Wetzel Tamás tájékoztatása szerint a magyar állampolgárság iránt töretlen az érdeklõdés, de már elsõsorban a külképviseleteken és a kihelyezett konzuli napokon nyújtanak be kérelmeket. A régiókat tekintve sincs változás, Erdélybõl érkezik a legtöbb kérelem.

A magyar állampolgárságot 2011. január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerûsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyûlés 2010. május 26-án hozott döntése tett lehetõvé. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 elõtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és esetükben nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzése feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.

Wetzel Tamás beszámolt arról is, hogy az államreform II. program részeként egyszerûsítések várhatók az állampolgársághoz kapcsolódó közigazgatási eljárásokban. Ezek az anyakönyvezéstõl a diplomahonosításig terjedhetnek - jelezte, hozzátéve: ez a következõ év nagy feladata lesz.

Megjegyezte: a tervek között szerepel, hogy a lehetõ legegyszerûbben lehessen majd pályázatokat benyújtani a különbözõ támogatásokra.

Kitért továbbá arra, hogy bõvítenék a külképviseleteket azokon a helyszíneken, ahol erre igény van, példaként Kárpátalját említette.