Az öt évvel ezelõtt elfogadott elsõ éghajlat-változási stratégia fõként az üvegházhatású gázok kibocsátásával foglalkozott. A most elkészült dokumentum négy súlypontot határozott meg, a dekarbonizáció mellett az éghajlati sérülékenység területi vizsgálatát, az alkalmazkodást és az éghajlatváltozásra való felkészülést, valamint a társadalmi partnerséget - mondta Bencsik János. Az új stratégiát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete mellett, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet önálló szervezeti egységeként mûködõ NAK készítette.

A központ vezetõje elmondta: az éghajlat-változási törvény tavalyi módosítása elõírta, hogy az anyagot új szerkezetben kell beterjeszteni, ami figyelembe veszi európai uniós kötelezettségeket, valamint azt, hogy az éghajlatváltozás kedvezõtlen hatásainak következtében az elmúlt öt évben egyre szélsõségesebb idõjárás volt tapasztalható Magyarországon is. Ezek gazdasági és társadalmi szinten is érzékelhetõ anyagi károkat okoztak - közölte. A dokumentumhoz érkezett mintegy 800 véleménybõl a stratégia keretrendszerébe illeszthetõ javaslatokat beépítették - tette hozzá a NAK vezetõje.

Bencsik János felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátása az elmúlt 25 évben mintegy 40 százalékkal csökkent, elsõsorban a nehézipar leépülése és az agrártermelés visszaesése miatt. A globális éghajlat-változási folyamat azonban tovább gyorsult és ezek a hatások a medence-jelleg miatt Magyarországot erõteljesebben érintik, mint Európa más földrajzi térségeit. Emiatt nálunk alapvetõ szempont, hogy a változásokhoz való alkalmazkodásra összpontosítsunk, a kibocsátás csökkentése mellett - fogalmazott a NAK vezetõje.

Hozzátette: a szakértõi vizsgálatok szerint az ipar és a mezõgazdaság területén már csak kis dekarbonizációs lehetõség mutatkozik Magyarországon, ugyanakkor az energiatermelésben és -elosztásban, valamint az épületenergetika, továbbá a közlekedés területén van még mód az üvegházhatású gázok kibocsátásának érdemi csökkentésére. A formálódó dekarbonizációs tehermegosztás, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazása mellett, lehetõséget biztosít az ország újraiparosítására és az állattenyésztési ágazatok, s az azokhoz kapcsolódó élelmiszeripar fejlesztésére. A beérkezett szakmai javaslatok között hangsúlyosan szerepelt a természeti erõforrások, a vizek, a talaj, az erdõk, és összességében az ökoszisztéma fokozott védelme, amelyek alapvetõen meghatározzák az ezekre ráépülõ gazdasági ágazatok és közszolgáltatások alkalmazkodóképességét - ismertette Bencsik János.

A következõ, 2014-20-as európai uniós költségvetési ciklusban a közvetlen agrártámogatási és vidékfejlesztési források csaknem 30 százalékát, a többi operatív program forrásainak pedig 20 százalékát, összesen mintegy 2500 milliárd forintot az éghajlatváltozással kapcsolatos kibocsátás-csökkentési és alkalmazkodási feladatokra kell fordítani - hívta fel a figyelmet a NAK vezetõje. Hangsúlyozta, hogy alapvetõen új feladatok nincsenek. Az árvízi kockázat mérséklésére szolgáló beruházások, például egy árvízvédelmi töltés megerõsítése elõsegíti az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást.

Ugyanakkor fontos, hogy az egyszerû árvízvédelmi beruházások helyett komplex vízgazdálkodási fejlesztések valósuljanak meg, amelyek már az öntözési igényeket is ki tudják elégíteni - hozta fel példaként Bencsik János.
Kiemelte azt is, hogy az új éghajlat-változási stratégia szorgalmazza a beruházások közötti jobb összhangot, hogy kevesebb pénzbõl komplexebb, a közjó szempontjából hatékonyabb fejlesztések valósulhassanak meg minden területen.

Hogy áll a hazai klímaváltozás?

Magyarországon eddig alig ismert kórokozók terjedésével, a rákbetegségek gyakoribbá válásával és növekvõ halálozással számol egyebek mellett a második Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia vitaanyaga. Drámai hatással jár Magyarországra a klímaváltozás a következõ évtizedekben - derül ki a minap közigazgatási egyeztetésre bocsátott második Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiából. A szakpolitikai vitaanyag árnyaltabb és a legtöbb vonatkozásban sötétebb képet fest a 2008-ban elfogadott elsõ verzióhoz képest a várható kilátásokról, írja Napi.hu. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) álláspontja pedig szerint egyre inkább bizonyos, hogy e szélsõséges és veszélyes jelenségek egyértelmûen az emberi beavatkozás miatti éghajlatváltozás rovására írhatóak.

Az új évezred elsõ évtizedében - a 2005-ös év kivételével - mindegyik év átlaghõmérséklete meghaladta az átlagot (az 1971-2000-es normál értéket), a 2012-es nyár pedig az elmúlt 112 év második legmelegebb nyara volt. A 2010-es év (959 milliméteres évi csapadékmennyiséggel) 1901 óta a legcsapadékosabb év volt Magyarországon, 2012 márciusban a szokásos csapadékmennyiség mindössze 6 százaléka, augusztusban pedig 14 százaléka hullott, ezek az 1901 óta észlelt legszárazabb hónapok voltak.

Ez okozta a márciusi havazást

Az elmúlt évtized bõvelkedik az idõjárási szélsõségekben, rekordokban, melyek némelyike százmilliárd forintos nagyságrendû károkat okozott (a várható gazdasági következményekre egy késõbbi cikkben részletesen is kitérünk majd). A Zsófia és Jolanda mediterrán ciklonok 2010 májusában súlyos villámáradásokat hoztak magukkal, és hasonló légköri jelenségek vezettek a 2013. március 15-i rendkívüli hóviharhoz (Xavér ciklon). Szintén a Kárpát-medencében egy másik jellegzetes áramlási kép is gyarapszik, az úgynevezett meridionális (déli jellegû) áramlás, ilyen vezetett a 2013-as, júniusi dunai árvíz kialakulásához.

Már az ezredforduló után született prognózisok is azt mutatták, hogy a klímaváltozásra Magyarország sérülékenyebb az átlagnál - ezt pedig a közelmúltban elkészült EU ESPON-CLIMATE projekt is alátámasztja. Ezek szerint a feltételezett globális felmelegedésnél nagyobb mértékû hõmérséklet-emelkedés várható, egyúttal jellemzõ lesz a szélsõséges vízjárás; akár egyazon évben számíthatunk súlyos aszályra és pusztító árvízre. Az ország egész területén az évi középhõmérséklet 1-2,5 fokos emelkedése valószínûsíthetõ, télen és nyáron valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk az átmeneti évszakokhoz képest. A hõmérsékleti szélsõségek közül a fagyos napok száma 35 százalékkal csökkenhet, míg hõségriadós napok száma - különösen az ország középsõ és északkeleti térségeiben - több, mint 30 nappal gyarapodhat. A század végére az ország egészére télen a csapadék mintegy 15-20 százalékos növekedése, nyáron pedig 10-30 százalékos csökkenése vetíthetõ elõre. Az egymást követõ száraz napok száma télen körülbelül 10-15 százalékkal csökkenhet, nyáron pedig 15-25 százalékkal növekedhet.

Új fajok, mutánsok, kártevõk

Összességében a várható magyarországi klímaváltozás a hõhullámok gyarapodásával és a jelenleginél szélsõségesebb vízjárással (szárazodásra, aszályra, árvízre, belvízre vezetõ csapadékkal) jellemezhetõ. Sovány vigasz, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából helyzetünk kedvezõ. Magyarország 2011. évi üvegházhatású gáz kibocsátása 66,2 millió tonna széndioxid-egyenérték volt, amely az 1990 óta mért legalacsonyabb érték.

Az idõjárás megváltozása mélyreható, esetenként visszafordíthatatlan hatásokkal jár majd az élõvilágra. Számos faj helyi kihalásával, illetve új, köztük károkat okozó fajok megjelenésével lehet számolni a dokumentum szerint - ez a trend már napjainkban is érzékelhetõen erõsödik. Változások várhatók az egyes egyedek növekedésében, testfelépítésében, szöveteiben vagy biológiai produktivitásában. Gyakoribb mutációk, a populációk genetikai struktúrájának fokozatos átalakulása is várható, mindez pedig az ökoszisztémák stabilitására is jelentõs hatást gyakorolhat.

Különösen a hõmérsékletemelkedés kedvezhet a kártevõk elszaporodásának - különös tekintettel a megnövekedett vegetációs idõszakra és az enyhébb telek következtében a túlélõ egyedekre, lárvákra. A hõmérsékletnövekedés egyes egzotikus, a területen addig ismeretlen fajok megjelenését is eredményezheti. Számítani kell - és erre már Magyarország esetében is volt konkrét példa a gyapjaslepke 2004-2006. évi, korábban soha nem látott mértékû tömegszaporodásával - egyes károsítóknak a számukra kedvezõbb idõjárási feltételek miatti tömeges elszaporodására, amit az állományok gyengébb ellenálló képessége is elõsegíthet.

Balesetek, idegbetegségek, trópusi kórok

A dokumentum közérdeklõdésre leginkább számot tartó része az emberi egészségre gyakorolt várható hatásokat fejti ki. Az Európai Bizottság a 2007-ben kiadott Zöld Könyvben elismeri, továbbá a 2009-ben kiadott Fehér Könyvben megerõsíti, hogy a klímaváltozás káros hatásai gyorsan és veszélyes mértékben erõsödnek, s ezzel összhangban áll a 2013 áprilisában közreadott Uniós Alkalmazkodási Stratégia is.

A fõbb megállapítások a következõk:

• Elsõsorban a hõhullámok következtében növekszik a halálozás, megváltozik a megbetegedések jellegzetes megoszlása a szív- és érrendszeri betegségben, az embólia és agyvérzés kórállapotaiban, metabolikus kórképekben, továbbá a közúti balesetek elõfordulásában. A hõségriadós napoknak tulajdonítható többlethalálozás a referencia idõszakhoz (1960-1990) képest az éves szinten átlag 121-es esetszámról 2021-2050 között mintegy 121 százalékkal 267-re emelkedik, 2071-2100 között a növekedés 778 százalékos szintet ér el, ami évi 1060 esetszámot feltételez. (Érdekes módon az elsõ éghajlatváltozási stratégia a hõséghullámok, nyári melegrekordok miatt valószínûsíthetõ többlethalálozási esetek számát 2025-re országos szinten még 800-2600-re tette.)
• Emelkedik a vegetatív idegrendszer terhelése, gyakoribbá válhatnak a pszichopatológiai tünetek.
• Az élelmiszer ellátási változások és zavarok hatásaira növekszik az alultápláltság, éhezés, élelmiszerekkel terjedõ fertõzõ betegségek.
• A gyakoribbá váló nyári típusú szmoghelyzetek hatására számolni kell a légúti megbetegedések terjedésével.
• Új, invazív, allergén növényfajok jelennek meg, az allergén gombaspórák szóródási ideje megnyúlik, az allergiás betegek érzékenysége változik. Az összpollenszám emelkedése miatt a hazai parlagfû allergiások becsült száma 2021-2050 között 1,277 millió fõre, 2071-2100 között 1,326 millió fõre, amely 6,4 százalékos, illetve 10,5 százalékos növekedésnek felel meg.
• Egyes kórokozók gyakoribbá válnak a szúnyogok, kullancsok, rágcsálók elterjedésével - elsõsorban a Lyme kór, a kullancsencephalitis, hantavírusok, nyugat-nílusi vírus, valamint különbözõ féregfertõzések jelenthetnek veszélyt. Hosszabb távon a szintén szúnyogok által terjesztett maláriás esetek száma nõhet. Jelentõs veszély a lepkeszúnyogok által terjesztett leishmaniasis megjelenése, valamint egyéb, Európában a legutóbbi években detektált fertõzések (Chikungunya láz, Dengue láz, Rift-völgyi láz) megjelenése.
• Növekedni fog az ivóvízzel, illetve a nem megfelelõen kezelt - elsõsorban rosszul hûtött - élelmiszerekkel terjedõ bakteriális, vírusos és protozoon fertõzések gyakorisága (a salmonellosis campylobacteriosis, hepatitis A, cryptosporidiosis). Például a salmonellosis referencia idõszakbeli éves átlagon 8090 esetszáma 2021-2050 között mintegy 8,2 százalékkal, 8489 esetszámra emelkedik, 2071-2100 között a növekedés 18,7 százalékos szintet ér el, ami évi 9311 esetszámot feltételez.
• Az UV sugárzás és a lakosság viselkedésmódjának változása (túlzott napozás, szolárium használata)növeli a bõrdaganatok kockázatát: a tudósok a bõrdaganatok 5 százalékos többlet növekedését jelzik elõre 2050-re az északi félteke 45. szélességi fokára vonatkoztatva, míg az USA-ban 10 százalék növekedést jeleznek. A felhõképzõdés csökkenése, a nyári anticikloniális idõjárási helyzetek elõre jelzett gyakoribbá válása következtében megnövekedõ UV-B sugárzás miatt hazánkban is emelkedhet a melanoma morbiditás: ezt már 2001-2010 között észlelni lehetett (1300 esetrõl 2398-ra emelkedett az éves új esetek száma).
• Növekedni fog a mérgezõ származékokat termelõ gombák aránya. Ez új rosszindulatú daganatok és idült toxikus károsodások kialakulását fogja elõidézni.

A klímaváltozás várható egészségi hatásainak becslésében meghatározó szerepet tölthet be a lakosság alkalmazkodási készségének változása, ezzel kapcsolatban azonban korlátozott mértékben állnak rendelkezésre adatok - fogalmaz az éghajlatváltozási stratégia tervezete.