Nyolc fõ elembõl áll ugyanis a cigaretta költségszerkezete, ebbõl a legnagyobb szeletet, összesen több mint 80 százalékot a költségvetésnek járó áfa és jövedéki adó tesz ki. Egy kereskedõ 32 forintot fog átlagosan egy doboz terméken, a gyártó haszna nyolc forint. Nehéz lesz hozzányúlni a cigaretta árréséhez anélkül, hogy ne nõjön a termék fogyasztói ára. Holott a kiszivárgott hírek szerint a kormányzat a kereskedõknek átadott dobozonkénti árrés növelésével kívánja vonzóbbá tenni azokon a településeken is (több mint 1400) a nemzeti dohányboltok kialakítását, ahova nem érkezett koncessziós ajánlat.

Egy doboz cigarettán pillanatnyilag a kereskedõnek 32 forint haszna van. (A jelenlegi súlyozott fogyasztói átlagár valamivel több mint 800 forint a hagyományos füstszûrõs terméken. Ebbõl osztható vissza a kereskedõi nyereség. Természetesen a különbözõ termékeken eltérõ a végösszeg, hiszen a fogyasztói árak is szóródnak.) Ebbõl az összegbõl kell kigazdálkodnia az üzlet rezsi- és bérleti díját, az adót és járulékokat, fizetnie az alkalmazottat, ha van.

Forrás: Napi Gazdaság

A gyártó nyeresége egy doboz cigarettán átlagosan nyolc forint, míg a disztribúció, vagyis az értékesítés 16 forint körül mozog, attól függõen, hogyan alakul az üzemanyag ára. Átlagosan 64 forintból állítják elõ, ez fedezi a dohány, a papír, a füstszûrõ és a csomagolás árát. A dohánygyári munka egy doboz cigarettára vetítve 16 forint, vagyis ennyiért tölt meg 19 szálat a dolgozó. Az egyéb ráfordítások ugyancsak 16 forintba kerülnek, a többi pedig lényegében az adó.