megelõzõ eszköz, évek óta létezik Magyarországon is, a házasodók jelentõs része mégsem köt ilyet. Szakértõk szerint azonban az effajta megállapodások nem a bizalmatlanságról szólnak, sokkal inkább óvatos elõretekintésrõl.

Bajáky Gábor ügyvéd szerint a házassági szerzõdés nagyon értelmes dolog lenne, ha a felek kötnének ilyet. A baj csak az, hogy ha ezt a pár valamelyik tagja felveti, akkor a másik megsértõdik – van, aki épp ezért már eleve nem is mer vele elõhozakodni. Késõbb azonban ennek borzasztó nagy ára van – tette hozzá.

A jogász, aki ötven éve praktizál Miskolcon, rengeteg válást és vagyonmegosztást nézett végig. Õ úgy látja, a magyar bontóperek általában lakásperek, az eljárások legnehezebb kérdése ugyanis gyakran nem a gyerekek elhelyezése, láthatása, hanem az ingatlanhasználat. Ha a vagyonon kell osztozkodni, az évekig elhúzódó perhez vezet. Az ügyvéd szerint a mai világban az a legjellemzõbb, hogy a fiatalok nehezen jutnak lakáshoz, ezért bankkölcsönt, illetve szülõi segítséget vesznek igénybe. Ha pedig néhány év múlva elválnak, akkor a nagy keservesen megszerzett vagyon problémát okoz, mert a bank egyiküket sem engedi ki az adóstársi helyzetbõl, a szülõk pedig követelik vissza a magukét. Ezek az esetek elképesztõen bonyolult perekhez vezetnek – mondta el a Napközben szerdai adásában a jogász.

A házaspárok vagyonmegosztásában új lehetõségeket hoz a március 15-étõl hatályba lépõ új Polgári törvénykönyv (Ptk.). Eszerint már nem kell elválni ahhoz, hogy megszûnjön a vagyonközösség, ami különösen akkor jön jól, ha a házastársak egyike például eladósodott vállalkozó vagy épp szerencsejáték-függõ.

Kósa Zsuzsanna, a Fõvárosi Törvényszék tanácselnöke elmondta, a Ptk.-ba bekerült új családjogi könyv a szerzõdésre helyezi a hangsúlyt, kimondja, hogy a felek alapvetõen bármit rögzíthetnek egy ilyen megállapodásban. Bár vagyonjogi szerzõdést eddig is lehetett kötni, de márciustól a kontraktus lesz az elsõdleges. Ha a felek között szerzõdéses rendezés van, akkor ennek megfelelõen kell a vagyoni viszonyaikat majd esetleg elszámolni – a szerzõdésük lesz maga a törvény. A törvényes vagyonjogi rendszer csak akkor lép be, ha a feleknek vagy nincs szerzõdésük, vagy a kontraktusuk bizonyos kérdésekre nem terjed ki.

Regász Mária ügyvéd szerint a házassági szerzõdések népszerûsége az új Ptk. hatályba lépése után sem fog megnõni, mert az továbbra is kicsit fura lesz, ha valaki a leánykérõn a gyûrû mellé egy papírt is ad, amely arról szól, hogy a feleknek nincs közük egymás vagyonához. Emellett azok, akik kötöttek szerzõdést, utólag úgy látják, nagyon jól tették. Sokan a szülõk hatására mennek bele egy ilyen megállapodásba, maguktól nem kötöttek volna házassági szerzõdést. Az ügyvéd szerint az egyébként jó hivatkozás lehet, hogy „anyu akarja, és másképp nem házasodhatunk”.

Kósa Zsuzsanna hozzátette, házassági vagyonjogi szerzõdést nem csak az esküvõ elõtt, hanem az életközösség ideje alatt is lehet kötni.