A jelenlegi ûrrepülés (emberes ûrtevékenység) az alacsony Föld körüli pályára, a 400 kilométer magasan keringõ Nemzetközi Ûrállomásra korlátozódik. Ennél távolabbra csak ember nélküli, robotszondák indultak.

A NASA kedden bemutatta annak a nagyszabású nemzetközi tervnek (Global Exploration Roadmap) a legújabb változatát, amely végre elmozdítaná az embert a Föld közvetlen környezetébõl, végsõ célpontként egy Mars-utazást jelölve meg a 2030-as években. A terv lényegét az úgynevezett áthidaló küldetések (bridge missions) jelentik, azaz nem azonnal a Marsot céloznák meg.
Elsõ lépés: Hold körüli pálya

Az elsõ lépés a Hold körüli, az Apollo-utazásoknál sokkal hosszabb távú emberes jelenlét lenne. Itt fejlesztenék ki a mélyûri tartózkodás életfeltételeit, utánpótlási és kommunikációs megoldásait. Jelenleg az ûrállomáson dolgozó ûrhajósok folyamatos kapcsolatban állnak az irányítóközponttal. A Hold körüli pályára telepítendõ köztes küldetés ûrhajósai sokkal nagyobb önállóságra lennének kényszerítve. Kulcskérdés, hogy itt már jóval nagyobb sugárterhelés ellen kellene védeni az ûrhajósokat (jelenleg a Föld mágneses tere is védi õket a 400 kilométeres magasságban).

Nem kevésbé izgalmas a konkrét feladat: a tervek szerint egy robotszonda egy földközeli kisbolygót fogna be, ezt Hold körüli pályára állítaná, és ebbõl kellene mintát venniük az ûrhajósoknak a 2020-as években.
Második lépés: a Hold felszíne

A Hold felszínén tesztelnék azokat a teher- és emberes leszállóegységeket, jármûveket, lakómodulokat, amelyeket majd a Mars esetében is alkalmaznának. Itt dolgoznák ki az ember és a robotszondák közötti együttmûködés módszereit is.

Már az elsõ két lépcsõben az új, jelenleg még fejlesztés alatt álló Orion ûrhajót és az új, minden eddiginél nagyobb teljesítményû hordozórakétát (Space Launch System) használnák, amelyekkel 2018-ban kezdõdhetnek az elsõ éles tesztek. Itt próbálnák ki továbbá a napenergián alapuló elektromos meghajtást (Solar Electric Propulsion), amely majd a Mars eléréséhez lesz fontos a teherûrhajók számára.

Harmadik lépés: Mars

Mindeközben robotszondákkal folytatódna a Mars, azon belül a leszállóhely pontos felderítése, illetve az embereket célba juttató landolási technika tökéletesítése. A Mars-utazás a 2030-as években valósulhatna meg a NASA szerint, az elsõ két lépcsõben kidolgozott technológiák és megoldások alkalmazásával, de ennek pontos lépéseit még nem ismerteti a terv.

A keddi sajtótájékoztatón Charles Bolden, a NASA fõigazgatója kiemelte, hogy az elõzetes felderítés már folyik, a Curiosity például már méri a sugárzási környezetet, ami az oda érkezõ ûrhajósok számára veszélyt jelent. Hangsúlyozta, hogy számít a Kongresszus és a tudományos közösség támogatására, mert a vázolt célok csak akkor valósulhatnak meg, ha a Kongresszus megszavazza a NASA számára a szükséges pénzügyi forrásokat.
Miért a Mars?

A Mars a Földhöz legközelebbi olyan bolygó, amely hasonló a miénkhez. Egykor élet is lehetett rajta, és alkalmas lenne az ember megtelepedésére is. Vizsgálatával sokat megtudhatunk magáról a Földrõl is, mert egy rendszerben (Naprendszer), párhuzamosan fejlõdtek.

A keddi konferencián John Grunsfeld ûrhajós és az Ûrtávcsõ Tudományos Intézet korábbi vezetõje, a NASA tudományos küldetésekért felelõs igazgatója foglalta össze a Mars ûreszközökkel történõ kutatásának történetét és a legfontosabb eredményeket. Legizgalmasabb tudományos kérdésként a marsi víz létezését említette, különös tekintettel a Marson megfigyelhetõ vízfolyásokra, amelyek esetleg a felszín alatti gleccserek létezésére utalhatnak. Az ûrhajósokra a Mars felszínén leselkedõ veszélyek közül õ is a sugárzást tartja a legveszélyesebbnek. A robotokkal végrehajtandó programok számára a 2010-es évekre a legfontosabb feladatként az élet esetleges nyomainak keresését jelölte meg.

Az emberes ûrrepülésekért felelõs NASA igazgató, William H. Gerstenmaier amellett érvelt, hogy a Mars kutatása ûrhajósokkal hatékonyabban végezhetõ, mint robotokkal, jóllehet utóbbiak sem nélkülözhetõk. Phil McAlister, a NASA kereskedelmi igazgatója a magánszektor bevonásának szükségességét és fontosságát hangsúlyozta. Dam Dumbacher, a kutatási rendszerekért felelõs igazgató kiemelte, hogy az Orion lesz az ûrkutatás történetében az elsõ olyan ûrhajó, amellyel több különbözõ célponthoz is eljuttathatók lesznek az ûrhajósok.
Alternatív tervek

Jelenleg több magánvállalkozás is szövöget Mars-utazással kapcsolatos álmokat. Az egykori NASA-mérnök és ûrturista, Dennis Tito által vezetett Inspiration Mars már 2018-ban szeretne elindítani egy házaspárt a Marshoz, akik 160 km-es távolságban megkerülnék a vörös bolygót, majd hazajönnének.

A Mars One hatmilliárd dolláros vállalkozása keretében 2023-ra juttatna vissza nem térõ embereket a Marsra. Õk már el is kezdték a jelentkezõk toborozását és kiválogatását.

Hasonló terveket szövöget a Space-X cég tulajdonosa, Elon Musk is, aki fejenként 500 ezer dollárért vinné el a Marsra az elsõ 10 jelentkezõt, akik egy késõbbi kolónia létrehozói lennének. Robert Zubrin, a Mars Society vezetõje már az 1990-es évek óta ábrándozik egy önfenntartó kolónia létrehozásáról a Marson.