Az égbõl 180 km/órával érkezõ égi csapás ugyan lenyûgözõ látványt nyújt, de bámészkodás helyett jobb, ha az alábbiak szerint cselekszünk. Figyeljük az idõjárást, ha tehetjük, kerüljük el a zivataros helyeket! A villámlás jellemzõen a zivatar velejárója, amit a sötét és magas viharfelhõk megjelenése és erõsödõ szél kísér. Magyarországon a zivatarral kísért villámlás bármely hónapban elõfordulhat, de legnagyobb valószínûséggel május és szeptember között jelentkezik.

Zivatar idején lehetõség szerint kerüljük a kiemelkedõ tárgyak (oszlop, torony, fák, elektromos távvezeték), barlangbejáratok, nyitott térségek, illetve vízfelületek közelségét. Magashegyi túránál keressünk törmelékes kõzettel borított helyet magunknak, üljünk le, zárjuk össze lábainkat és tegyük a fülünkre a kezünket (ezzel csökkentjük a halláskárosodás veszélyét).

Villámláskor keressünk védet helyeket, például üljünk autóba, vagy menjünk be egy házba! Annak érdekében, hogy elkerüljük a villámcsapást, menjünk be egy közeli épületbe vagy szálljunk be egy teljesen zárt, felül is fémmel borított autóba. A jármûvön belül is maradjunk távol a fémes részektõl, tehát ne nyúljunk a karosszériához, célszerû a kormányt is elengedni. Ha villámláskor egy épületben vagyunk, maradjunk távol a vízvezetékektõl, ajtótól, ablakoktól, ne használjuk a vezetékes telefont, a kézmosót, a zuhanyzót, a fürdõkádat. Kapcsoljuk ki az összes elektromos készüléket, húzzuk ki a konnektorból és az antennacsatlakozóból a zsinórokat, és ezektõl is maradjunk távol.

Ha valakit villámcsapás ér, tegyük a következõket!

Ha az áldozat magánál van, és környezete villámcsapás szempontjából nagy kockázatot jelent, kísérjük vagy szállítsuk kisebb kockázatot jelentõ helyre. Az esetek többségében sem hallani, sem látni nem fog minket, ezért oda kell mennünk hozzá, és kézen fogva vezetnünk kell. Az áramütött személy nem hordoz elektromos töltést, így nyugodtan megfoghatjuk puszta kézzel is.

Ha az áldozat nincs magánál, nem lélegzik, és értünk hozzá, azonnal kezdjük meg az életmentést, a szájból orrba való lélegeztetést. Ezt még a szállítása elõtt, az eredeti helyszínen kezdjük meg, és csak utána szállítsuk. Lakásban, házban érdemes túlfeszültség védelemmel ellátott konnektort használni, mert ha nem is a közeli vezetékrendszerbe csap a villám, lehet akkora pillanatnyi feszültségemelkedés, ami tönkreteheti az elektronikus készülékeket.

Közvetlenül a villámcsapás elõtt sercegést vagy recsegést lehet hallani. Bõrünkön ilyenkor felállhat a szõr vagy bizsergést érzünk rajta. Ha ilyenkor csoportban vagyunk, szóródjunk szét, és guggoljunk le úgy, hogy az egyes emberek között legyen 4-5 méter távolság.

Nem kell tartani a repülõgép utasainak a villámcsapástól. A statisztikák szerint minden rendszeres kereskedelmi járatot évente átlagosan egyszer villámcsapás ér. Az ilyen esetek többnyire csak ijedelmet okoznak a gép fedélzetén, mivel a repülõgépek többségének teste az elektromosan jól vezetõ alumíniumból vagy fémötvözetekbõl készül, ez pedig megvédi a gép berendezéseit, illetve a gép utasait a közvetlen villámcsapástól (ez a Faraday-kalitka elve). A gép érzékeny elektromos berendezései túlfeszültség ellen védve vannak. Vigyázni kell azonban, ha a gépbõl való kiszálláskor villámlik, ekkor ugyanis a gép által biztosított védelmet már nem élvezzük.

Ha villámcsapáskor nem sikerül védett helyre menekülni, akkor próbáljunk minél alacsonyabb pontot keresni és kerülni a vízátfolyásos, nedves felületeket. Semmiképpen ne hasaljunk le, mert így nagyobb felületen érintkezünk a földdel, de érdemes leguggolni. A villámcsapások 10%-a verõfényes, kék égbolt mellett következik be, a zivatarfelhõtõl akár 15 km távolságra. Ezért érdemes kerülni azokat a helyeket, ahol zivatart jósolnak. Ha otthon nincs túlfeszültség védelemmel ellátott konnektorod, villámláskor érdemes kihúzni az elektromos berendezéseket.