Az Oroszországi Föderáció 2011-ben hívta életre a 25-35 éves fiataloknak szóló projektet, amelynek célja az egyes államokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, valamint - mint jelezték - annak elõsegítése, hogy a külföldiek objektív képet alkothassanak Oroszországról, az ottani változásokról.

A programban már csaknem ezerötszázan vettek részt a világ minden tájáról, így a volt szovjet tagköztársaságokból, Nyugat-Európából, az Egyesült Államokból, valamint több dél-amerikai, afrikai és ázsiai országból. Magyarországról a napokban elõször járt ilyen küldöttség Oroszországban.

Az egyetemek tudományos munkatársaiból, vállalati szakemberekbõl és újságírókból álló delegációt Ágh Péter fideszes országgyûlési képviselõ, a Fidelitas elnöke vezette. A küldöttség Moszkvában találkozott az egyik legnagyobb ottani civil szervezet, az Orosz Ifjúsági Szövetség (OISZ) vezetõségével. A találkozón Andrej Trockij, a szövetség elnökhelyettese kifejtette, hogy országának nem a földgáz vagy a kõolaj a legdrágább kincs, hanem az ifjúság. Ágh Péter felhívta a figyelmet a magyar kormány 2010-ben meghirdetett keleti nyitás politikájára, amely - mondta - már konkrét eredményeket is hozott a két országnak. Az ifjúságpolitikában azonban még nem történt elõrelépés, ezt pótolhatja a 2012-ben létrehozott Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) és az OISZ esetleges együttmûködése - tette hozzá.

A magyar delegáció tagjai jártak az egyik legfejlettebb oroszországi régió, a Tatár Köztársaság fõvárosában, a Moszkvától több mint 700 kilométerre keletre fekvõ, Volga-parti Kazanyban. A tatárföldi államtanácsban (parlamentben) Marat Hajrullin, a közgazdasági bizottság elnökhelyettese ismertette a 2030-ra Kazany közelében elkészülõ IT-központ fejlesztésének tervét: a különleges gazdasági övezetnek minõsülõ Innopolis-ba Magyarországról is várnak informatikai szakembereket.

A magyar fiatalok ellátogattak a Kazanyi Szövetségi Egyetemre és a moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemre is. A delegáció útja végén Moszkvában megbeszélést folytatott az Új nemzedék programot szervezõ, mintegy nyolcvan országban mûködõ orosz kulturális intézeteket összefogó fõhatóság, a Roszszotrudnyicsesztvo helyettes vezetõjével, Larisza Jefremovával.

Azt mondta, hogy Oroszország és Magyarország kölcsönösen fontosak egymásnak, hiszen míg elõbbi energiahordozókat tud biztosítani, addig utóbbi fõleg jó minõségû mezõgazdasági és gyógyszeripari termékeket. Hazája elsõsorban abban erõs, hogy sokféle kultúrát ölel fel, és történelme során mindig is olyan ország volt, amely egyesített, nem pedig megosztott - jelentette ki. Kérdésre válaszolva kifejtette: a november óta zajló nemzetközi eseményeket, így az ukrán válságot, megrázkódtatásként élik meg, és talán most érkezett el az idõ arra, hogy a Szovjetunió széthullása utáni Oroszország eldöntse, miként határozza meg magát. Hozzátette: véleménye szerint hazája a jövõben igazi híd lesz Európa és Ázsia között.