Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter törvényjavaslatát - amely tartalmazza a szerzõdés magyar és orosz nyelvû szövegét is - 110 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 19 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyûlés. Igennel a Fidesz-KDNP képviselõi szavaztak, az MSZP, az LMP és a függetlenek nem támogatták a javaslatot, a Jobbik pedig tartózkodott. A határozathozatal után az LMP-s Szél Bernadett a paksi bõvítés elleni tiltakozásra utaló feliratú pólót adott át Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek.

A hitelszerzõdés szerint az orosz fél maximum 10 milliárd eurónyi állami hitelt nyújt Magyarországnak a paksi atomerõmû 5-ös és 6-os blokkja tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására. A hitelkeret összege az építés, üzembe helyezés költségeinek 80 százalékát fedezi, a fennmaradó részt a magyar állam saját forrásból fogja biztosítani.

Az orosz és a magyar fél minden költségvetési évet megelõzõ hat hónappal megállapodik a következõ költségvetési idõszakban felhasználandó hitel összegérõl. Az elõzetesen benyújtott tervhez képest le nem hívott összegekre az orosz állam rendelkezésre állási díjat számít fel.

A kölcsönt 2014 és 2025 között használják fel, és a magyar fél 21 éven keresztül fizeti a törlesztõrészleteket, azzal, hogy az elsõ részlet a paksi erõmû 5-ös és 6-os blokkja üzembe helyezéséhez legközelebb esõ március 15-én vagy szeptember 15-én, de legkésõbb 2026. március 15-én esedékes.

A visszafizetés elsõ hét évében a hitel ténylegesen felhasznált összegének 25 százalékát, a következõ hét évben a 35 százalékát, az utolsó hét évben pedig a 40 százalékát kell törleszteni. A magyar állam jogosult bármely összeg díjmentes elõtörlesztésére, ha errõl az orosz felet 90 nappal az elõtörlesztést megelõzõen értesíti.

A kamat a felvett kölcsön egyenlege után 2014-ben és a paksi atomerõmû 5-ös, valamint 6-os erõmûblokkja üzembe helyezésének dátumához legközelebb esõ március 15-ig vagy szeptember 15-ig, de legkésõbb 2026. március 15-ig évi 3,95 százalék. Ezt követõen, a visszafizetés elsõ hét évében évi 4,50 százalék, a következõ hét évben évi 4,80 százalék, a visszafizetés utolsó hét évében pedig 4,95 százalék.

A megállapodás rendelkezik az esetleges késedelemrõl is. Ennek értelmében a késedelmes összeget az adott idõszakban érvényben lévõ kamatláb 150 százalékának megfelelõ mértékû késedelmi kamat terheli. Az indoklásban is megemlítik, hogy fél éven túli fizetési késedelemnél a hitelszerzõdés felmondható, ebben az esetben a hitelkeret terhére addig lehívott teljes összeg esedékessé válik. A vitás kérdések rendezésérõl azt írják, hogy a felek a megállapodással kapcsolatos vitáikat egymás közötti egyeztetéseken rendezik.

Németh Lászlóné korábbi nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke Moszkvában január 14-én írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttmûködésrõl szóló megállapodást, ennek keretében két paksi erõmûblokk megépítésérõl is megegyeztek. Az aláíráson jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfõ.

A paksi atomerõmû bõvítésérõl Oroszországgal kötött megállapodást február 6-án hagyta jóvá a magyar parlament. Az orosz-magyar együttmûködés kiterjed a paksi erõmû teljesítményének fenntartására és fejlesztésére, beleértve két új blokk tervezését, megépítését, üzembe és üzemen kívül helyezését, mindkét blokkra vonatkozóan legalább 1000 megawatt beépített kapacitással, a jövõben leálló elsõ négy blokk teljesítményének kiváltására. Az egyezmény biztosítja, hogy a paksi atomerõmû magyar állami tulajdonban marad.