Reális cél, hogy a személyi jövedelemadó egy számjegyû legyen, mint ahogy Orbán Viktor miniszterelnök is utalt rá korábban – nyilatkozta a Ma reggelben Giró-Szász András kormányszóvivõ. A kabinet képviselõje azonban hozzátette, a változtatásról csak annak ismeretében lehet majd határozni, hogy miként alakul a költségvetés, illetve a gazdaság helyzete a következõ években.

A személyi jövedelemadó (szja) további csökkentése az adózás alakításában követett világos, elõre rögzített útnak lehet majd valamikor egy következõ lépése. Amennyiben a kormány tovább tudja vinni azokat a nagyon megfontolt lépéseket, amelyek az elmúlt három évben lényegében konszolidálták ezt a területet, akkor reális célként megfogalmazható az egy számjegyû személyi jövedelemadó – hangsúlyozta ismételten Giró-Szász András.

A kormányszóvivõ szerint a csökkentés olyan középtávú terv lehet, amely tudatos gazdaság és adópolitika révén jöhet létre. Arra a sajtóban megjelent felvetésre reagálva, hogy a mostani 16 százalékos szja megvágása 500-600 milliárd forintos kiesést okozhat a költségvetésben, azt mondta, ezen logika alapján 2010-ben sem lett volna érdemes belefogni az egykulcsos adórendszerbe. Hozzátette: az egykulcsossággal és a gyerekek után igénybe vehetõ adózási kedvezményekkel – amely által lényegében bebetonozódott, hogy a gyerekre szánt költségek nem adóztathatók – hosszú távon stabilizálódott és fenntarthatóvá vált az adórendszer.

A szóvivõ azt is hangsúlyozta, a kormány által készített elõzõ három költségvetést folyamatosan vitatták idehaza és az Európai Unióban is. Nagyon érdekes, hogy a 2014-es büdzsét már jóval kevesebben vitatják, sõt, az unióban vagy a nemzetközi elemzõintézetekben Londontól New York-ig, a növekedést, az államháztartási hiányt, az inflációt, vagy akár az államadósságot tekintve lényegében egyetértenek a tendenciáival. „Kellett ez a három-négy év, hogy a magyar kormány visszaszerezze a magyar pénzpolitika, adópolitika és költségvetési politika hitelességét” – fogalmazott.

A gazdaság harmadik negyedéves 1,7 százalékos növekedése, illetve a költségvetés sarokszámainak hétfõn esedékes parlamenti elfogadása kapcsán Giró-Szász András azt mondta, a friss GDP-adat megerõsíti a kormány prognózisait – az idei és a jövõ évre megfogalmazott célokkal kapcsolatos várakozásokat is. A kabinet tervei szerint a hiány jövõre 2,9 százalék, az infláció 2,4 százalék, a gazdasági növekedés pedig 2 százalék lesz. Hangsúlyozta, a kormány 2012 végén világossá tette, hogy stabil növekedést vár Magyarországon – amit nagyon sokan szkepszissel fogadtak. A harmadik és a majdani negyedik negyedéves számok azonban világossá fogják tenni, hogy a magyar gazdaságpolitika ismételten jó prognózist tett. Hozzátette: a 2014-es költségvetés ezeken a számokon tud felépülni.

A harmadik negyedévi eredményhez a mezõgazdaság, a gépipar és az építõipar járult hozzá nagyon nagy mértékben. Utóbbi ágazatot az állami beruházások nyilvánvalóan nagyon megmozgatták – infrastrukturális fejlesztések, felújítások, uszodák, tornatermek, sportcsarnokok építése. Ne felejtsük el azonban, hogy a termelõszektorban két nagyon komoly húzóágazat van: a mezõgazdaság és a gépgyártás, amelynek fellendülése kifejezetten az elmúlt három évre tehetõ – mondta a kormányszóvivõ.

Giró-Szász András hétfõ reggel a Kossuth Rádiónak is nyilatkozott, ahol azt hangsúlyozta, fontos, hogy a magyar gazdaság több lábon álljon, és az ország külkereskedelmében jelenleg domináló Európai Unió mellett más kapcsolatok is erõsödjenek, ezt szolgálja a keleti nyitás. Hozzátette: az EU vezetõ tagállamai már a 2000-es évek közepén megkötötték hasonló célokat szolgáló megállapodásaikat Kínával, Indiával vagy Japánnal és más térségek államaival, így például Brazíliával is. Ebben tehát semmi újdonság nincs, a kormány ezirányú tevékenysége egy lemaradás kötelezõ behozatala - fogalmazott a 180 percben Giró-Szász András kormányszóvivõ.