Ezen a héten ünnepli az Egyesült Államok az elsõ holdraszállás 40. évfordulóját. "Kis lépés egy ember számára, óriási ugrás az emberiség számára" - mondta Neil Armstrong 1969. július 20-án, amikor az Apolló 11 ûrhajó leszállóegységének létrájáról a Hold poros talajára tette a lábát.

Amerika olyan idõszakban emlékszik meg nagy büszkeséggel a Hold meghódításáról, amikor a világûrbeli amerikai vezetõ szerep nagyon is bizonytalan.

A holdraszállás annak idején, a hidegháborús légkörben nagy magabiztosságot adott a vietnami háború mocsarában elmerült Egyesült Államoknak.

Az emberiség valószínûleg évezredeken át álmodott a Hold elérésérõl, a holdraszállás óta mégis szertefoszlott az az álom, hogy bármelyikünk eljuthat a Földet kísérõ égitestre.

Mindössze 12 amerikai (mind férfi) lépett a Holdra. Az utolsó 1972-ben, és az Apolló programot abbahagyták.

Egyre bizonytalanabb még az az amerikai terv is (a Konstelláció program), hogy 2020-g újra repülnek amerikai ûrhajósok a Holdra, és ott állandó személyzettel rendelkezõ ûrbázist létesítenek, a késõbbi Mars-utazások céljából.

Közben mások, Oroszország, Kína, sõt India és Japán is egyre ambiciózusabb ûrprogramba kezd.

A Konstelláció program árát 150 milliárd dollárra tervezték. De már elsõ elemének, az Arész I ûrrakétának a megépítési költsége is a csillagos égbe emelkedett az eredeti elképzelésekhez képest. Az árat 2006-ban még 26 milliárd dollárra becsülték, de tavaly már 44 milliárd dollárnál tartottak, és még ez is csak feltételezés.

Az elszabaduló költségek miatt arra kényszerült Barack Obama, az új amerikai elnök, hogy nem sokkal év eleji hivatalba lépése után elrendelje az egész program revízióját. A szakembereknek augusztusban kell beterjeszteniük az új ajánlásokat.

A NASA jelenlegi költségvetése pedig nem elegendõ az új Holdra szálló ûrhajónak az Orionnak, valamint az ûrhajót a kozmoszba szállító Arész 1 és Arész 5 rakétáknak a megépítésére. Az ûrhivatal ebben az évben mindössze 6 milliárd dollárral gazdálkodhat.

Erõsödik a szkeptikusak hangja, akik szerint a pilótás ûrhajók repülése nem hoz annyi tudományos hasznot, hogy igazolná a mérhetetlen költségeket.

A NASA az évfordulóhoz látványos akciót idõzített. Digitálisan felújította a holdraszállás idején készült videófelvételeket. Weboldalán pedig kiemelte, hogy Amerika nagy eredménye ma is látható a Holdon. "Az elsõ lábnyomok még évmilliókig ott maradnak. Mert nincsen szél, amely betemethetné õket" - olvasható a NASA site-ján.