Ebbõl kifolyólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fontosnak tartotta felhívni a figyelmet a diákok munkavállalásával összefüggõ legfontosabb adózási szabályokra. 

A Munka törvénykönyve szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. A gyámhatóság engedélye alapján egyes kulturális, mûvészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. Az iskolai szünet idõtartama alatt viszont azok a 15. életévüket betöltött tanulók is dolgozhatnak, akik általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszerû képzésben tanulnak.

A munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel. Az adókártya igényléséhez a 12T34-es nyomtatványt kell kitölteni és eljuttatni az adóhatósághoz. A nyomtatvány beszerezhetõ az ügyfélszolgálatokon vagy letölthetõ a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu) is. A kártya igénylése ingyenes.

A tanuló - mindenki máshoz hasonlóan - alkalmazható:

- munkaviszonyban;
- munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerzõdéssel);
- egyszerûsített foglalkoztatás keretében, háztartási alkalmazottként (például babysitter).

Az elõbbieken túl több, kizárólag a diákok munkavállalásához kötõdõ foglalkoztatási forma is létezik: az iskolaszövetkezetben nappali rendszerû oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tag munkavégzése, tanulószerzõdés, a hallgatói szerzõdés és az együttmûködési megállapodás alapján történõ munkavégzés.

A foglalkoztatás legjellemzõbb esete, amikor a tanuló munkaszerzõdés alapján munkaviszony keretében végez munkát. A személyi jövedelemadóról szóló törvény nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelemnek tekintendõ, mint bármely más munkavállaló esetében. A bérjövedelem nem önálló tevékenységbõl származó jövedelemnek minõsül, amellyel szemben költség nem számolható el.

A munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni és megfizetni a személyi jövedelemadó-elõleget. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek 2 millió 424 ezer forintot meghaladó részét adóalap-kiegészítés terheli (szuperbruttósítás). Amennyiben a tanuló összes összevonás alá esõ jövedelme ezt az értékhatárt meghaladja (például azért, mert van ingatlantulajdona, amit bérbe ad), akkor célszerû a munkáltató részére nyilatkozni arról írásban, hogy a bér egészére kéri az adóalap-kiegészítést (az adóalap-kiegészítés a jövedelem 27 százaléka). Diákok esetén ilyen nyilatkozattételre csak ritkán kerülhet sor, hiszen jellemzõ jövedelmük az ösztöndíj, az pedig adómentes jövedelem, amit bevallani sem kell. Az összevont adóalap után 16 százalék adót kell fizetni.

Fontos tudni, hogy a közép-, illetve felsõfokú oktatási intézményben nappali rendszerû oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulók, hallgatók egészségügyi szolgáltatásra jogosultak. A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló - más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan - azonban a társadalombiztosításról szóló törvény szerint is biztosítottá válik, és a már említett természetbeni egészségbiztosítási ellátáson túl a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, ennek részeként pénzbeli ellátásokra - így például táppénzre, nyugdíjra - is jogosultságot szerez.

A tanulónak juttatott járulékalapot képezõ jövedelem után ezért a tanuló 8,5 százalékos mértékû egészségbiztosítási- és munkaerõ-piaci járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ezeket a járulékokat nem a tanulónak, hallgatónak kell megállapítania és befizetnie, azt tõle a munkáltatója vonja le és gondosodik annak az adóhatóság felé történõ befizetésrõl, bevallásáról is (a tanulónak ezzel kapcsolatban kötelezettsége nincs).

A munkavégzés másik tipikus esete a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzett diákmunka. Ide tartozik, ha a tanulóval megbízási szerzõdést kötnek. A megbízási szerzõdés alapján kapott díjazás önálló tevékenységbõl származó jövedelemként lesz adóköteles. A munkaviszonyból származó jövedelemmel ellentétben az önálló tevékenységbõl származó bevétellel szemben széles körû költségelszámolás lehetséges. Ennek kétféle módja van: a tételes-, illetve a bizonylat nélküli költségelszámolás.

Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült, a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költségét számlával kell igazolnia. A másik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, melynek érvényesítéséhez nincs szükség számlákra. Ilyenkor a bevétel 90 százaléka minõsül jövedelemnek. Jellemzõen a nyári szünetben folytatott tevékenységek jelentõs költségeket nem keletkeztetnek a diákoknál, így leginkább a 10 százalék költséghányad alkalmazása célszerû az adóalap számítása során.

Az önálló tevékenység ellenértékének (megbízási díjnak) kifizetésekor a diák nyilatkozhat a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásáról. Ellenkezõ esetben a kifizetõ automatikusan a 10 százalékos költséghányad figyelembe vételével állapítja meg az adóelõleget. Az adó alapját - munkaviszonyból származó jövedelemhez hasonlóan - a jövedelem után kell megállapítani. Az adó mértéke ebben az esetben is 16 százalék.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízási jogviszony) keretében foglalkoztatott diákok a munkaviszonytól eltérõen nem lesznek automatikusan biztosítottak. Ilyenkor a biztosítottá válás törvényben elõírt feltétele, hogy a foglalkoztatott diák havi díjazása elérje a tárgyhónap elsõ napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra nézve annak 30-ad részét. Jelenleg a minimálbér összege 93 000 forint, melynek 30 százaléka 27 900 forint.

Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 10 százalékos mértékû nyugdíjjárulékot, valamint összesen 7 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. A járulékokat ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le és vallja be az adóhatóság felé. A foglalkoztató a tanuló számára a levont járulékokról minden esetben igazolást köteles kiadni.

Abban az esetben, ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diák havi díjazása nem éri el a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, biztosítási jogviszony nem jön létre. A tanulótól ilyen esetben nem von le a megbízó egyéni járulékot.

A diákmunka egyszerûsített foglalkoztatás keretében is végezhetõ, a tanulókat érintõen az errõl szóló törvény nem tartalmaz különleges elõírásokat. Egyszerûsített módon létesíthetõ munkaviszony mezõgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára.

Alkalmi munkának minõsül a munkáltató és a munkavállaló között az összesen legfeljebb öt egymást követõ naptári napig, egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott idõre szóló munkaviszony. Ezekben az esetekben a foglalkoztatással kapcsolatos közterhet a munkáltató fizeti, a munkavállaló diákot nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és munkaerõ-piaci járulék, egészségügyi hozzájárulás és személyi jövedelemadóelõleg-fizetési kötelezettség nem terheli.

Az egyszerûsített foglalkoztatás keretében végzett munka ellenértéke az Szja törvény rendelkezése szerint munkaviszonyból származó, ezen belül bérjövedelemnek minõsül. A munkavállalónak az egyszerûsített foglalkoztatásból származó jövedelmérõl csak akkor kell az adóévet követõ év május 20-ig elkészítenie a személyi jövedelemadó bevallását, ha külföldi személy vagy ha az egyszerûsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adott évben meghaladja a 840 ezer forintot, illetve ha az egyszerûsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett egyéb, adóbevallási kötelezettség alá esõ jövedelme is volt. A nyári szünetben dolgozó diákok esetében ez a legtöbb esetben azt jelenti, hogy nem kell bevallást benyújtatniuk az adóévet követõen, mivel a nyári keresetükön túl csak ösztöndíjuk van.

Az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja nem minõsül biztosítottnak, ezért az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkával összefüggésben a tanulónak járulékfizetési kötelezettsége nincs. A részére kifizetett összeg munkaviszonyból származó jövedelemnek minõsül, amelyre vonatkozó szabályokat már feljebb ismertettük.

A kifizetések igazolása

A munkáltatónak, kifizetõnek a kifizetéskor igazolást kell adniuk a kifizetett összegrõl, a levont személyi jövedelemadó elõlegrõl, az egyéni járulékokról. Adóévi összesített igazolást is kell kapnia a magánszemélynek az elõzõkrõl az adóévet követõ év január 31-éig.

Mi a helyzet a háztartási munkavégzéssel?

Háztartási munkának minõsülnek a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élõ személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következõ tevékenységek: lakás takarítása, fõzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás.

Amennyiben a tanuló, hallgató háztartási alkalmazottként ilyen munkát végez, akkor nem lesz biztosított, és az e tevékenységéért kapott jövedelme után adó- és járulékfizetés nem terheli. Adózással kapcsolatos kötelezettség csak a munkáltatónál jelentkezik. Ha a háztartási alkalmazott kéri, a munkáltató köteles a kifizetett munkabérrõl igazolást adni.

Noha nem kötõdik szorosan az adóügyekhez, de a NAV fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra, hogy ha valaki bármilyen munkát kíván vállalni, akkor csak alapos átolvasás után írja alá a szerzõdést. Az ugyanis nemcsak jogokat, hanem kötelezettségeket is tartalmaz.