Egy belügyminiszteri rendelet – a nyitott égésterû gázüzemû tüzelõberendezések üzemeltetése esetén – egyes épületekben kötelezõvé teszi a szén-monoxid-érzékelõk felszerelését, tavaly október 15-étõl. Ilyen épület a bölcsõde, az óvoda, az iskola, a szálláshely és a kórház is, amennyiben a tüzelõberendezés a közösségi térben, vagy pedig a vele légtér-összeköttetésben lévõ helyiségekben van.

Az olyan új épület, amelyben nyitott égésterû tüzelõberendezés üzemel, csak akkor kaphat használatbavételi engedélyt, ha – a jogszabályban meghatározott mûszaki követelményeknek megfelelõ – szén-monoxid-érzékelõ berendezést helyeznek el benne. Ennek az az oka, hogy a nyitott égésterû berendezés nem az épületen kívülrõl kapja az égéshez szükséges levegõt, hanem az épületen belüli levegõt használja erre a célra, ezért ha nincs megfelelõ levegõ-utánpótlás, tökéletlenné válik az égés, és ez szén-monoxid-termeléssel jár. Emiatt már több haláleset történt az országban.

Ezeket a kötelezõen felszerelt érzékelõket a kéményseprõknek kell ellenõrizniük a kémények ellenõrzésével egyidejûleg. A kémények évente esedékes ellenõrzése során a tulajdonosnak kell nyilatkoznia arról, hogy neki kötelezõ-e felszereltetni az érzékelõt.

Becslések szerint Magyarországon 100-500 ezer lakás rendelkezik szén-monoxid-riasztóval.

A Víz-, Gáz-, Fûtéstechnika szaklap megbízásából, saját akkreditált laboratóriumában 11 fajta riasztó laboratóriumi vizsgálatát végezte el Steiber József szakértõ. A tapasztalatai alapján tíz – riasztóval felszerelt – lakás közül nyolcban hamis biztonságérzetben élnek a lakók. A szakértõ szerint a riasztók 3-20 ezer forintba kerülnek, a 10 ezer forintnál drágábbak a megbízhatók, idõben jelzik a szén-monoxidot.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) idén 10 szén-monoxid érzékelõt vizsgált meg és abból 9-et alkalmatlannak talált a funkciója betöltésére.