Ezért lenne szerinte elengedhetetlen minden pl. rákos vagy szív- érrendszeri betegségben szenvedõ beteg D-vitamin-szintjét normalizálni a kezelés mellett.
Magyarországon a felnõttek zöme D-vitamin-hiányos

A D-vitamin ugyanis hormonként funkcionál a szervezetben, hiánya esetén számos betegség kialakulásának kockázata jelentõsen megnõ. Magyarországon a felnõttek 94 százaléka D-vitamin-hiányos, 21 százalékuk pedig nagyon súlyos D-vitamin-hiányban szenved. A gyerekek adatai jobbak: kétharmaduknál észlelhetõ D-vitamin-hiány és mindössze 5 százalékuknál igen súlyos mértékû. Mindez azt jelenti, hogy 2 millió felnõtt és százezer gyerek van a legsúlyosabbnak tekintett D-vitamin-hiányos állapotban – állítja dr. Szabó András.
A D-vitamin-hiány sok betegségre hajlamosít

Ismert, hogy a D-vitamin hiánya számos betegségre hajlamosít – mondja az igazgató –, ráadásul minél nagyobb mértékû a hiány, annál nagyobb annak a valószínûsége, hogy a betegségek be is következnek. Ahogy a D-vitamin-hiányosok száma nõ, úgy az ezzel kapcsolatos megbetegedések – cukorbetegség, asztma, magas vérnyomás, sclerosis multiplex, reuma, daganatok stb. – száma is nõ.
A halálozás kockázatát is növeli a hiány

2014-ben elkészültek olyan nemzetközi összesítõ elemzések, amelyek igazolták, hogy a súlyos D-vitamin-hiányos állapot a halálozás kockázatát 50 százalékkal növeli. Az enyhe hiánynál ez az arány 10-14 százalék. Tumor esetében kétszeres a halálozási esély abban az esetben, ha a beteg nem kap D-vitamint és ezért hiányállapotban is szenved.

A kardiovaszkuláris betegségek (infarktus, agyvérzés, érelmeszesedés) esetében kiderült, hogy még jobban csökkenti a halálozás kockázatát a D-vitamin-kúra, mint a tumorok esetében. Ezen kívül a cukorbetegség, a sclerosis multiplex és autoimmun betegségek esetében is jelentõsen növeli a túlélést. Az adatok alapján dr. Szabó András szerint egyértelmû: szakmai alapelv minden beteg D-vitamin-szintjét normalizálni.
Minden beteg D-vitamin-szintjét normalizálni kell

Sajnálatosnak nevezte, hogy ez a probléma évtizedek óta ismert, mégsem ment még át a szakmai gyakorlatba. 2006 óta érvényben van az a szakmai irányelv, miszerint a vesebetegek D-vitamin-szintjét normalizálni kell. Ennek ellenére egy 2013-ban végzett felmérés szerint a magyar vesebetegek 3%-a kapott D-vitamint. Szerinte erre fel kell hívni az orvosok figyelmét, és a betegeket is tájékoztatni kell. Azt tanácsolja, hogy háziorvosukkal beszéljék meg ezt a lehetõséget, írassanak fel receptre D-vitamint. Ez azért is tanácsos, mert több készítményt is lehet recept nélkül kapni, de az adagolást érdemes orvossal megbeszélni.
Tévhitek

Sokan azt gondolják, hogy a multivitamin tartalmaz megfelelõ mennyiségben D-vitamint – ez nem igaz.

A gyógyszerellenesek szerint egyen mindenki pl. szardíniát, csukamájolajat, lazacot, gombát stb. és így tudja fedezni a D-vitamin-szükségletét. Ezekbõl azonban hatalmas mennyiséget kéne enni naponta, tehát élelmiszerrel nem lehet bevinni a szükséges mennyiséget.

Amerikában széles körben elterjedt, hogy tejbe, tejtermékekbe tesznek D-vitamint, Magyarországon is vannak ilyen termékek, csak még kevés.

Forrás: Semmelweis Egyetem Médiasarok