Bajban van a devizahiteles, nem bírja fizetni a lakáshitelét, ezért új, átmeneti könnyebbséget hozó feltételekben állapodik meg a bankjával. A történet eddig - évek óta - általánosnak mondható, az utóbbi hetekben-hónapokban azonban a folytatás sorozatosan gellert kap. Az adós halogatni kezdi az átszerzõdést, lemondja a megbeszélt idõpontot, nem írja alá az új feltételeket, a befizetési kötelezettségeit pedig továbbra is negligálja.

Vagyis az emberek egy része újabban kivárásra játszik. Bár fogalmuk sincs arról, hogy pontosan mire várnak, az adósmentés ügye már annyira benne van a levegõben, hogy kockáztatnak. Sokan várnak a csodára, arra, hogy történik valamilyen számukra kedvezõ fordulat, hiszen a kormány már több gombócot is lenyomott a bankok torkán, és továbbiak lenyomására készül.

Az elmúlt hetekben egymásnak ellentmondó információk láttak napvilágot arról, hogy a kormány és a bankszövetség az adósmentés milyen új módszerében gondolkodik, illetve mennyire állnak messze egymástól a tárgyalófelek elképzelései. Mindenesetre a legutóbbi nyilatkozatok szerint most pont azoknak keresnek megoldást, akiken sem a végtörlesztés, sem az árfolyamgát nem tudott segíteni.

Már 40 napos késést is nehéz behozni

A nem teljesítõ lakossági hitelek aránya a jelzáloghiteleknél 17,6-ról 18,3 százalékra emelkedett három hónap alatt, és a várva várt mentõcsomag által megcélzott devizaalapú jelzáloghiteleknél 21,2 százalékra ugrott az arány.

Egy nagybanknál arról számoltak be, hogy az adósok újabban még tárgyalni sem hajlandóak addig, amíg ki nem derül, hogy milyen állami segítségre számíthatnak. Ezzel pedig sokat kockáztatnak, mert az általános tapasztalat szerint 40 napos fizetési csúszás után már nagyon nehezen tudják behozni a tartozásukat.

A szektorban tehát újabban nem a 90 napot meghaladó tartozásoknál romlik a fizetési morál (ott már jó ideje alacsony szinten van), hanem a három hónapot meg nem haladó csúszásoknál. Ha pedig a várva várt csoda nem következik be, akkor ezek az adósok könnyen átkerülhetnek a 90 napon túliak közé is, aminek igen súlyos következményei lehetnek. A három hónapos csúszásban lévõ szerzõdést a bank már felmondhatja, és megindíthat egy olyan eljárást, amely végsõ esetben az ingatlan elvesztését hozza.

Devizában felvett lakáshitelek fizetési késedelme.

Forrás: Origo

Egy másik nagybanknál viszont éppenséggel a hosszabb ideje tartozó ügyfeleknél figyeltek meg hasonló jelenséget. Aki már jelentõs késést hozott össze, nagyon várja az újabb állami mentõcsomagot, mert kedvezõbb feltételekben reménykedik - mondták ennél a pénzintézetnél.

"Túl frissek a hírek ahhoz, hogy a késedelmes törlesztések számában jól érzékelhetõ ugrást tapasztalhatnánk. Azt viszont meg tudjuk erõsíteni, hogy az állami mentõakcióval kapcsolatos várakozások folyamatosan csökkentik a fizetési hajlandóságot az adósok egy részénél" - közölte az UniCredit. Ezzel összhangban egy másik banknál is azt hangsúlyozták, hogy az adósok többsége ki is mondja, azért halasztja a befizetéseket, mert várja, hogy megmentsék, miközben ezzel saját magának is kárt okozhat. A kormányzati kommunikáció ugyanis sokakban vak reményeket táplál, és olyanokat is hátralékossá tehet, akik a már meglévõ programokkal rendezni tudnák a helyzetüket.

A lebegtetés sokat ront a helyzeten

A trendet a követeléskezeléssel foglalkozó Intrum Justitia is megerõsíti. "Megbízásaink alapján látjuk, hogy sokan szándékosan tartják vissza a törlesztéseiket. Szerencsétlen, hogy ilyen sokáig tart a bizonytalanság, senki sem tudja, hogy az adósmentés következõ fordulójában kedvezményezett lesz-e, vagy sem" - mondja Felfalusi Péter, a cégcsoport vezérigazgatója.

A cég szerint egyértelmû, hogy a kormány korábbi akciói, a végtörlesztés és az árfolyamgát bevezetése átmenetileg javították a fizetési morált, az intézkedések után több pénz maradt a családoknál. Az újabb mentõcsomagok lebegtetése azonban ismét ront a helyzeten. "Újabban már a gépkocsi-lízingszerzõdéssel rendelkezõk is elkezdtek reménykedni, például abban, hogy forintosítják a devizahiteleiket" - mondja Felfalusi Péter.

A bajba jutott adósokat segítõ Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál is találkoznak olyan esetekkel, amikor az egy-két havi elmaradással küzdõ, áthidaló kölcsönt vagy árfolyamgátat már igénybe vett adósok további sakkozásra kényszerülnek a számláikkal, és egyre jobban bíznak a devizahitelek körüli újabb felhajtásban. Õk addig szeretnék kihúzni valahogy, amíg az újabb segítség megérkezik. "Ezek a családok már annak örülnek, hogy egyáltalán téma a devizahitelesek problémája, és akarnak rajtuk segíteni" - mondják a szeretetszolgálatnál.

A rezsit és a törlesztõt sem fizetik

Megkerestünk több közmû- és néhány távközlési szolgáltatót is, azt feltételezve, hogy esetleg csak a sorrend változott, és a hiteltörlesztés halogatásával legalább a rezsiszámlákat elõbb befizetik a családok, ám egyikük sem jelezte, hogy javult volna a fizetési morál az utóbbi hónapokban.

Igaz, a helyzet itt legalább nem romlik, vagyis a határidõre nem fizetõk aránya beállni látszik egy alacsonyabb szinten. A magyarok jellemzõen 2009-tõl kezdtek sakkozni a közmûszámlákkal (illetve a jelzáloggal nem terhelt, például autó- vagy áruhitelekkel), akkor a válság begyûrûzése miatt jelentõsen romlott a fizetési fegyelem. A családok megpróbálták minél késõbbre tolni a rezsi, illetve a kisebb kölcsönök befizetését, de a lakáshitel törlesztõjével nem mertek játszani.

Az adósok 2012-re szegényedtek el annyira, hogy már a jelzáloggal rendelkezõ tartozásaikat is elkezdték halasztani. A lakáshitel eddig mindig elsõbbséget élvezett a sárga csekkes rangsorban, most azonban ez az alapvetés is megdõlni látszik.

A kormány a korábbi nyilatkozatai szerint szerdai ülésén tárgyalt a devizahitelesek következõ mentõcsomagjáról, de döntést várhatóan csak az után hoz, hogy augusztus végéig a bankok is leteszik javaslatukat az asztalra. Az eddigi nyilatkozatok és sajtóértesülések alapján a legvalószínûbbnek az tûnik, hogy a kormány a lakáscélú, devizaalapú jelzáloghitelek durván 220 ezres létszámát karolná fel a hitelek forintra váltásával, de rengeteg a nyitott kérdés. Márpedig amíg nem derül ki, hogy végül is ki és mekkora segítséget kap, addig tovább romolhat a helyzet.