A készpénzfelvételhez kapcsolódó illetéket 6 ezrelékre, míg az általános elektronikus pénzmozgások sarcát 3 ezrelékre növeli a kormány az eddigi 3, illetve 2 ezrelékrõl. Az adó bevezetésekor is áthárították ezt a költséget a bankok, most sem várunk mást. Kérdés, hogy mikor és mennyit fizetünk majd? Egy 200 ezer forintos kereset esetén például 3 240 forintot évente, amit nem is igazán tudunk lejjebb faragni, a Pénzcentrum véleménye szerint a valóságban ennél csak magasabb lesz az éves plusz adóteher.

A legolcsóbb számlacsomagot keresed? Nézd meg hol találod a BankRáció.hu-n.

Évente szinte mindenkinél elõfordul, hogy szüksége van nagyobb összegû készpénzre. 100 ezer forint felvétele - ami csak egy kisebb nyaralásra elég - 600 forint illetékkel jár. Több banknál is fix díjas a készpénzfelvétel, ami arra ösztönözheti az ügyfeleket, hogy egyszerre nagyobb összeget vegyenek le a számlájukról, szinte mindenre felkészülve. A legnépszerûbb számlacsomagok esetén feltételezett díjváltozásoknál nem számoltunk ezzel, de valószínûleg ezek a fix díjak is nõni fognak augusztustól, így a nagyobb összegû készpénzfelvételek egyre rendszeresebbek lehetnek. Ráadásul a megtakarításokat egyre kevésbé éri meg a bankban tartani, hiszen nem csak a kamatok csökkennek, a megtakarításra is jön egy új 6 százalékos adóteher az EHO bevezetésével. 

Mit is jelent a betétekre kirótt új adó? Lecsap a kormány a megtakarításokra

Maradhat az ingyenes kártyás vásárlás? 

A legtöbb banknál az illeték bevezetése után is maradt az ingyenes kártyás vásárlás. Egyszerûen azért, mert a bankoknak is ez a legolcsóbb tranzakciós forma, amit érdemes valamilyen módon támogatni a többivel szemben. Ez továbbra is igaz és az 1 ezrelékes adóváltozás sem tûnik olyan mértékûnek, ami indokolná az ingyenesség megszüntetését, különösen a magasabb keresetû ügyfelek esetén, akik más banki termékeket is igénybe vesznek, így az átlagosnál nagyobb hasznot termelnek. A kártyás vásárlások ingyenességének megszûnése mellett szól azonban az, hogy 3 ezrelékre nõtt a készpénz és a kártya használat közötti illetékrés, ami már alapból is elég motivációt jelenthet az ügyfeleknek, hogy az olcsóbbat válasszák. Felesleges áldozatvállalás lehet tehát az illeték átvállalása a bankoktól. Mi csak a versenyben bízhatunk, ami megakadályozhatja a bankokat a díjak emelésében, ahogy az eddig is mûködött.

A fenti diagramban szereplõ bankok például csak kevésbé használt vagy már nem is értékesített számlacsomagok esetén tették fizetõssé a kártyás vásárlást, míg az MKB (ahol fõ számlacsomagoknál is volt áthárítás) vissza is vonta a díjemelést. Még mozgalmasabb volt a tavalyi év vége, amikor a hirdetményekben több banknál is szerepelt az áthárítás, de január elsejére ezek szépen kikoptak és gyakorlatilag egy jelentõs bankszámlacsomag sem volt, ahol fizetni kellett volna januártól.

Hasonló tapogatózás indulhat el most is a bankok között, aminek az eredménye akár az is lehet, hogy már a boltban is fizethetjük az illetéket, és nem az emeléssel egyenértékû 1 ezreléket, hanem 3-at.