A Generál Future Kft.-t bõ 12 millió forint, a Best Life Center Kft-t 2,17 millió forint, a Life Organization Szolgáltató Kft.-t pedig nem egészen 1 millió forint bírság megfizetésére kötelezték.

A GVH közölte: eljárása során a hivatal többek között azt vizsgálta, hogy a reklámokkal megcélzott fogyasztók a tájékoztatások alapján tisztában lehettek-e a fogyasztói csoport konstrukció lényeges elemeivel.

Mint azt a hivatal a nedoljonbe.hu oldalon leírja: a fogyasztói csoport tagjai lényegében egymásnak adnak kölcsön. Mindenki rendszeresen befizet egy bizonyos összeget, majd az így összegyûlt megtakarításból megvásárolják a szerencsés tagnak az általa kiszemelt terméket, autót, lakást vagy más nagy értékû dolgot. Akár szerencsével jár egy tag, akár nem, tovább kell fizetnie a számára meghatározott törlesztést egészen addig, amíg a csoport minden tagja hozzá nem jut az általa megszerezni kívánt áruhoz vagy szolgáltatáshoz.

Az ilyen hirdetésekkel megcélzott fogyasztók jellemzõen pénzügyi nehézségekkel küzdenek, nem juthatnak hitelhez. Az átlagosnál kiszolgáltatottabb, sérülékenyebb helyzetben vannak, így különösen érzékenyen reagálnak a hitelezési lehetõséget kínáló reklámokra - írta a hivatal.

A GVH megállapította, hogy a 2012 szeptemberétõl 2013 decemberéig közzétett hirdetésekbõl nem derült ki egyértelmûen, hogy a három érintett vállalkozás fogyasztói csoportok szervezésével foglalkozik, és a kínált konstrukcióban nem nyújt kölcsönt. Az igényelhetõ összegek, az idõtartamok, a havi részletek megjelenítésével azt a látszatott keltették a reklámok, hogy a fogyasztó azonnal hozzájuthat az általa igényelt összeghez, amelyet ezt követõen havonkénti törlesztéssel fizet vissza.

A reklámok nem adtak egyértelmû információkat a fogyasztói csoportok lényeges tulajdonságairól, például arról, hogy a fogyasztói csoport tagjai nem pénzhez, hanem vásárlói joghoz jutnak, elõtörlesztés vállalása alapján dõl el, hogy az adott hónapban ki juthat vásárlói joghoz, és arról a körülményrõl, hogy a fogyasztó nem a szerzõdéskötéskor, hanem késõbb, akár évek múltán juthat a vásárlási joghoz, s ezáltal a megszerezni kívánt dologhoz - írta a GVH.

A hivatal a bírság kiszabásakor súlyosító körülményként értékelte, hogy "a jogsértõ kereskedelmi kommunikációk közzététele idõben elhúzódott, a jogsértõ reklámok a fogyasztók széles körét érték el, a jogsértõ magatartással megcélzott fogyasztói kör részben az átlagosnál sérülékenyebb, és az érintett szolgáltatás bizalmi jellegûnek minõsül".