2024. április 26. Péntek, Ervin.
 
Szja és szuperbruttó: nem kell mindenkinek nyilatkozniaForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2012-05-04 18:10:34
Budapest, 2012. május 4., péntek (MTI) – Akinek csak egy munkaadótól van jövedelme, nem kell nyilatkoznia arról, ha az meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot – egyebek között ezt is tisztázza az adószabályokat módosító, törvénytervezet.

A kormány honlapján megjelent az adószabályokat módosító törvénytervezet, amihez magyarázó megjegyzéseket juttatott el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-hez. A tárca jelzi, a változtatások egyértelmûsítik és koherensebbé teszik a szabályozást.

A személyi jövedelemadó törvény – a szuperbruttósítás miatt – 27 százalékkal megemeli az adóalapját annak, akinek a jövedelme meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Azért, hogy a munkaadó a megemelt adóalap után tudja levonni a 16 százalékos szja-t, az adózónak nyilatkoznia kell arról, hogy a jövedelme meghaladta az elõbbi összeget.
A régi szabályozás szerint nem volt egyértelmû az, hogy nem kell mindenkinek nyilatkoznia, akinek a jövedelme meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Ezért a tervezet szerint csak annak a magánszemélynek kell nyilatkozatot tennie, akinek a jövedelme évközben már meghaladta a jelzett összeget, és erre a korábban megszerzett jövedelmére nem számoltak adóalap-kiegészítést.
Erre azért van szükség, hogy az szja-bevallás benyújtásakor ne legyen különbség a jövedelem tényleges adója és az abból levont adóelõleg között. Az új szabály az egy munkáltatótól – kizárólag munkaviszonyból – származó jövedelmet szerzõ magánszemélyekre nem vonatkozik, így nekik ilyen adóelõleg nyilatkozatot nem is kell tenniük.

A járuléktörvényhez egy olyan – visszamenõleges hatályú – szövegpontosítási javaslatot tesz a kormány, amely egyértelmûvé teszi, hogy a korhatár elõtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban, illetve balettmûvészeti életjáradékban részesülõ személyeknek nem kell saját maguk után havi 6.390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük. Õk – más tb- vagy szociális ellátásban részesülõkhöz hasonlóan – alanyi jogon jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, és utánuk az állam fizeti meg a járulékot.

Regisztrációs adótétel

A regisztrációs adótétel összegének egyik tényezõje a gépjármû környezetvédelmi osztálya. A regisztrációs adóról szóló törvény még az osztályba sorolásról szóló miniszteri rendelet egy korábbi, 2007. február 5-i állapotára utal. Azóta azonban a rendelet újabb környezetvédelmi osztályokkal egészült ki, így indokolt a törvényben a rendelet hatályos szövegére utalni, amit a tervezet meg is tesz.
A jövõben nem minõsülhet az adószám megállapítását megakadályozó, kizáró oknak az az adótartozás, amely jogerõs adóhatósági határozaton alapul, de a határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidõ még nem telt el. Ugyanez vonatkozik arra is, ha az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerõsen még nem zárult le.

Az adóhatósági iratok kézbesítésével kapcsolatos a következõ változás: a kézbesítési vélelem beálltáról az adóhatóság az ügyfélkapunk keresztül értesíti az adózót, illetve a NAV honlapján is 15 napra közzétételre kerülnek az irat tényleges átvételét elõsegítõ adatok. Szintén az adózók számára kedvezõ változás, hogy a vélelem megdöntésére irányuló kérelmet a NAV honlapján való közzétételtõl számított 15 napon belül akkor is be lehet nyújtani, ha egyébként a határidõ már eltelt volna, vagy abból 15 napnál kevesebb lenne hátra.

A különadóról

A különadótörvény módosításának legfõbb indoka, hogy átültesse abba a kormány és a bankszövetség közötti megállapodást. Az említett megállapodás alapján ugyanis – a hitelezési aktivitás növelése érdekében – a pénzügyi intézmények levonhatják a 2012-es különadó alapjukból a következõ tételeket: a mikro-, kis- és középvállalati szektornak nyújtott, a magánszemélyeknek lakóingatlan fedezet mellett nyújtott, továbbá az uniós pályázati támogatással érintett projektekhez az önerõ kiegészítéséhez, valamint elõfinanszírozáshoz nyújtott hiteleik éves növekményét.
A különadótörvény módosítását indokolja továbbá, hogy a megállapodás aláírása óta eltelt idõszak rávilágított arra, hogy az egységes értelmezés érdekében a törvény szövegpontosítására van szükség. Így különösen, a kormány és a bankszövetség közötti megállapodás alapján, a pénzügyi intézmények minden végtörlesztés miatti veszteséget figyelembe vehetnek a levonható – a veszteség 30 százalékában meghatározott – összeg meghatározásakor. Ez független attól, hogy a veszteség a számviteli szabályok alapján mikor keletkezett.

A múlt õsszel benyújtott adómódosítás elõírta, az áfaalanyok kötelesek nyilatkozni az olyan, általuk kibocsátott és befogadott számlák adatairól, melyekkel kapcsolatban áfát hárítottak át vagy vontak le (ez az úgynevezett belföldi összesítõ jelentés). Elsõ alkalommal a belföldi összesítõ jelentést csak a 2013-ra vonatkozó bevallással együtt kell majd kitölteni – ezzel kellõ felkészülési idõt kaptak mind az adózók, mind pedig az adóhatóság.
A tervezet – annak érdekében, hogy az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó adminisztrációs terheket csökkentse – a belföldi összesítõ jelentésben számlánként részletesen jelentendõ adatokat – például a partner adószámát – értékhatárhoz (500 ezer forint áthárított áfához) köti. Ehhez kapcsolódik a javasolt módosítás is: 2013-tól fel kell tüntetni a számlán a vevõ adószámát, ha az áthárított adó az 500 ezer forintot eléri.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!