A 700 ezer iparosított technológiával épült lakásból eddig 320 ezer újult meg, a megmaradt 380 ezer lakás felújítását 2020-ig kívánja elérni a kormány, ezért indítja el jövõ februárban a Panel III. programot - jelentette be nem rég Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Jövõre indul a Panel III. program, amelyrõl Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelõs államtitkár a Napközben szerdai adásában elmondta, kiemelten fontosnak tartják, hogy a felújítások megfelelõ minõségû tervek szerint és kivitelezésben történjenek. Ennek okán különbözõ biztosítéki rendszereket vezettek be, például a kivitelezõket elõminõsítési rendszerrel szûri meg a pályázat kezelõje.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tisztségviselõje arra a kérdésre, hogy hol lehet bejelenteni a panelfelújításnál tapasztalt súlyos visszaéléseket a közpénzzel, azt mondta, a tárca nyitott, a panaszokat a pályázat kezelõjénél, az Építésügyi Minõségellenõrzõ Innovációs Nonprofit Kft-nél és a minisztériumnál is lehet jelezni. Arra is felhívta a figyelmet, ha mûszaki jellegû hiba van, például egy lakásban nem megy 20 fok fölé a hõmérséklet, akkor az garanciális kérdés, amit a felújítást végzõ vállalkozással kell leegyeztetni.

Az elmúlt három évben 215 ezer lakásban történt energetikai korszerûsítés, és évente 100 ezer tonnával csökkent a szén-dioxid-kibocsátás. Az adatok azt mutatják, hogy 2014 és 2020 között megvalósul a Panel III. program, akkor összesen 800 ezer tonnával lesz kevesebb a kibocsátott szén-dioxid, ami nagyon jelentõs szám – mondta az államtitkár. Egyúttal hangsúlyozta, a Panel III-mal Magyarország minden iparosított technológiával épített lakása meg tud újulni. A panelek esetében komplex felújítás a követelmény. Ez magában foglalja a nyílászárók cseréjét, az épület határoló elemeinek szigetelését, valamint a gépészeti felújítást, és adott esetben – ha arra mód van –, akkor a megújuló energia hasznosítását lehetõvé tevõ megoldások beépítését is. Az elvárás, hogy minden lakóközösség közel 40 százalékos energia-megtakarítást érjen el, de az erre szakosodott cégek által nyújtott felújítási csomagok 50 százalékosnál is jobb eredményt hozhatnak.

A 2014 februárjában induló hármas számú panelprogram 500 milliárd forint nagyságrendû megrendelést hoz az építõipar számára. Ez a tapasztalatok szerint hazai kis- és középvállalkozásoknak kedvezhet, hiszen eddig a panelprogramokban ezek a cégek vettek részt. Az 500 milliárd forintnak nyilvánvalóan nemcsak munkahelymegtartó, de munkahelyteremtõ hatása is lesz. A Panel III. olyan méretû zöldgazdaság-fejlesztési program, amelynek egyéb költségvetési bevételi vonzata is van – fogalmazott az államtitkár. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tisztségviselõje elmondta, a szükséges pénz egyik forrása az Európai Unió szén-dioxid-kvótáinak értékesítésébõl befolyó összeg, a másik forrás az uniós támogatásból feltöltött környezet-és energiahatékonysági operatív program kerete.

Horváth Attila Imre arról is beszélt, hogy a korábban említett 2018-as év elõtt is megvalósulhat az állami épületek teljes körû energetikai felmérése. Kollégái nagyon komolyan dolgoznak azon, hogy minél hamarabb meg tudják mondani, milyen energetikai adottságokkal rendelkeznek az állami tulajdonú ingatlanok – tette hozzá a Kossuth Rádióban Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért felelõs államtitkár.


További tudnivalók

A panelfelújítási programot - amely azonban nemcsak a paneles technológiával épített lakásokat, hanem a más, úgynevezett iparosított technológiát, így az alagútzsalusat, a síkzsalusat, a salakbetonosat is jelenti - 2001-ben az akkori Orbán-kormány indította el. Ennek folytatása volt a 2009-ben indított Panel II. program, amely annyi pályázatot fogadott be, hogy 2010-ben 14 milliárd forint forrás hiányzott a megvalósításhoz.

Jelenleg a felújítások finanszírozása három forrásból történik: egyharmad rész a vissza nem térítendõ állami támogatás, egyharmad az önkormányzati támogatás és egyharmad a saját erõ, amelyhez MFB-hitel is rendelkezésre áll. Miután a 2014-2020 közti uniós költségvetési idõszakban már épületenergetikai felújításra is igénybe lehet venni uniós forrást a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programból (KEHOP), így a vissza nem térítendõ támogatás egy része ebbõl származik. Emellett a szén-dioxid-kvóta eladásából származó Zöld Finanszírozási Rendszer (ZFR) is rendelkezésre áll. Az önkormányzatokkal még tárgyalnak a helyi támogatásról, miután az ilyen lakások 40 százaléka Budapesten található, így itt a kerületekkel kell megállapodni errõl. Az MFB 40 milliárd forintos hitelkeretébõl mára 10 milliárd maradt, és a tárca szeretné ezt feltöltetni újra 40 milliárd forintra.

A pályázati feltételeket a tárca most dolgozza ki a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel. Csak komplex felújítást - a falak hõszigetelése, ablakcsere, gépészet felújítása, és ahol lehet, megújuló energiatermelés - támogatnak, és cél a 40 százalékos fûtésienergia-megtakarítás, amely tovább csökkenti a családok rezsijét - vázolta a feltételeket Horváth Attila Imre. Az államtitkár elmondta, hogy februárban a kvótaeladásból rendelkezésre álló 10 milliárd forinttal indul a program, majd - várhatóan a második negyedévtõl - becsatlakozik az uniós forrás is.