Utolsó módosítás: 2014-10-14 09:38:57 |
|
A Fõvárosi Ítélõtábla hétfõi tárgyalásán október 28-ra halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését a Sberbank Magyarország Zrt. által az általános szerzõdései feltételeinek tisztességtelensége ügyében a törvényi vélelem megdöntésére a magyar állam ellen indított perben. A Fõvárosi Törvényszék elsõ fokon elutasította a felperes bank keresetét, amely ellen fellebbezett. A fellebbezésben újra kérte, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz.
Az ítélõtábla a hétfõi tárgyaláson nem hozott végzést errõl a kérelemrõl.
A bíróság az elsõfokú ítéletet ismertetésében kifejtette, nem voltak átláthatók a bank számára egyoldalú szerzõdésmódosítására lehetõséget adó feltételek.
Ezért az ügyfél nem tudhatta, hogy milyen tehernövekedéssel kell számolnia.
A bank többször szubjektíven határozhatta meg az ügyfélre háruló törlesztõ részlet emelkedését.
Az ítélõtábla a felperes fellebbezésrõl közölte, a bank az ügyben elsõ fokon eljárt Fõvárosi Törvényszék elutasító ítéletének kiegészítését, illetve hatályon kívül helyezését kérte.
Az elsõ fokú bíróság ugyanis nem vizsgálta meg az általános szerzõdési feltételek valamennyi, a bank általi egyoldalú szerzõdésmódosítást lehetõvé tevõ feltételt.
A bank jogi képviselõje kérte, hogy a bíróság állapítson meg részleges érvénytelenséget a feltételekkel kapcsolatban.
Kifejtette azt is, hogy a hitelt felvevõ fogyasztó láthatta elõre a törlesztõ részletek emelkedését, és – szemben az elsõ fokú ítéletben megállapítottal – a kamat, a költségek és a díjak alá mehettek a szerzõdéskötéskori mértéknek.
Kifogásolta azt is, hogy az ítélõtábla az alperes magyar állam jogi képviselõjének az álláspontját maradéktalanul átvette, míg a felperes bank érvelésébõl csak részleteket idézett az ítéletében.
Az alperes állam a fellebbezéshez benyújtott ellenkérelmében szintén kitért az egyoldalú szerzõdésmódosítási feltételek részleges érvénytelenségére.
Véleménye szerint maguk a feltételek nem lehetnek részlegesen érvénytelenek, viszont a hitelszerzõdés részlegesen érvénytelen lesz akkor, ha az elõbbi feltételek tisztességtelenek voltak.
Az ellenkérelem kitért arra is, hogy a 2008-as válság negatívan hatott a bankra, de ezt a hatást – a szerzõdések szerint – átháríthatta a hitelfelvevõkre.
Kifogásolta az alperes állam azt is, hogy a bank az árazási elveket üzleti titokká minõsítette.
Ezt követõen szóban egészítette ki a fellebbezést a felperes bank képviselõje, aki úgy vélte, hogy az állam magát a banki egyoldalú szerzõdésmódosítás lehetõségét vonja kétségbe.
Kitért több jogszabályi ütközésre is, így például arra, hogy a korábbi törvény lehetõséget adott a banknak arra, hogy a saját deviza középárfolyamán számítsa át a forintot devizára, míg a per alapját adó idei törvény csak az Magyar Nemzeti Bank középárfolyamát ismeri el átszámítási árfolyamnak.
Az alperes állam jogi képviselõje példát hozott arra, hogy milyen a nyilvános és korrekt szerzõdésmódosítási feltétel: amennyiben egy feltétel módosulása 100 egységgel emeli meg az ügyfél terhét, de egy másik feltétel változása 50 egységgel csökkenti azt, akkor a bank csak 50 egység emelést hajthat végre.
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|