Szerdán, a kormányülésen lekerült a napirendrõl a bankok „puccsszerû” helyzet elé állítása, vagyis az a radikális megoldás, hogy a devizahitelszerzõdések felülvizsgálata nyomán a pénzintézeteknek egyoldalúan állják az árfolyamváltozás különbözetét, közel 1100 milliárdot – tájékoztatta a Népszabadságot a miniszterelnökhöz közeli forrás, hozzátéve: 3-5 éves idõszakban kell gondolkodni a devizahiteles „akciót” illetõen.

A napirendrõl végül lekerült radikális megoldás törvényi hátterét tartalmazta – információink szerint – a Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) 5 pontos jogi anyaga. A horvát precedens szerint az ügyfeleknek a felvételkor érvényes és fix árfolyamon kellene törleszteniük frankhitelük tõkeösszegét, a különbözetet pedig a bankoktól követelhetnék az ügyfelek, egyéni jogi eljárásban. Ez az érintett bankszektor számára ezermilliárdos nagyságrendben jelentene pluszterhet. De a KIM-anyag a fix törlesztõrészletek meghatározására, a futamidõ meghosszabbítására, illetve a kamatszabályozásra is elkészítette a jogi részt, de az árfolyamrés-változatra is.

A kormányülés után Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a távirati irodának nyilatkozott arról, hogy tárgyalásokat kezd a hazai devizahitelezésben érintett hitel- és pénzintézetekkel. A kormány szerint ugyanis „az idõbeni és teherviselési szempontokat is figyelembe véve” ki kell vezetni a hazai hitelpiacról a lakáscélú devizaalapú jelzáloghiteleket. Másrészt olyan helyzet létrehozása a cél, amellyel a forinthitelt választók nem járhatnak rosszabbul, mint ha a hitelfelvételkor devizakölcsönt vettek volna fel. – A devizahitelekbõl fakadó helyzet olyan gazdasági és társadalmi kockázatot jelent, amellyel az ország hosszú távon nem tud együtt élni – mondta Varga Mihály, de konkrétumokról nem beszélt.

Munkatársunknak a kormányülésen elhangzottakról is beszámoltak. Forrásaink azt mondták, a kormány nevében Varga Mihály ma megbeszélést kezdeményez Patai Mihállyal, a bankszövetség elnökével, akit nyilván tájékoztat a kormányülésen megfogalmazott devizahiteles-megoldási javaslatokról, a jövõ héten pedig tárgyalássorozat kezdõdik, hogy megvitassák a konkrétumokat is.

A szektor egyik prominense a Népszabadságot úgy tájékoztatta, hogy „megbeszélések általában is zajlanak”. Egy kormányközeli forrásunk a devizahitel-szerzõdések felülvizsgálata kapcsán a Magyarországról alkotott „pénzpiaci összképre” hívta fel a figyelmet, rámutatva: amikor egy ország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, három százalék alatt képes tartani a hiányt, mérsékli az államadósságot, illetve legalább 1 százalékos gazdasági növekedéssel számolhat, nem lenne szerencsés vállalni azt a kockázatot, hogy „a piacok elhidegülnek, a bizalom elpárolog”, mert váratlanul egy „kézigránátszerû” óriás teher repül a bankszektorra 1000 milliárdos nagyságrendben.

A kormányülésen információink szerint a KIM elõterjesztése mellett meghallgatták a nemzetgazdasági tárca által készített 7 pontos értékelést arról, hogy a devizahiteles-akció különbözõ verziói milyen kockázatokkal járnak, és milyen költségvonzattal. A Varga Mihály vezette NGM egy 4 pontos javaslatot is letett az asztalra: az elsõ pont az árfolyamrés-megoldásról szól. A bankok számára kedvezõbb változat lenne, ha az árfolyamrés alkalmazásából származó bevételük visszafizetésénél a középárfolyamot kellene alkalmazni. Ez ugyanis nem a korábban kalkulált 80-100 milliárdos tételt jelentené, hanem csak 50 milliárd forintot.

A másik NGM-javaslat a legrosszabb adósok körére vonatkozna. A harmadik pont a magáncsõd intézményének a megvizsgálását vetette fel. A negyedik azt a lehetõséget vizsgálja, hogy minden devizahitelesnek kötelezõen be kellene lépnie az árfolyamgátrendszerbe. (Ezt tavasszal Matolcsy György jegybankelnök már felvetette a kormánynak. Eszerint az adós a belépéstõl számított 5 évig fix árfolyamon törleszt, a rendszerbe csak az léphet, akinek nincs 90 napot meghaladó tartozása a bank felé.)

Kérdés, a bankok mit tudnak vállalni a lakáscélú devizaalapú jelzáloghitelek esetén, a kormányzati intézkedési terv ugyanis csak erre a körre vonatkozik. Ezt Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivõ is megerõsítette tegnap, hozzátéve, a kormány a döntést a társadalmi, gazdaság és pénzügyi stabilitásra vonatkozó következmények megvizsgálása után hozza meg.

Bõvülõ adókedvezmények

Tizenegy pontból egy – a kormány tárgyalt szerdán a demográfiai akciótervrõl, és döntött a családi adókedvezmény kiszélesítésérõl is. Giró-Szász András tájékoztatása szerint az érintettek a kedvezménynek a 16 százalékos személyi jövedelemadóból igénybe nem vett részét a 7 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékból és a 10 százalékos nyugdíjjárulékból is igénybe tudják venni. Azaz érvényesült a KDNP, illetve a Fidesz javaslata is. Varga Mihály arra kapott felhatalmazást, hogy ennek figyelembevételével terjessze be a 2014-es adótörvényeket. A kormány a család- és népesedéspolitikai akcióterv következõ lépését, a „rugalmas” gyed kérdését szeptember közepén tárgyalja – tette hozzá a szóvivõ.

A kormány tehát annak ellenére is csak egyetlen pontról döntött, hogy az elé kerülõ koncepció a szocpol megemelését, illetve a friss diplomások helyzetbe hozását is tartalmazta. Lapunknak a kormányülést követõen azt mondták, Orbán Viktor a felelõs kormányzásra hívta fel a figyelmet; aminek az az olvasata, hogy más intézkedések költségvetési fedezete egyelõre nem látszik. Azt forrásunk bizton állította: az elsõ gyerek utáni prémiumot, azaz hogy a baba megszületésekor közel 300 ezer forintos támogatás jár, nem vezetik be. A szocpol felemelését viszont nem zárta ki.