Firniksz Judit, a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédje hangsúlyozta: alapvetõ ellentmondások feszítik jogi szempontból a törvényt, jelenlegi állapotában számos olyan kérdés merült fel, amelyek a törvény betartását ellenõrzõ fogyasztóvédelmi hatóság értelmezésére vannak bízva.

A törvény hatálya kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozik, a vasárnapi nyitva tartás tilalma pedig az üzletekre, tehát közvetetten vonatkozik a kiskereskedelmi tevékenységre – fejtette ki a jogász. Sok kiskereskedelmi tevékenységet azonban nem üzletben végeznek, mondta, példaként említve, hogy lehet értékesíteni közterületen, a bevásárlóközpontok nem üzletnek minõsülõ területein, és lehet szó csomagküldésrõl, házhoz menõ, vagy webshopon keresztüli értékesítésrõl.

A 200 négyzetméter alatti, családi üzletekre vonatkozó kivétel esetén is számos írásbeli bizonyítékot kell bemutatni az esetleges ellenõrzés során – hívta fel a figyelmet Firniksz Judit. Mivel a törvény szerint csak a tulajdonos, vagy segítõ családtagja - közeli hozzátartozója - láthat el személyesen tevékenységet, teljes bizonyító erejû magánokirattal kell nyilatkozni errõl a tényrõl. Kétség esetén ráadásul a hatóság kérhet közjegyzõi pecséttel ellátott közokiratot is – tette hozzá. A vizsgálatkor be kell mutatni a társaság alapító okiratát, a házassági anyakönyvi kivonatot és az üzlet mûködési engedélyét is - mondta. Csak olyan kft jöhet szóba, amelynek természetes személy a tulajdonosa, hiszen jogi személy nem tud kiszolgálni – vette át a szót Szûcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédje. Ezen kívül a bolt üzemeltetéséhez megfelelõ képesítés, kereskedelmi végzettség igazolása is szükséges az egész családnak – tette hozzá.

Szûcs László szerint a törvény „borítékolhatóan” munkaerõ-felesleg kialakulásához vezet. Mivel a kereskedelemben a fluktuáció viszonylag magas, akár az évi 20-30 százalékot is eléri, viszonylag gyorsan leépíthetõ a létszám, ha az elmenõk helyébe nem vesznek fel új munkavállalót – mondta. A munkáltató szempontjából a legegyszerûbb „megszabadulni” a kölcsönzött munkaerõtõl és a diákmunkásoktól – jegyezte meg.

A vasárnapi munkavégzés az 50 százalékos bérpótlék miatt eddig preferált munkavégzésnek minõsült – mondta. Mivel a hétköznap este 6 óra után végzett munkáért 30 százalékos bérpótlék jár, még ha hetente többször is sor kerül esti munkavégzésre, a jövedelem kisebb mértékben akkor is csökkenni fog – vélekedett Szûcs László.

Illés István, a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédje arról beszélt, hogy a vasárnapi zárva tartásról szóló jogszabály közvetetten az ingatlanpiacra, azon belül a kiskereskedelmi üzletek bérletének piacára is hatással van. A bérleti szerzõdésen keresztül ugyanis a bérbeadó és bérbevevõ tartós jogviszonyban van a legtöbb esetben, ahol a felek közötti egyensúly jelentõsen függ a jogszabályi környezettõl – fejtette ki. A bérlõ a nyitvatartási szabályok változása miatt a szerzõdéskötési állapothoz képest kedvezõtlenebb helyzetbe kerül az árbevétel csökkenése miatt – mutatott rá Illés István.

A megoldás egy kivételes jogvédelmi eszköz, a bírói szerzõdésmódosítás lehet, amire akkor kerülhet sor, ha a körülményváltozás a szerzõdéskötést követõen következik be és sérti valamelyik fél - jelen esetben a bérlõ – lényeges és jogos érdekét. Ezen kívül a 2014-tõl érvényes újabb szabályozás szerint szükséges egyebek mellett az is, hogy a körülményváltozás haladja meg a bérlõ rendes üzleti kockázatát – tette hozzá. A bíróság mérlegelésén múlik, hogy mennyiben terheli át a bérbeadóra a kötelezõ zárva tartás miatti bevételkiesést – jegyezte meg.