Jelentõsebb csapadék nélkül, már a tavasz jegyében, jelentõs felmelegedéssel zárult április második hete. Ennek ellenére továbbra is több ízben alakult ki kiterjedt fagy a térségben, nem csupán a talaj mentén.
Erõteljes párolgás

A hetek óta tartó csapadékszegény idõjárásnak köszönhetõen tovább apadt Kelet-Magyarország talajainak nedvességkészlete, különösen a felsõ 20-30 cm-es rétegben. A potenciális párolgás az egyre magasabb hõmérséklet és a gyakorta szeles idõ következtében már fokozottabb volt, elérte a napi 2-3 millimétert is. Az idõszakban lehullott mindössze 0-2 mm csapadék tehát egy átlagos áprilisi nap párolgásának fedezésére sem volt elegendõ. A talaj 1 méter mélységû szelvényébõl a szabadföldi vízkapacitás eléréséig mindösszesen 40-70 millimétert kitevõ nedvesség hiányzik a térség tekintélyes hányadán. A hiány a Hajdúháton a legnagyobb, Biharban kedvezõbb a helyzet.
Dinamikus melegedés

A hét eleji hûvös idõt követõen dinamikus felmelegedés kezdõdött, az addigi 10 fok körüli értékekrõl fokozatosan 20-23 fokig emelkedett a hõmérséklet a kora délutáni órákban. A legmelegebb a hét utolsó napja volt, akkor Hajdú-Bihar délkeleti részein már a 25 fokot is megközelítette a napi maximum. Nem voltak azonban enyhék az éjszakák: sokfelé fordult elõ mérsékelt, helyenként erõsebb fagy. Összességében 2-5 napon regisztráltunk 2 méteres magasságban is 0 fok alatti hõmérsékletet, a talaj mentén ennél több alkalommal is fagyhatott. Az idõszakban bõséges napsugárzás segítette a vegetáció beindulását, a napfényes órák száma átlagosan másfélszerese volt az ilyenkor várhatónak. A száraz talajfelszín ennek hatására gyorsan melegedett, a hét kezdetén mért átlagosan 5-7 fokról néhány nap alatt 10°C fölé emelkedett a napi középérték 5 cm-es mélységben. Ezzel párhuzamosan a napi közepes léghõmérséklet megközelítette a 15 fokot a hét legvégére. A jelentõs felmelegedés következtében egyre intenzívebb volt a vegetáció fejlõdése, a fokozott vízfogyasztás pedig néhol már a vízhiány tüneteit idézte elõ. Különösen a sekélyen gyökerezõ tavaszi vetések számára ajánlott tehát a „kelesztõ” öntözés, de az erõsen kiszáradó homoktalajon az évelõ kultúrák is meghálálják az eseti vízpótlást.