Amerikai tudósok felfedezték, hogy egyes betegségeknél más a gének elhelyezkedése a sejtmagban, és ez alapján meg lehet különböztetni a rosszindulatú szöveteket a normálisaktól.

Az amerikai Országos Rákintézet (NCI) kutatói azt találták, hogy az invazív emlõrákszövetekben más a gének térbeli elhelyezkedése a sejtmagban, mint a normális szöveteknél. Sõt, egyetlen génnek, a HESS jelûnek az elhelyezkedésébõl "közel 100 százalékos pontossággal" lehet azonosítani az emlõrákszövetet.
A felfedezés új diagnosztikai módszer elõtt nyitja meg az utat, bár a felfedezõk szerint még szélesebb körû kutatásra van szükség.

A tanulmány készítõi 11 normál emberi emlõszövetmintát és 14 invazív emlõrákszöveti mintát elemeztek, ezekben összesen 20 gént vizsgáltak.
A kutatók remélik, hogy ha megállapításukat nagyobb számú szövetmintán végzendõ vizsgálatok is igazolják, akkor hasznos molekuláris rákjelzõt találtak. A jövõben - ha a mammográfiai vizsgálat rákra utaló eredményt ad - elsõként a sejtmagbeli génelhelyezkedést kellene megnézni. Az eredmény nem függ szubjektív kritériumoktól vagy a vizsgálatot végzõ személy jártasságától.
Az új diagnosztikai eljárás nemcsak emlõrák esetén használható, hanem minden olyan ráknál, amelynél specifikus térbeli génelhelyezkedés azonosítható.
A felfedezésrõl a Journal of Cell Biology címû tudományos folyóirat hétfõi számában jelent meg tanulmány.