A hazai beruházások volumene a második negyedévben 4,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezzel egy hat éve tartó folyamatos visszaesésnek vetve véget. Az elõzõ negyedévhez képest viszont 0,1 százalékos visszaesést mutatott ki a Központi Statisztikai Hivatal. A nemzetgazdasági tárcánál örömtáncot járnak.

Miközben a nemzetgazdasági tárca közleményében örömtüzeket gyújt a 2007-es válság elõtti szintre visszatért beruházói aktivitás kapcsán, kiemelve a szállodák és vendéglátóhelyek felújításánál mért 80 százalékos megugrást, a lapunknak nyilatkozó elemzõk jóval óvatosabb hangot ütnek meg.

– A fordulat egyelõre statisztikai oldalon látszik, valódi trendfordulóról a területen egyelõre korai lenne beszélni – mondta érdeklõdésünkre Suppan Gergely, hozzátéve, hogy a hatszázalékos csökkenést elõre jelzõ konszenzushoz képest valóban imponáló az adat. Az is igaz, hogy már nem volt hová tovább esni, olyan alacsony a bázis – ismerte el a Takarékbank vezetõ elemzõje.

A beruházások zöme állami megrendelésre és uniós források bevonásával valósul meg, és ebben a közeljövõben sem lesz nagy változás, mert most az a cél, hogy az utolsó eurócentig ki kell söpörni a közös kasszába beragadt pénzeket. Ez gõzerõvel folyik, erre utal, hogy az út- és vasútépítéseket, felújításokat is magába foglaló szállítás és raktározás rubrikába 13,2 százalékos éves szintû pluszt jegyeztek fel a KSH statisztikusai. Számottevõen, 79 százalékkal emelkedett a beruházási volumen a víz- és hulladékgazdálkodás területén a több száz településen zajló uniós szennyvízkezelési, csatornázási projektek nyomán.

A másik oldalon, a versenyszféra beruházásainál már korántsem ennyire kedvezõ a kép. A feldolgozóiparban félszázalékos visszaesést mértek a második negyedévben, igaz, az elsõ három hónap 13,2 százalékos zuhanását tekintve ennek is örülni lehet.

Fordulatról akkor beszélhetünk majd, ha a külsõ és a belsõ fogyasztás is meglódul. Elõbbi az összes euróövezeti konjunktúramutató és bizalmi index javulása láttán biztosabbnak tûnik, de a hazai fogyasztásban sem késhet már sokáig a trendforduló. Az õszi egészségügyi és pedagógus-béremeléseket is beszámítva akár ötszázalékos is lehet az év végére a reálbérnövekedés, és ennek meg kell jelennie a fogyasztásban is – hangsúlyozta Suppan. Kérdésünkre úgy vélte, hogy nagyot húzhat a jegybank, ha a most lejáró növekedési hitelprogram folytatásával, kibõvítésével célzottan ráerõsít erre folyamatra.

Balatoni András, az ING vezetõ elemzõje arra a jelentõs arányeltolódásra hívta fel a figyelmet, ami a kormányzati és a magánszféra beruházásai között tapasztalható. Amíg az uniós források bevonásával folyó állami beruházásoknál 27,9 százalékos éves bõvülést mértek, addig a vállalati szféra aktivitása csupán 2,6 százalékkal nõtt. Utóbbi így is egy lassú fordulat elsõ jeleként értelmezhetõ, de hurráoptimizmusra nincs ok – utalt az elemzõ a magyar GDP oroszlánrészét elõállító feldolgozóipar stagnálására. Szebb lenne a kép, ha a válságadók sújtotta ágazatok beruházási aktivitása is javulna, de a távközlésnél mért 29,4 vagy az energetikában mutatkozó 24,8 százalékos éves mínusz egyértelmûen az intézményesített elvonások és a rezsicsökkentés miatt hiányzó fejlesztési forrásokra vezethetõek vissza.

Az építõipar most mért 21,4 százalékos elõrelépése átmeneti lehet, az elsõ Varga-csomag beruházáscsökkentõ intézkedései kapcsán az idén az eddig felhalmozott plusz jövõre könnyen eltûnhet, különös tekintettel arra, hogy a lakásépítések száma minden eddigi negatív rekordot alulmúlt.

Beruházási boom az ING vezetõ elemzõje szerint akkor indulhat meg, ha ennek a bankrendszer oldaláról is adottak lesznek a feltételei. Jelenleg ugyanis az látszik, hogy a vállalati hitelek iránt hatalmas ugyan az érdeklõdés, ennek ellenére folytatódott a második negyedévben a hitelállomány zsugorodása. Balatoni András szerint nagyon sok függ attól, hogy a kormány legújabb, még formálódó devizahiteles-mentõ csomagja mennyire terheli meg a bankrendszert.