A magyar mezõgazdaság versenyképességének záloga a korszerû tudás, a kutatás-fejlesztés eredményeinek minél szélesebb körû alkalmazása és az innováció térhódítása - fogalmazta meg a Földmûvelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hétfõn Keszthelyen. Nagy István a Pannon Egyetem Georgikon Karán a mintegy félmilliárd forintos beruházással létrehozott bioinnovációs központ avatásán azt mondta: az országok gazdasági fejlettsége és sikere szempontjából az agrárgazdasági kutatás, fejlesztés és innováció hatékony stratégiai befektetés, ami javítja az ágazat eredményességét, növeli a jövedelemtermelõ képességét.

Kifejtette: a keszthelyi bioinnovációs központ egyszerre szolgálja az oktatói-kutatói tevékenységet, valamint a technológiai és tudástranszfert, hozzájárulva ezzel a magyar agrárium és a vidék fejlesztéséhez. Az európai uniós és magyar állami finanszírozásban 486 millió forintos beruházással létrehozott központ nemcsak oktatási, kutatási tevékenységet végez, inkubátorházként, így az egyetemi tudásbázisra és a legmodernebb technikai hátérre alapozva több kutatási területet magába foglaló szolgáltató központként is mûködik.

Az államtitkár elmondta, a bioinnovációs központ szervesen kapcsolódik a kormány azon célkitûzéséhez, amelynek lényege, hogy a magyar tájak, falvak és kistérségek versenyképessé váljanak, a vidék a nemzet motorja legyen. Ehhez szemléletváltásra van szükség, amelynek középpontjában a minõségi termelésnek, a környezettudatosságnak és az élelmiszer-biztonságnak kell állnia - hangsúlyozta. Elmondta: a 21. században egy ország sikere jelentõs mértékben függ attól, hogy miként képes reagálni a világban felbukkanó problémákra. A klímaváltozásra, az élelmiszerellátás biztonságára, az élelmiszerek és energiahordozók árának ugrásszerû növekedésére Magyarországnak is válaszokat kell adni - fejtette ki.

Nagy István szerint kulcsfontosságú terület a megváltozott klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodó növénykultúrák termesztése, vagy éppen a megújuló energiaforrásokban rejlõ tartalékok kihasználása. A megújuló energiaforrásokra épülõ gazdálkodás, az ökológiai termelés, a környezetbarát rendszerek, a tájgazdálkodás ma még forradalmian új fogalmak, holnap azonban már a hétköznapi élet szerves részei lesznek - jelentette ki.

Polgár J. Péter, a Georgikon dékánja felidézte, hogy a keszthelyi intézmény évtizedek óta végez sikeres kutatási programokat, s az új bioinnovációs központ további lehetõségeket biztosít a szakemberek, az oktatás és a gazdálkodók számára. Friedler Ferenc, az egyetem rektora egyebek mellett arról is beszélt, hogy Európa elsõ és azóta is mûködõ agráregyetemének legfontosabb feladata a vidékfejlesztésben való részvétel. Az avatáson Tóth Zoltán dékánhelyettes elmondta: a Festetics Imrérõl - a Georgikont alapító Festetics György 250 éve született agrárszakember testvérérõl - elnevezett központban, a Festetics Imre Bioinnovációs Központban öt laboratórium mûködik két részlegben.

A Bioinnovációs Kutató és Szolgáltató Központ része az élelmiszer- és takarmányanalitikai laboratórium, a növény-egészségügyi és károsítódiagnosztikai laboratórium, a talajminõségi laboratórium, valamint a növényvédõ gépeket mérõ és minõsítõ laboratórium. A Biotechnológiai Oktató- és Kutatóközpontban molekuláris és in vitro növény-biotechnológiai laboratórium mûködik - sorolta a dékánhelyettes.