Van, aki az egész fizetését teszi bele, amíg mások az utolsó százasukat hozzák be. Nyertek itt már közel félmillió forintot, de jóval többet hagytak már benne. Nem túlzás, ez egy betegség, hiszen van, aki a fizetés után a kölykét meg sem eteti, egybõl a gépbe teszi - mondta el a nyerõgépekrõl a véleményét egy pultos (Andrea).
Füstös kiskocsmába tértünk be, ahol a cigiparázstól kilyuggatott asztalterítõ vezette a tekintetünket a sarokba, ahol a függöny is inkább egy szitára hasonlított, mintsem egy sötétítõre. Nem véletlenül, hiszen a függöny mellett két nyerõgép árválkodott. A szóhasználat hibádzik, mivel csak jókora túlzással árválkodtak a pénznyelõk, hiszen épp egy harmincas férfi dobált be néhány százast.
- Én csak ritkán gépezek, néha ha van némi apróm bedobálom, aztán ha ad valamit, akkor jó, de ha nem, az sem tragédia – mondta el. Nem mindenki vélekedik így. A kis kocsma pultosa – nevezzük Andreának – érdeklõdésünkre elmondta – Sokan járnak ide, napjában 20-30 ember is megfordul itt. A lánytól megtudjuk, teljes mértékben vegyes a kép, hiszen az idõsektõl a fiatalokig, a férfiaktól a nõkig mindenki játszik. - A fiatalokat elszoktam zavarni, hiszen 18 év alatt nem is szabad játszani, de tényleg sokan járnak ide – jegyezte meg Andrea.
Alig hagyta el a fiatal nõ száját ez a kijelentés, egy húszas éveiben járó srác lépett a kocsmába. Nem akart velünk beszélni, de bõszen csúsztatott egy ezrest a gépbe. Trillázó effektek és fényjátékok közepette csapkodta a gombokat, majd egyre feljebb kúszott a gép kijelzõjén az összeg. 2500 forint lett a vége, majd odaszólt Andreának, hogy kivenné az összeget. A fiatalember felmarkolta a pénzt, majd amilyen gyorsan érkezett, hasonlóan távozott.
Andreától ezután egy kávé mellett próbáltunk információkat kicsikarni. Jön ide mindenféle ember. A nagyon szegényektõl a tehetõsebbekig. Van, aki az egész fizetését teszi bele, amíg mások az utolsó százasukat hozzák be. Nyertek itt már közel félmillió forintot, de jóval többet hagytak már benne. Nem túlzás, ez egy betegség, hiszen van, aki a kölykét meg sem eteti a fizetés után, egybõl a gépbe teszi” - mondta el Andrea. Azt is megtudtuk, hogy a gazdasági válság egyáltalán nem érezteti hatását a játékgépek piacán, hiszen Andrea elmondása szerint is, aki eddig járt gépezni, az most is jár, nem érdekli õket a válság.
Átlagban 1.000-2.000 forintot hagynak a gépben, de vannak, akik tízezres tétekkel játszanak, így az sem ritka, hogy valaki 50.000 forintot hagy a gépben. Andrea ezzel kapcsolatban elmondta – Nézzétek, volt itt már olyan illetõ, aki százezres összeget tett bele, és addig nyomatta, ameddig ki nem akasztotta a gépet. Persze ez a ritkábbik eset, de nálunk például az elmúlt héten is kiszedtek belõle nyolcvanezer forintot.
Egy félreesõ asztalnál ezután kíváncsian lestük, vajon kik érkeznek gépezni. Alig néhány perc kávézgatás után egy fiatalember érkezett. Andi lelkesen intett felénk – Gyertek csak, na õ többet tud nektek elmondani! A szintén harmincas férfitól megtudtuk, hogy õ viszonylag ritkán játszik, de van olyan ismerõse, aki minden pénzét a gépekbe öli, illetve elkaszinózza. - Van olyan ismerõsöm, aki elég jól keres, megkap vagy 150. 000 forintot, amibõl ötvenet meghagy, százat meg egybõl belepakol a gépbe. A múltkor volt, hogy 430. 000-ret nyert, de alig egy hét alatt eljátszotta mindet. - Sok emberi sors megy így tönkre, meg egész családok is. Nem itt, ezeknél a gépeknél, hanem ott, ahol ezt nagyban csinálják. Ahol egy körben elmehet az egész házad, kocsid mindened, mert ott helyben megírják a papírt, ha nincs pénzed.
A szerencse forgandó, szokták volt mondani, de a nyerõgépesek esetében ez hatványozottan igaz lehet. Hiszen ha kipörög a három cseresznye, gyorsan a csúcsra érhetünk, de ha mindent elvisz a rizikó, akkor ott nem csak a pénzünk bánja. Egy pörgetéssel vesznek el családok, mennek tönkre kapcsolatok, s válnak kilátástalanná a gépbe dobált sorsok.
Kedvenc hírek
