A fogyasztói csoportok szervezésével, mûködésével kapcsolatosan annyi jogi bizonytalanság tapasztalható, illetve a jogok érvényesítése terén olyan döntõ módon jelenik meg az úgynevezett szerencse-elem, hogy a fogyasztói csoportokba befizetett pénzek esetleges eltûnése esetén sem a hatóság, sem a bíróság nem tudja kártalanítani a tagokat. A D.A.S. JogSzerviz szakértõje szerint éppen a tapasztalatok alapján nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a tagok óriási kockázattal számolhatnak a befizetett pénzek tekintetében.
Dr. Vizi András szerint ki kell mondani, hogy a fogyasztói csoportok nem egy esetben az illegalitás határán billegnek - miközben egyre több ilyen csoportot szervezõ vállalkozás jelenik meg hazánkban.
Ezek a cégek sok helyen reklámozzák szolgáltatásaikat, a hirdetéseket olvasók, de még a szerzõdött ügyfelek jelentõs része azonban továbbra sincs tisztában azzal, mi is az a fogyasztói csoport. A fogyasztói csoport tagjai mondhatni egymásnak adnak kölcsön. Mindenki rendszeresen befizet egy bizonyos összeget, majd az így összegyûlt megtakarításból megvásárolják a szerencsés tagnak az általa kiszemelt terméket (autó, lakás stb.).
Akár szerencsével jár egy tag, akár nem, tovább kell fizetnie a számára meghatározott törlesztést egészen addig, amíg a csoport minden tagja hozzá nem jut az általa megszerezni kívánt áruhoz vagy szolgáltatáshoz - hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértõje.
Veszélyeztetett kör
Jellemzõen a nehéz anyagi helyzetben levõ, jövedelemigazolással nem rendelkezõ, azonnali pénzügyi segítségre szoruló emberek a fogyasztó csoportok célpontjai, akik jellemzõen a bankok számára nem hitelképes, "BAR-listás" adósok vagy nyugdíjasok. Ezek a megtévesztett emberek azért hiszik, hogy fogyasztói csoporton keresztül pénzhez jutnak, mert a fogyasztói csoportokat szervezõk reklámjai ezt sugallják.
A hirdetésekben általában a "fogyasztói csoport", a "pénzre van szüksége?", vagy a "kezes és jövedelemigazolás nélkül" kifejezések szerepelnek, egyéb információk nem. Ezek alapján az olvasó könnyen arra a következtetésre juthat, hogy azonnal készpénzt kap. A valóság ezzel szemben az, hogy a fogyasztói csoport tagjai egyáltalán nem kapnak készpénzt, csak vásárlói jogot szerezhetnek - húzta alá dr. Vizi András, aki szerint az alaposság érdekében érdemes megvizsgálni a teljes konstrukciót, hogy voltaképpen mirõl is van szó.
A vitatott konstrukció
Arról, hogy ki kapja meg a kölcsönt alapvetõen kétféle módon döntenek: elõtörlesztés vállalással és/vagy sorsolással. Az adott hónapban általában az a tag jut hozzá a vásárlói joghoz, aki a legtöbb elõtörlesztést vállalta. Ha valaki elõtörlesztést vállal elõre kifizeti a még meg sem kapott pénzösszeg egy részét. Amennyiben több ilyen tag is van, közülük sorsolással döntik el, hogy ki juthat hozzá a vásárlói joghoz, azaz a hitelhez.
Az is elõfordulhat, hogy kizárólag sorsolás alapján dõl el, hogy ki kapja meg az igényelt összeget. Tehát akinek kedvez a szerencse, az azonnal hozzájut a vásárlói joghoz, aki nem ilyen szerencsés, annak akár évekig várnia kell a sorára. Fontos tudni, hogy a csoport többi tagjának elõtörlesztés-vállalása nem kiszámítható, így a vásárlói jog mielõbbi megszerzése - a saját anyagi lehetõségeink mellett - a szerencsén múlik. Pontosan ez az a szerencse elem, amelyet a hirdetések, vagy a szóbeli tájékoztatások nem tartalmaznak - emelte ki dr. Vizi András.
Mivel a vásárlói jog elnyerésének idõpontja nagyban függ a szerencsétõl, ezért elõre ezt nem lehet tudni. Még az is elõfordulhat, hogy csak a futamidõ végén, 5, 10 illetve 15 év múlva jut hozzá az ügyfél a pénzéhez, vagy ami a leggyakoribb, hogy sosem kapja meg az ígért összeget.
Ha harminc napon belül meggondolja magát
Amennyiben az érintett szeretné felbontani a szerzõdést, akkor általában egy tízezer forint körüli adminisztrációs díj kivételével a már befizetett regisztrációs díjat és havi részletet/részleteket a fogyasztói csoportot szervezõ vállalkozás köteles visszatéríteni. Amennyiben az ügyfél "elõtörlesztést" vállal a következõ közgyûlésre, akkor következõ a közgyûlés napjáig állhat el a szerzõdéstõl. Érdemes ugyanakkor odafigyelni arra, hogy a leendõ tagoknak a szerzõdés megkötésekor általában egy-két havi részletet kell befizetniük, így az elállási idejük a közgyûlés napjáig - mely akár a szerzõdéskötést követõ napra is eshet - lerövidül.
A harminc napos határidõ leteltével, vagy a közgyûlés után a fogyasztói csoport tagja csak rendes felmondással szüntetheti meg a szerzõdést. Ilyenkor azonban a regisztrációs díjat nem kapja vissza és a már befizetett havi részleteket is csak a futamidõ végén, kamatok nélkül folyósítják majd neki.
Senki nem garantálja az ígéretek teljesülését
A D.A.S. JogSzerviz szakértõje szerint nehéz azt elõre megmondani, hogy a fogyasztó csoportok ígérete az öt-tíz éves futamidõ alatt teljesülni fog-e, hiszen ennyi idõ alatt akár csõdbe is mehet a vállalkozás. Azt is jó tudni, hogy a fogyasztói csoportokat szervezõ vállalkozások általában nem rendelkeznek a reklámokban feltüntetett összegekkel. Ezek a cégek nem állnak kapcsolatban bankokkal sem, amelyek rendelkeznének ezekkel az összegekkel.
A csoportszervezõ vállalkozás nem bank, semmilyen pénzügyi szolgáltatást nem végezhet, hitelt nem nyújthat. Kizárólag a fogyasztói csoportok szervezését és mûködtetését végzi. Mivel a fogyasztói csoportokba befizetett pénzek esetleges eltûnése esetén sem egyetlen hatóság, sem a bíróság nem tudja kártalanítani a tagokat, ezért jelentõs kockázatról beszélhetünk.