A D-vitaminról már több évtizede kiderült, hogy nemcsak az egészséges csontfejlõdéshez nélkülözhetetlen (hiányában angolkór alakul ki), hanem nélkülözhetetlen az alapvetõ sejtmûködéshez. Az úgynevezett „civilizációs betegségek” (például a depresszió, a cukorbetegség, az elhízás és részben a rák) is jórészt a D-vitamin-hiány számlájára írhatók, mondta dr. Szabó András, a Tûzoltó utcai Gyermekklinika igazgatója, a D-vitaminnal kapcsolatos kutatások nemzetközileg is elismert szakembere. A mellrák esetében például 50 százalékkal jobbak a gyógyulási esélyek, ha rendezett a beteg D-vitamin-szintje. De fáradékonyság és az állandó lehangoltság, rosszkedv, súlyosabb esetben depresszió is sokszor jelentõs mértékben csökkenthetõ D-vitamin-pótlással.
Az emberek jó része D-vitamin-hiányos

Éppen ezért aggasztó, hogy a magyar lakosság 21 százaléka súlyos D-vitamin-hiányban szenved. Tél végére szinte mindenkinél (az összlakosság 95 százalékánál) kisebb-nagyobb mértékû D-vitamin-hiány mutatható ki. Szabó professzor elmondta, hogy ez az immunrendszertõl kezdve a kedélyállapotig szinte mindenre negatív hatást fejt ki. Nyáron (májustól augusztusig) a napsugárzás hatására a D-vitamin természetes módon képzõdik a bõrben. Egész napi D-vitamin-szükségletünket fedezzük, ha rövid ujjú ingben és rövidnadrágban 15 percet töltünk 11 és 15 óra között a napon. Ehhez persze az is kell, hogy ne kenjük be magunkat különbözõ fényvédõ krémekkel, mert azok kiszûrik a D-vitamin képzõdéséhez nélkülözhetetlen UV-B sugárzást.
A D-vitamin-hiány okai

Szabó professzor elmondta, hogy a bõrrák elleni propaganda olyan hatékony volt, hogy az emberek lassan már nyáron sem tudják feltölteni a D-vitamin-raktáraikat. Holott ez nagyon fontos lenne. Ésszerû napozással a bõrrák kockázata is minimálisra csökkenthetõ, és a D-vitamin-termelés is maximalizálható. A ma divatos szoláriumok alkalmatlanok a szervezet D-vitamin-szintéziséhez, ugyanis a csövek jórészt UV-A sugarakat bocsátanak ki, amelyek barnítanak (egyben öregítik a bõrt), de semmilyen jótékony hatásuk nincs a szervezetre.

Sajnos a táplálékkal nagyon kevés D-vitamint (még a napi szükséglet felét sem) lehet bejuttatni. A D-vitaminban leggazdagabb élelmiszerek közé tartozik a lazac és a gomba. De a teljes napi adag fedezéséhez például majdnem egy kiló gombát kellene elfogyasztani. Ezenkívül elég sok D-vitamint tartalmaz a máj. A tojás és a tej D-vitamin-tartalma bizonytalan, mert ezekben csak akkor halmozódik fel D-vitamin, ha kinti tartású, „napozó” állatokból származnak, a nagyüzemi, zárt tartású állatoknál nem.
Gyerekeknél kiemelkedõen fontos a D-vitamin-pótlás

A D-vitamin-hiány a legnagyobb károkat csecsemõ- és kisgyermekkorban tudja okozni. Csontfejlõdési rendellenességhez (angolkórhoz) vezetõ D-vitamin-hiány a fejlett országokban ma már viszonylag ritka. Mivel azonban a D-vitamin a szervezet egész mûködésében fontos, több kórkép késõbbi kialakulásában szerepet játszhat a korai D-vitamin-hiány. A legsúlyosabbak ezek közül a fiatalkori depresszió, a skizofrénia, valamint az asztma és a csökkent glükóztolerancia, amely a cukorbetegség elõszobája.

Nagyon fontos lenne, hogy már a várandós anyák legalább napi 4000 NE (nemzetközi egység) D-vitamint szedjenek, mondta Szabó professzor. A szoptatós anyáknál ez az érték legalább 6000 NE legyen ahhoz, hogy a csecsemõ kellõ mennyiségû D-vitaminhoz jusson. A kisgyerekeket nyáron lehetõleg minél többet vigyük a napra (persze vigyázva arra, hogy ne égjenek le). Szabó professzor elmondta, hogy saját gyerekei már tavasztól fürdõruhában szaladgálnak, így eléggé lebarnulnak ahhoz, hogy nyáron is sokat lehessenek a napon. Tulajdonképpen csak a legvadabb napsütésben, 12–13 óra között célszerû teljesen kerülni a napfényt, egyébként igyekezni kell a D-vitamin-raktárakat minél jobban feltölteni.

A D-vitamint természetes úton nem lehet túladagolni (még mesterségesen sem könnyû), és mivel zsírban oldódó anyagról van szó, a szervezet képes elraktározni a szûkösebb idõkre. Ennek ellenére tél vége felé már szükség van a vitamin-utánpótlásra. A gyerekeknek napi 400–1000 NE D-vitamin-pótlás szükséges. A D-vitamin-szint mérése nem tartozik bele a háziorvosok által rendelhetõ laborvizsgálatok közé. De Szabó professzor szerint nincs is sok értelme az ilyen méréseknek, rendszerint úgyis hiányt mutat ki, és mérés nélkül is nyugodtan meg lehet kezdeni a vitaminpótlást.
Hogyan pótoljuk a D-vitamint?

Szabó professzor és csapata a klinikán – a gyártó, Numil Kft. kérésére – bevizsgálta az egyik ilyen vitaminpótlásra szánt gyerekitalt, és azt tapasztalta, hogy valóban növeli a D-vitamin-szintet. Felnõtteknek – a sok nyári napozás mellett – Szabó professzor napi minimum 1000–2000 NE D-vitamin bevitelét javasolja (túlsúlyosaknál legalább 4000 NE-t), de az sem okoz bajt, ha hetente egyszer-kétszer vesz be valaki egy nagyobb adagot.

Napi 10 000 NE D-vitamin bevitele még hosszú távon sem okoz mellékhatást, de azért ilyen nagy mennyiséget nem célszerû sokáig szedni. Egyébként nem maga a D-vitamin-túladagolás káros a szervezetre, hanem a sok D-vitamin fokozza a kalciumfelszívódást, és a magas kalciumszint okoz különbözõ kellemetlen tünetet (enyhébb esetekben székrekedést, hányást, hasi fájdalmakat, súlyosabb esetekben agyi rendellenességeket, például zavartságot, hallucinációkat és kómát).

Szabó professzor elmondta, hogy sajnos a megbízható, gyógyszergyárak által gyártott D-vitamin-készítmények mind receptkötelesek. A különbözõ vitaminboltokban kapható gyártmányok viszont nem mindig megbízhatók. Jó támpontot jelent, ha a készítményen feltüntetik, hogy az OÉTI vagy az amerikai FDA által bevizsgált termékrõl van szó. Ezek általában rendszeresen ellenõrzik a készítményeket, és a termékben valóban benne van a jelzett vitaminmennyiség.

Multivitaminok esetén azonban vigyázni kell, mert ezekben általában az ajánlottnál jóval kevesebb D-vitamin van, viszont az elõírtnál nem szabad többet szedni belõlük, mert az könnyen más anyagok (elsõsorban az A-vitamin) túladagolásához vezethet. Ilyenkor célszerû külön D-vitamin-készítménnyel kiegészíteni a multivitamin-szedést.