A városi cím új távlatokat nyitott: a kis-sárréti települések természetes vonzáskörzeti központja lett.
Dél-Bihar a megye leghátrányosabb területe, ezért messiásként várják oda a befektetõket; jó lenne megállítani az elvándorlást, hiszen sok fiatal, sõt középkorú is külföldön vállal munkát – mondta szerkesztõségünkben Tóth Ferenc, Komádi polgármestere.
A közel hatezer lakosú kistelepülés irigylésre méltóan fejlett infrastruktúrával rendelkezik…
Tóth Ferenc: A 90-es évek elejének kiemelkedõ infrastrukturális fejlesztései jelentõs mértékben megváltoztatták a település adottságait. A városban jól kiépített infrastruktúra és jól mûködõ intézményhálózat van. Teljes úthálózattal és vezetékes gázzal rendelkezünk, a szennyvízhálózat 2003 óta kész . A megszépült oktatási-nevelési intézmények mellett büszkén mondhatom a mûfüves pályát, a többfunkciós sportudvart – jövõre az oktatás valamennyi épülete teljesen megújul.
A funkcióbõvítõ beruházások megtérülését miben látja?
Tóth Ferenc: Fõ feladatunknak érzem a beruházások sikeres befejezését, mert hosszú távon hasznosulni kell ezeknek. Enélkül nem sok perspektívát tudunk biztosítani a fiataloknak, akik munkahelyeket várnak a leghátrányosabb helyzetû településeken is. A jövõt abban látom, hogy rendezett és kulturált kép fogadja a Komádiba érkezõket, majd szeretném, ha létesülne olyan üzem, amely több tucatnyi munkavállalót foglalkoztatna. Kormányzati segítségben is bízom.
Jelenleg melyek a jelentõs foglalkoztatóik?
Tóth Ferenc: A város lakosságának megélhetését alapvetõen a mezõgazdaság biztosítja, egy jelentõsebb ipari üzem az olasz érdekeltségû volt Eurotex Kft. utódai foglalkoztat még jelentõs nõi munkaerõt.
Egykor virágzott a könnyûipar, kendergyárunk volt, de annak utódai sem tudtak fennmaradni. A legnagyobb foglalkoztató jelenleg az önkormányzat, hiszen közel 600 embert vontunk be a közfoglalkoztatásba.
Komádit mint kereskedelmi központot említette, hogyan képzeli el?
Tóth Ferenc: Nagyszüleink Nagyváradra jártak a termékeikkel piacra. Látok abban potenciált, hogy a helyben megtermelt javakkal a komádi emberek piacot szerezzenek, illetve feldolgozóipar létesüljön a helyi föld adta javakra. Igaz, késõre ígérik, hiszen körülbelül 2020-ra várható, de európai uniós forrásokból szóba került a Gyomaendrõd-Nagyvárad vasútvonal megépítése, amely áthaladna a településünkön.
Szakiskola kialakításában is gondolkodunk, azonban ehhez is befektetõ volna szükséges, amely megmondja, hány és milyen képzettségû fiatal munkaerõre volna szüksége.
Komádi kulturális élete
Negyvenhat civil csoportunk van a sporttól a kultúráig, ráadásul aktívak, szerepelnek, összetartanak. Nemzetközi lovasnap, számos hagyományõrzõ program viszi a település hírnevét. Élõ népmûvészeti ág a komádi vászon- és fehérhímzés. A hagyományõrzõ lovasnapon került sor az elsõ bihari ízek találkozójára. A rendezvényen Komádiban és környékén tevékenykedõ, élelmiszeripari árut elõállító termelõk mutatkozhattak be. A város környéke gazdag kirándulási lehetõségeket kínál, kerékpárosoknak nyújthat kirándulási lehetõséget.