Warvasovszky Tihamér ÁSZ-alelnök szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta: az ÁSZ már korábban nyilvánosságra hozta 68 helyi nemzetiségi önkormányzat ellenõrzésérõl készült jelentését. Ezután kezdték meg a 73 budapesti kerületi nemzetiségi önkormányzat ellenõrzését. További 14 települési nemzetiségi önkormányzat ellenõrzésével összesen 155 jelentés készül a helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásáról.

Warvasovszky Tihamér emlékeztetett arra, hogy 2010 és 2012 között a nemzetiségi önkormányzatok feladatait, gazdálkodását és támogatási rendszerét meghatározó jogszabályok megújultak, új nemzetiségi törvény és végrehajtási kormányrendeletek léptek hatályba.

Kiemelte: a nemzetiségek kulturális autonómiájának megteremtése és önigazgatásának biztosítása érdekében létrejött önkormányzati képviseleti rendszer egyedülálló. Az intézményrendszer újabb elemeként nemzetiségi szószólók kezdik meg munkájukat a parlamentben, ezzel támogatva a területet érintõ számvevõszéki ellenõrzések hasznosulását is: ráirányíthatják a figyelmet a feltárt hiányosságokra, szabálytalanságokra.

Hangsúlyozta, hogy a mintegy 2400 helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodását a rendszerváltozás óta önálló témaként nem ellenõrizték.

Elmondta: az ellenõrzések célja annak értékelése, hogy a helyi önkormányzat és az ellenõrzött nemzetiségi önkormányzat együttmûködése szabályszerû megállapodáson alapul-e, valamint a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodási kereteinek kialakítása, gazdálkodása és feladatellátása megfelelt-e a hatályos jogszabályoknak. Az ellenõrzések 2011-2012-es évekre terjedtek ki.

Horváth Balázs felügyeleti vezetõ a lefolytatott 155 nemzetiségi ellenõrzés általános tapasztalatait ismertetve elmondta: a települési önkormányzatokkal kötött együttmûködési megállapodások teljes körûen nem feleltek meg a jogszabályi elõírásoknak. A gazdálkodási szabályzatok, szabályozások hiányosnak minõsültek, költségvetési, zárszámadási, adatszolgáltatási hibák fordultak elõ. Továbbá elmulasztották a belsõ ellenõrzés kockázatelemzését, valamint a pénzügyi kulcskontrollok gyengén mûködtek.

Mint mondta, kockázatként azonosították az összeférhetetlenséggel, a pénzügyi kulcskontrollok mûködésével, a testületi mûködésen túli kötelezõ feladatok ellátásának elmulasztásával és a jogosulatlanul végzett hatósági tevékenységgel kapcsolatos területeket.

Az ÁSZ az eddig lefolytatott ellenõrzések során 800 intézkedést igénylõ javaslatot tett a települési és területi nemzetiségi önkormányzatoknak – mondta Horváth Balázs. Az ÁSZ 64 jelentésben javasolt intézkedéseket, amelyek közül eddig 60 nemzetiségi önkormányzathoz kapcsolódóan már megküldték az ÁSZ-nak az intézkedési terveket.

Hangsúlyozta: az ÁSZ akkor fogadja el az intézkedési tervben meghatározott feladatokat, amennyiben azok alkalmasak a hibák, hiányosságok megszüntetésére.

Warvasovszky Tihamér rámutatott: az ÁSZ a megállapítások szintetizálásával elemzõ tevékenységét, tanácsadó szerepét erõsíti. Az intézkedési tervekrõl, a hasznosulásról és a jó gyakorlatokról elemzés is készül, amelynek tapasztalatait az ÁSZ õsszel egy szeminárium keretében osztja meg.

Elmondta: szerdán öt vidéki települési, és hat fõvárosi kerületi nemzetiségi önkormányzat ellenõrzésérõl szóló jelentést hoztak nyilvánosságra. A hat VI. kerületi nemzetiségi önkormányzattal megkezdõdött a fõvárosi kerületekhez kapcsolódó jelentések nyilvánosságra hozatala. A többi, már befejezett, de még nem nyilvános jelentést ütemezetten hozza nyilvánosságra az ÁSZ.

Az alelnök bejelentette: a számvevõk még az idén megkezdik a 13 országos nemzetiségi önkormányzat ellenõrzését is.