Október hónap az átlagosnál enyhébbnek és napsütésben gazdagabbnak bizonyult, miközben a legtöbb helyen csapadékból is több hullott az ilyenkor megszokottnál.
Hideget, meleget

Az átlagnak megfelelõ hõmérsékletû, de borongós és csapadékos idõvel kezdõdõ második õszi hónapunk csakhamar rácáfolt õszi jellegére, hiszen egészen a második dekád végéig kimondottan enyhe, egyes napokon nyáriasan meleg idõ volt sok napsütéssel. Majd a hónap derekán érkezõ hidegfront ismét sokfelé okozott csapadékot, többfelé heves záporokat, zivatarokat is, de a hõmérséklet ekkor még csupán a sokéves átlag közelébe süllyedt. Huszadika után ismét hidegebb léghullámok érték el Kelet-Magyarországot, a korábban még az Atlanti-óceánon hurrikán formájában tevékenykedõ ciklon azonban már tartósan hûvös és ismét csapadékos idõt okozott. Ekkor néhány napra az átlagérték alá csökkent a hõmérséklet, valamint megérkeztek az elsõ õszi fagyok is. A hónap legvégére állandósult az évszaknak megfelelõ, reggelente párás, ködös, de csapadékmentes idõ, mérsékelt nappali felmelegedéssel. A hónap során összesen 2-5 alkalommal emelkedett állomásaink legtöbbjén legalább 25 °C-ig a hõmérõ higanyszála, azaz nyári napokban is volt részünk, elsõsorban 8-14-e között. A 8-10 napon mért 20 fok feletti napi csúcsérték kedvezett az õszi vetésû növényeink fejlõdésének és a betakarításra váró termés érésének, száradásának egyaránt. Emellett a napfényes órák száma is mintegy 5-10%-kal a sokéves átlag felett alakult. A hónap legmagasabb hõmérsékletét Tépén mértük 14-én, 26,7 fokkal.
A tenyészidõszak vége

A melegigényes növényeink tenyészidõszakát 25-26-án az elsõ fagyok érkezése zárta. Kezdetben csak Szabolcs-Szatmár-Beregben alakult ki gyenge fagy, majd 26-ától szerte a térségben kiterjedt fagyokat mértünk, általában -2 és-6 °C közötti értékekkel. Mindösszesen 3-7 napon csökkent fagypont alá a hõmérséklet, ez a hidegre érzékeny állományokban, dísznövénykultúrákban már jelentõs károsodást okozott. Ami a csapadékviszonyokat illeti, az ilyenkor várhatónál általában 15-25%-kal több esett, így talajaink mélyebb rétegeinek vízhiánya jelentõsen mérséklõdött. Ugyanakkor egyelõre csupán a 30-50 cm mély réteg mondható optimálisan telítettnek, ez alatt még számottevõ a vízhiány mértéke. Jellemzõen a hónap elsõ napjaiban, 15-17-e között, illetve 21-24-e között hullott nagyobb csapadékmennyiség, az általában 50-70 mm-t kitevõ havi összeg tehát több részletben érkezett, ami kedvezõ volt a csapadék hasznosulása szempontjából.