A bíróság egyúttal végzéssel azt a banki kezdeményezést is elutasította, hogy egy vitás kérdés tisztázására szakértõket rendeljen ki a bíróság.

A hitelintézet a Kúria egyoldalú szerzõdési feltételek tisztességtelenségét tartalmazó állásfoglalása és a devizahiteles törvény miatt indítványozta az alkotmánybírósági kontrollt, illetve az Európai Bíróság elõzetes döntéshozatalát.

A bank jogi képviselõi a bírósági tárgyaláson aggályosnak tartották, hogy mind a devizahiteles törvény, elõzõleg pedig a Kúria állásfoglalása sérti a jogállamiság egyes vonatkozásait, visszamenõleges hatállyal alkotott meg olyan szabályokat, elõírásokat, amelyek a devizahitelek megkötésének idején nem voltak érvényesek.

A Raiffeisen ügyvédei tételesen – évekre lebontva – igyekeztek bizonyítani, hogy a pénzintézet által kötött korabeli deviza hitelszerzõdések mindenben megfeleltek az akkor érvényes törvényeknek, jogi elõírásoknak.

A pénzintézet jogi képviselõi a Kúriának a fogyasztói kölcsönszerzõdésekre vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban, az abban megfogalmazott egyes elvekrõl szakértõi vizsgálatot kezdeményeztek. Ezzel azt akarták bizonyítani, hogy a bank devizahitelszerzõdései nem voltak tisztességtelenek, mindenkor jogszerûen járt el a hitelintézet.

Az állam jogi képviselõje szerint a bank ügyvédei az alkotmányos elvek védelmét helyezték elõtérbe, pedig csak a hitelszerzõdések tisztességességét kellene bizonyítaniuk. Elmondta azt is: furcsa véletlen összefüggés, hogy miért abban az idõszakban változtak a szerzõdések feltételei, amikor a Raiffeisen csoport nemzetközi kockázati megítélése, besorolása változott, romlott.