Ráadásul a gyógynövények nem megfelelõ alkalmazása, például a túlzásba vitt gyógytea fogyasztás is okozhat kárt – figyelmeztet Dr. Kéry Ágnes, a Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézet docense. Azt tanácsolja, hogy aki bármilyen szokatlan testi tünetet észlel egy számára új növény elfogyasztása után, azonnal keresse fel a legközelebbi kórház toxikológiai osztályát. Ha pedig tud, a növénybõl mintát is vigyen, hiszen ez meggyorsítja a diagnózis felállítását, az azonnali ellátás pedig akár életet menthet.

Egyre divatosabb a népi gyógyászat, sokan gyógynövényekkel, gyógyfüvekkel igyekeznek kúrálni betegségüket, erõsíteni immunrendszerüket, csökkenteni súlyukat vagy növelni teljesítõképességüket. Ám számos növényrõl, melyet nagyszüleink hatékonynak véltek, mára kiderült, hogy hosszútávon kárt okozhatnak. Jó példa a fekete nadálytõ, aminek teáját régen torokfájásra alkalmazták, ám azóta tudjuk: toxikus anyagai a szervezetben felhalmozódva rákkeltõek. Külsõleg korlátotozottan továbbra is alkalmazható, tehát az ebbõl készült megfelelõ minõségû krém nem káros. A farkasalmát immunerõsítésre fogyasztották, mára azonban bizonyított, hogy halálosan mérgezõ. A vérehulló fecskefû szintén kedvelt alapanyag volt, és ma is az epe-májbetegségek gyógyszereinek összetevõje, mégsem alkalmas házi szer készítésére, hiszen nem megfelelõ alkalmazása esetén súlyos mellékhatásokat okozhat. A boglárkafélék pedig saláták kedvelt alapanyagai voltak, az újabb kutatások szerint azonban nyálkahártya károsodást okoznak. A természetes gyógymód híveinek érdemes tehát a gyógynövény-szakirodalom legújabb kiadásait beszerezniük – javasolja Dr. Kéry Ágnes.

Persze van olyan növény is, ami ma is nyugodtan fogyasztható: ilyen a kertekben is gyakran zöldellõ kedvelt salátanövény: a tyúkhúr, amit régen a tüdõbaj gyógyítására alkalmaztak, mára viszont csak finom íze és magas C-vitamin tartalma miatt eszik ugyanúgy, ahogy például a porcsint, a csipkebogyót vagy a galagonyát is.

A szakember szerint fontos, hogy hacsak nincs saját kiskertünk, ne magunk gyûjtsük be a gyógynövényeket, azok ugyanis nagyrészt kiszorultak természetes lelõhelyeikrõl és gyakran szemétdombokon, utak mentén fordulnak elõ, így ipari szennyezéseket vagy növényvédõszer-maradványokat tartalmazhatnak. Jó példa a csalán, ami hatékony vizelethajtó, gyulladáscsökkentõ, ám leginkább a szemétdombok, árkok közelében érzi jól magát, így toxikus nitrát mennyiséget tartalmazhat. A kamillára és a körömvirágra ez különösen jellemzõ, ezért ha bizonytalan a növény eredete, abból ne forrázatot készítsünk, hanem néhány percig fõzzük fogyasztás elõtt. Azt is jó tudni, hogy vannak halálosan mérgezõ növényeink, ilyen a ricinus dísznövény, melynek akár egyetlen magja is okozhat tragédiát, különösen gyermekeknél.

Azért is érdemes gyógyszertárban, szaküzletben beszerezni a gyógynövényeket, hiszen a tapasztalatlan szem számos ehetõ és mérgezõ növényt téveszthet össze. Jó példa a medvehagyma, a májusi gyöngyvirág és az õszi kikerics, amik általában nem egyidõben hajtanak ki az erdõk aljnövényzetében, ám idén az enyhe tavasz miatt egyszerre láthatók és leveleik nagyon hasonlóak. Míg a medvehagyma gyógyhatása közismert, a gyöngyvirág vagy a kikerics nagyobb mennyiségben akár végzetes lehet. Dr. Kéry Ágnes hangsúlyozza: mielõtt letépnénk a leveleket, dörzsöljük el két ujjunk között, és ha fokhagyma illata van, biztosan medvehagymát találtunk.

Gyakran keverik a bodzafajtákat is: a fekete bodza virágzatának szörpje közismert és finom, érett termését is használjuk, ám a hasonló kinézetû, bíborszínû porzójú gyalogbodza ciánglikozid tartalma miatt mérgezési tüneteket okozhat. Szintén sokan nem tudják, hogy bár a fehér akác fogyasztása mértékkel igen egészséges, a sárga akácnak is nevezett aranyesõ élen jár a mérgezésekben, fõként gyerekeknél. A kutyatejfélék nedve a bõrre jutva irritációt okoz, a szintén tejnedvet tartalmazó gyermekláncfû vagy pitypang viszont értékes C-vitamin-forrás, ezeket is keveri a köztudat, pedig kinézetük nagyon különbözõ.

Aki alapbetegségének terápiáját akarja házi praktikákkal kiegészíteni, fontos tudnia, hogy a gyógynövények, gyógyfüvek mellékhatásokat idézhetnek elõ, sõt megváltoztathatják a gyógyszerek hatását, ezért ilyen esetben konzultálni kell orvosunkkal – hívja fel a figyelmet a docens. Aki például véralvadásgátlót szed, nem fogyaszthat jelentõs mennyiségû fokhagymát, vagy annak kivonatát tartalmazó készítményt, mert az befolyásolhatja a gyógyszerek hatékonyságát. A szívelégtelenségben szenvedõknek és a transzpantáltaknak sem ajánlott a kiegészítõ terápia, mert a rosszul összeállított házi patika a gyógyszerek hatásának befolyásolásával akár tragédiát is okozhat.

Fontos tudni: a gyógynövényekbõl készített forrázat nem alkalmas mindennapi folyadékpótlásra, nincs ugyanis olyan gyógytea, ami huzamosabb ideig, korlátlanul fogyasztható, és ez még a közkedvelt kamillára is vonatkozik. Ezek a növények teaként, koncentráltan alkalmazva terápiás hatásuk révén ugyanis gyógyszerek, ezért csak kúraszerûen fogyaszthatók – emeli ki Dr. Kéry Ágnes.

Fontos szabályok:

Lehetõleg gyógyszertárban, szaküzletben vásároljon gyógynövényeket, gyógyfüveket!

Ha mégis frissen szedné, szerezzen be egy minél újabb kiadású növényhatározót!

Ha krónikus betegsége, szívelégtelensége van, transzplantáción esett át vagy véralvadásgátlót szed, a kiegészítõ terápia elõtt konzultáljon orvosával!

A gyógyteát ne mindennapi folyadékpótlásra alkalmazza! Elõírás szerint, kúraszerûen fogyassza!

Ha szokatlan tüneteket észlel egy saját maga által begyûjtött növény elfogyasztása után, azonnal forduljon orvoshoz, illetve keresse fel a legközelebbi kórház toxikológiai osztályát!

Leggyakrabban összetéveszthetõ növények:

medvehagyma – gyöngyvirág, kikerics
feketebodza – gyalogbodza
fehér akác – sárga akác (aranyesõ)
kutyatej – gyermekláncfû (pitypang)