Az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer a kulcs a gazdasági növekedéshez és a sikerhez – ezt mondta a miniszterelnök Japánban. Matolcsy György jegybankelnök is arról beszélt szerdán, hogy a 2010-ben végrehajtott gazdaságpolitikai fordulat alapja az egykulcsos rendszer bevezetése volt. Sok éves visszaesés után növekedésnek indult az építõipar. Fõleg az autógyáraknak köszönhetõen egyre meggyõzõbb az ipar teljesítménye, és egyre többet költenek az emberek a boltokban. Elemzõk szerint ezeknek is köszönhetõen folyamatosan javulnak a gazdaság kilátásai.

A Nemzetgazdasági Minisztérium, adó- és pénzügyekért felelõs államtitkára szerint az egykulcsos adó pozitívan hat a fogyasztásra, hiszen 2011-es bevezetése óta évente 500 milliárd forintot hagy az emberek pénztárcájában. "Tapasztalatok alapján kimondhatjuk, hogy a gazdasági válságban az egykulcsos személyi jövedelemadónak köszönhetjük azt, hogy nem keletkezett komolyabb visszaesés a hazai keresletben, sõt meg tudott indulni a kiskereskedelmi forgalom növekedése" – nyilatkozta Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.

A miniszterelnök a Japánban tartott üzleti fórumon úgy fogalmazott: a magyarországi egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer a kulcs a gazdasági növekedéshez, ez a háttere a magyar gazdaságpolitika sikerességének. "Magyarország lehetõségként tekintett a válságra, kreatív és innovatív megoldásokkal úgy növeltük a magyar gazdaság versenyképességét, hogy közben Európa egyik termelési központja lettünk - jelentette ki Orbán Viktor.

Matolcsy György szerdán azt mondta, hogy a kormány 2010-ben gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre, amelynek egyik fõeleme volt az egykulcsos adórendszer bevezetése. "Egyértelmûen igazságos adórendszer az egykulcsos, megítélésem szerint minden egyes eredményünk mögött ott van. Ki kell állnunk tehát az egykulcsos adórendszer mellett, mert az a jövedelmi többlet, ami a családoknál marad, nélkülözhetetlen volt a fogyasztási szint fenntartásához és a belsõ megtakarítási szint emeléséhez" – közölte Matolcsy György. Az egykulcsos adórendszer bevezetése 2011-ben kezdõdött. Az idei az elsõ év, amikor minden munkából származó jövedelem után egységesen 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.

Orbán Gábor államtitkár korábban, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a Pénzügyi Szemlében e témában megjelent tanulmány megállapításai fõként módszertani okokból félrevezetõek, hiszen a jövedelmi helyzet vizsgálata során a szerzõk nem tértek ki a háztartási jellemzõkre, számos intézkedést figyelmen kívül hagytak, és nem vették figyelembe az érintettek adóváltozásokra adott reakcióit sem. A Virovácz Péter és Tóth G. Csaba által jegyzett tanulmányban többek között arról írtak a szerzõk, hogy az egykulcsos szja bevezetésébõl a legtöbbet a legjobban keresõ, gyermektelen adózók nyerték, az átlagbér alatt keresõk vesztesei voltak az intézkedésnek.

Az államtitkár szerint a tanulmány egyik leglényegesebb tévedése, hogy a személyi jövedelemadó (szja) rendszer 2010 és 2013 között végbemenõ átalakítását az szja-bevallások szerinti egyéni jövedelem-eloszláson vizsgálja. Ezzel az a probléma, hogy nem családban, háztartásban gondolkodik, és ezért az egyén jövedelmének vizsgálata során figyelmen kívül hagyja a többi családtag jövedelmi helyzetét, illetve az eltartottak számát. Egyáltalán nem számoltak a tanulmányban az elmúlt években végbement bérnövekedéssel sem, pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2010 és 2013 között 14 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset, és a családi kedvezménynek köszönhetõen pedig 17,8 százalékkal nõtt a nettó átlagkereset Magyarországon.

Orbán Gábor szerint hiba figyelmen kívül hagyni a munkahelyvédelmi akció keretében bevezetett munkáltatói kedvezményeket, amelyek a leginkább kiszolgáltatott munkavállalók adóterheinek csökkenését eredményezték. Egy másik tévhit, hogy a minimálbérre bejelentett munkavállalók többsége szegény: valójában második-harmadik keresõ egy közepes vagy magas jövedelmû háztartásban - fejtette ki az államtitkár. Hozzáfûzte, hogy ezért az adójóváírás eltörlése kapcsán kijelenthetõ, hogy annak teljes összegére sok esetben a magasabb jövedelmû családokban élõk voltak a jogosultak, így nagyrészt nem érhetett célba az adórendszeren keresztül nyújtott támogatás.

"Az egykulcsos rendszer kritikusai azt is elõszeretettel elfelejtik megemlíteni", hogy 2013-tól megszûnt a kimondottan a legmagasabb jövedelmûeknek kedvezõ munkavállalói nyugdíjjárulék-plafon intézménye, amelynek következtében nem csupán az szja-rendszer, de a járulékrendszer is lineárissá vált - mondta. Orbán Gábor hangsúlyozta: a családi adókedvezmény egyéni járulékokra való, 2014-tõl esedékes kiterjesztése éves szinten további 53 milliárd forintot hagy a családoknál, ez pedig egyértelmûen hozzájárul a fogyasztói bizalom erõsödéséhez, a növekedés beindulásához.

A jelenlegi rendszerben az adózók felsõ 20 százaléka fizeti a személyi jövedelemadó mintegy 60 százalékát, tehát az adó többségét jelenleg is a jómódban élõk fizetik, nem ebben van a változás lényege - hívta fel a figyelmet. Az adókulcsok korábbi kiugróan magas mértéke a múltban az érintett réteg teljesítményének visszafogását, a jövedelmük eltitkolását vagy extrém esetben akár az ország elhagyását eredményezte - fejtette ki Orbán Gábor. Kiemelte: a 2011 elõtti adórendszer kifejezetten büntette a gazdasági szereplõk teljesítményét, eredményeit és túl sokat követelt a legálisan munkát vállaló polgároktól, ráadásul "tömegek elõtt tárta nagyra az adócsalás kapuját". A régi rendelkezések nem törõdtek a munkahelyteremtés fontosságával, és nem vették figyelembe a gyermeknevelés költségeit, így büntették a gyermekvállalást - mondta Orbán Gábor.

Ezért a kormány adóreform programja olyan adórendszeri változásokat hozott, amelyek fókuszában a munka és a családok megbecsülése áll, egyúttal mérsékli a munkavállalók és a vállalkozások adóterheit. A tapasztalatok alapján kimondható, hogy a gazdasági válságban az egykulcsos személyi jövedelemadónak köszönhetõ, hogy nem volt komolyabb visszaesés a hazai keresletben, sõt meg tudott indulni a kiskereskedelmi forgalom növekedése, ezért az új jövedelemadó-rendszer a növekedés egyik fõ motorjának tekinthetõ az államtitkár szerint. A kormány elsõdleges célja az adórendszer átalakításával az volt, hogy ne érje meg Magyarországon sem anyagi, sem erkölcsi értelemben az adózás megkerülése; ehhez egy életszerû, teljesíthetõ, munkabarát, egyszerû adórendszert kellett kialakítani.

Az adórendszer átalakítása az elmúlt 20 év legjelentõsebb adócsökkentésével biztosít elõnyt a munkát vállaló, gyermeket nevelõ családok számára, és évente mintegy 500 milliárd forintot hagyott a lakosságnál - emelte ki Orbán Gábor. Hozzáfûzte: vitathatatlan, hogy egy ilyen mértékû adócsökkentés pozitívan hat a fogyasztásra, egyúttal növelve a megtakarításokat is. A családi kedvezmény a magas fogyasztási határhajlandóságú csoportokat juttatta jelentõs többletjövedelemhez, ami elengedhetetlen volt a fogyasztói bizalom helyreállításához, amellyel a gazdaságot sikerült gyorsuló pályára állítani. A felsõ adókulcs eltörlésének kedvezményezettjei pedig jövedelmük magas hányadát takaríthatták meg. Mindkét hatás közös jellemzõje, hogy segíti a gazdasági növekedést, az elõbbi fõleg rövidtávon, míg az utóbbi hosszabb távon hat - mondta el Orbán Gábor.